Ferencváros, 1998 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1998. február / 2. szám
20 Ferencváros Házi színház a Ferencvárosban A kis herceg. Boldog herceg, Kék madár, Süsü, a sárkány, Szegény Dzsoni és Árnika, Hókirálynő - címek egy színház sikereinek sorából. A szerepjáték az emberiség és minden egyes ember életének kiteljesítője, és tanítója: önmagunkat és embertársainkat ismerjük meg közben, megtanuljuk megkülönböztetni a jót és a rosszat, átéljük a különféle élethelyzeteket, együtt szenvedünk és örülünk, együtt sírunk és nevetünk másokkal - ezekben a gyerekkori spontán és/vagy szervezett játékokban tesszük fogékonnyá a lelkünket az igazságra és a szeretetre, ezt az érzékenységet neveli és ápolja az emberi szívben a színház - már amelyik méltó erre a névre. Ez a színház - a Ludotéka Nagycsaládos Egyesület Ferencváros határán, az Üllői út és a Haller utca sarkán álló társasházban - ilyen. Az utóbbi esztendőkben október elejétől az addiginál is sűrűbbé válik a 164 lakás között a gyerekmozgás, „Próba nálunk, gyertek!”, csapódik az ajtó, dobognak a lábak. A ház gyerekeinek apraja-nagyja életében egyre jelentősebb ez a kis házi színház, amelynek előadásaira mindig karácsony előtt kerül sor. Ajándék ez a ház lakóinak: a színjátszók és a közreműködők ajándéka az idősebb, egyedülálló lakótársaknak és mindenkinek. S ajándékozni öröm: szívesen tanulják a gyerekek a szövegeket és a helyzeteket. Tavasszal némi töprengés és latolgatás után kiderül, melyik lesz az a darab, amely az önkormányzattól pályázati úton elnyerhető néhány ezer forintból - megtoldva a gyerekek és szüleik lelkesedésével és leleményes áldozatkészségével - színpadra állítható. Ez a színpad immár nem valamelyik lakás összenyitott szobáinak egyik sarkát, hanem negyedik éve a Ferencvárosi Művelődési Központ nagyszínpadát jelenti. Pálinkás Lászlóné, hétgyermekes pedagógus édesanya a lelke ennek a házi színháznak, amelyben mindenkinek jut valamilyen szerep. A szülők leírhatják, fénymásolhatják a szövegkönyv példányait, varrhatják az egyszerűbb jelmezeket, pingálhatják a díszleteket, süthetik a süteményt a próbákon lelkesen dolgozó művészeknek. A gyerekek pedig - érettségiző fiatalembertől az újszülöttig - mind szerephez juthatnak. A szereposztásban a szervező-rendező pedagógiai érzéke is megnyilatkozik: mindenki neki való alakításra kap lehetőséget, évről évre mások juthatnak főszerephez. Andersen Hókirálynője a tavalyi karácsonykor is megmozgatta a házi színház gyerekeit és szüleiket. A Ferencvárosi Művelődési Ház nézőterén ott ült, aki csak tehette: a ház lakói hívták rokonaikat és ismerőseiket, a gyerekek iskolatársaikat. Az előadást követően a nézőtéren egyikük azzal fordult a mamájához: „mi miért nem csinálunk ilyet?” Ferencváros szülötte, József Attila írta: „jó szóra is oktasd, játszani is engedd szép komoly fiadat” -, s lám, e két felszólítás össze is kapcsolható. Kipke Tamás ZÖLD hírek Zajterhelés Sajnálatos módon az utóbbi években a légszennyezés mellett a zajszennyezés mint környezeti probléma egyre inkább előtérbe került. A gyerekek nem tudnak odafigyelni az óvónőkre, tanítókra. Különösen rossz hatással van a gyermekek idegi- és egészségi állapotára, ha közvetlen környezetükben a zaj állandó, ill. az elvisel- hetőség mértékénél nagyobb. A tavalyi év végén, az ipari és a kereskedelmi létesítmények zajvizsgálatát követően - sor került a kerület több óvodája és iskolája környezeti zajterhelésének felmérésére. Ez a vizsgálat 14 létesítményt érintett. Mértek az intézmények előtt, ill. az intézmények belső helyiségeiben - a vizsgált létesítmények funkciójának megfelelően - nappali időszakban. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a 14 intézmény környezete a közúti zaj szempontjából rendkívül eltérő. Például a közúti forgalommal szinte egyáltalán nem terhelt Epreserdő utcai, ill. Vágóhíd utca 37. sz. alatti óvodák helyzete lényegesen kedvezőbb, mint a Gubacsi úti szakiskoláé, ahol a forgalom zaja még budapesti viszonylatban is jelentős. Beigazolódott, hogy a zaj szintjét jelentősen befolyásolja az útburkolat fajtája és minősége is: különösen a nehézjárművek zajosak. A zajcsökkentés több formában képzelhető el. Például a közúti forgalom mérséklésével: erre azonban kevés lehetőségünk van. Védelmet jelenthet az épületek kerítésénél zajvédő fal létesítése, ez azonban intézményeinknél nem kivitelezhető, mivel többségük közvetlenül a közutak, forgalmas utcák mellett található. Részleges megoldást jelenthet viszont (ez tűnik ki a tanulmányból is) az épületek homlokzati nyílászáróinak hang- szigetelése. A hangszigetelési feladatokat az intézményeknek és az önkormányzatnak közösen kell megoldania. Amennyiben a környezetvédelmi keret lehetővé teszi, e programot a bizottság támogatni fogja. Sebők Endre a környezetvédelmi bizottság tagja