Ferencváros, 1998 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1998. február / 2. szám

Ferencváros 21 Munkahelyi ártalmak Nem akarok senkit lebeszélni a munkáról, hiszen - legalábbis a klasszikusok szerint - ez tesz csak igazán emberré, sőt a jól végzett még örömet is okoz. Csakhogy, mint az életben mindig és mindenhol, a munkahe­lyen, „dolgozás” közben is számtalan ve­szélynek vagyunk kitéve. Példának okáért ott van mindjárt a szomszéd irodában az a kacér kis barna - vagy az a mackós, szakál­las; kinek, mi. Hajajj! Persze, a szakemberek az ilyenfajta ve­szélyeket nem jegyzik a súlyosan egészség­károsító források között, és az OMFI szol­gáltatásai sem terjednek ki a munkavégzés ilyetén ártalmaira, de fizikai megbetegedé­sek esetén segítségünkre lehetnek az intéz­ményben. Hogy hogyan, erre dr. Erdélyi Erzsébet illetékes főorvostól kértem választ.- Az OMFI, vagyis az Országos Mun­kahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi In­tézet (amely 1998-ig Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézetként szerepelt) 1997 novembere óta foglalkozás-egészség­ügyi alapszolgáltatást is nyújt a vele szerző­dött munkáltatók dolgozói számára. 1995- től lépett a korábbi üzemorvosi ellátás he­lyébe a foglalkozás-egészségügyi ellátás. Az új elnevezés új tartalmat is jelent: a be­tegellátás megszűnt, előtérbe kerültek vi­szont a megelőzési feladatok, a foglalkozási megbetegedések megelőzése és a dolgozók egészségének védelme. Ennek keretében munkaköri alkalmassági vizsgálatokat is vé­gez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, valamint munkakörülményekkel kapcsola- ,os tanácsadó feladatokat is ellát. Ez utóbbi széles területet ölel fel, a géptelepítéstől kezdve a megfelelő védőeszköz megválasz­tásáig, a balesetelhárítástól az elsősegély- nyújtók kiképzéséig. Nagy hangsúlyt kell helyezni a foglalkozási rehabilitációra, ugyanis szinte mindenkinek meg lehet talál­ni azt a munkaterületet, akár a szakmájában is, ahol megváltozott munkaképességgel to­vább dolgozhat. Az Intézet tehát ilyen fog­lalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyúj­tását is vállalja az érdeklődő munkáltatók­nak.- Kik veszik igénybe a szolgáltatásai­kat? Kötelező-e megkeresni az intézetet egy-egy új vállalkozás, gyár vagy üzem be­indítása előtt?- Az alapszolgáltatást számos munkál­tató veszi igénybe, de akadnak olyanok - a kerületben is -, akik még nem tettek eleget ebbeli kötelezettségüknek. A munkavédel­mi törvény ugyanis előírja, hogy minden munkáltatónak, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, fog­lalkozás-egészségügyi szolgáltatást kell biz­tosítania. A munkáltatók egy része sajnos nincs tisztában azzal a felelősségével, amelyet dolgozói egészsége érdekében viselnie kell és nem jött rá arra sem, hogy a mulasztása miatt kialakuló foglalkozási megbetegedés kártalanítási költségei őt terhelik, akár évek múlva is. Ha a munkavállalónak a munka­hellyel összefüggő betegségük miatt táp­pénzt kell igénybe venniük, szintén a mun­káltató kára, hisz a termelés rovására megy. Például volt egy olyan 16 éves betegünk, aki a szülei vállalkozásában segített, fémalkat­részeket zsírtalanított. A betegség nála azért alakulhatott ki, mert a szülők nem tudták, hogy azok a vegyszerek, amelyekkel dolgo­zik, egészségre ártalmas, veszélyes anya­gok! Az Intézet szakemberei közreműködé­sével minden olyan segítséget meg tud adni munkáltatóknak és munkavállalóknak egy­aránt, amely az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakítását eredményezi. Az Intézethez semmiféle bejelentési kö­telezettsége nincs a munkáltatónak, hatósági jogkörrel nem rendelkezünk. Azok a mun­káltatók, akik a foglalkozás-egészségügyi alapellátás tekintetében szerződést körnek A Magyar Szimfonikus Zenekart 1992-től kizárólag a MATÁV tartja fenn, tavaly februárban „MATÁV Szimfonikus Zene- kar”-ra változott az együttes neve. Épp egy éve Ligeti András az új zeneigazgató, aki azelőtt az MRTV zenekarát vezette, majd főleg külföldön volt vendégkarmester. A IX. kerületi Páva utcában található az OMFI-val, magas színvonalú ellátást kapnak. A munkaköri alkalmassági vizsgá­latok az Intézet Nagyvárad téri telephelyén történnek, de az Intézet orvosa látogatást is tesz a munkahelyen az egészségügyi tenni­valók megbeszélése végett. Az Intézetnek működnek olyan szak- rendelései is, amelyek a foglalkozási meg­betegedések kivizsgálását és gyógykezelé­sét végzik. Itt dolgoznak az ország legkép­zettebb, foglalkozási megbetegedések diag­nosztizálásában, gyógykezelésben jártas szakemberei.- Milyen esetekben hogyan lehet vizs­gálatot kérni?- Azoknál a munkáltatóknál, akik az In­tézettel szerződést kötöttek, a szükséges vizsgálatok „házon belül” lebonyolíthatóak. Egyébként a foglalkozás-egészségügyi szak­ellátó helyen szakrendelésekre, szakkonzí­liumra a foglalkozás-egészségügyi alapellá­tásban dolgozó kollégák, háziorvosok és más egészségügyi intézetben dolgozók utal­hatnak be.- Foglalkozás-egészségügyi ellátás szempontjából milyen képet mutat a Fe­rencváros?- Erre vonatkozó pontos adatokkal nem rendelkezünk. . Országosan a szervezett munkavégzés keretében dolgozó munkavál­lalók 70-75%-a kap foglalkozás-egészségü­gyi ellátást. Feltételezhető, hogy Budapes­ten sem jobb a helyzet. Réz MATÁV Zeneház ad otthont a zenekar­nak. Ligeti András a műhelymunkára fek­teti a hangsúlyt, hogy megismerje, felmér­je, ki milyen színvonalon teljesít. Liszt, Chopin, Bach, Schumann, Brahms, Verdi, Bartók művei mellett Mahler, Stravinsky, Bruckner műveit is játszani fogják. 1997. március 12-én megalakult a „MATÁV Szimfonikus Zenekar Művészetét Pártoló Egyesület”, melynek elnöke a Kossuth-dí- jas Jandó Jenő zongoraművész, tagjai Gu­lyás Dénes ének-, Onczay Csaba cselló- és Vajda ./óz.«?/fagottművész, akik művésze­ti tanácsadóként dolgoznak, feladatot vál­lalnak a zenekar kamarazenei programjá­ban valamint fellépnek a zenekar bérleti koncertjein. A MATÁV szimfonikusok szervesen kívánnak illeszkedni Ferencváros kulturá­lis életébe, így rendszeresen fellépnek a Nyári Játékokon is. Egy éve a Páva utcában

Next

/
Oldalképek
Tartalom