Ferencváros, 1998 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1998. február / 2. szám
8 Ferencváros FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM Ferencvárosi pénzügyek 1998 januárjában élénk vita folyt a Fővárosi Önkormányzat és a 23 kerületi önkormányzat között arról, hogy a főváros és a kerületi ön- kormányzatok milyen arányban osszák meg egymás között a településüzemeltetési feladatok ellátását biztosító összegeket. Ferencváros lakosságának 1998. évi életkörülményeit így nem kis mértékben befolyásolja majd az, hogy a főváros mennyi településüzemeltetési kiadást tart vissza a kerülettől. Célravezető az volna, hogyha az iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények üzemeltetési, továbbá az út- és parkfenntartási feladatokhoz szükséges összegek minél nagyobb mértékben a kerületi önkormányzat rendelkezése alá kerülnének. A feladatok konkrét ismeretében hozhatók meg a nagy helyismeretet és körültekintést igénylő döntések, amelyek a kerületi lakosság érdekeit a leghatékonyabban szolgálják. A korábbi évekre visszatekintve az látható, hogy Ferencváros kerületi önkormányzati feladatainak ellátására fordított működési költségek hiánya gyorsan növekedett. 1995-ben 297 millió Ft deficit jelentkezett, azonban az 1996. évi tényadatok már 549 millió Ft hiányról tanúskodnak. Ez annak a jele, hogy a főváros komoly pénzeket tart vissza a ferencvárosiaktól. A kerület 1998. évi pénzügyi kilátásaira ugyancsak jelentős hatással lehet, hogy az elmúlt években, 1991-1995. időszakában, budapesti kerületi viszonylatban a Ferencvárosban történt a legmagasabb beruházási teljesítménynövekedés. Egy ferencvárosi lakosra vetítve 43,5 ezer Ft értékű beruházás történt, míg a fővárosi átlag a peremkerületek alacsony beruházási hányada miatt mindössze 12,2 ezer forint évente. A IX. kerületben az elmúlt években létrehozott új épületek és közmű-beruházások üzemeltetési kiadásai így fokozottan jelentkeznek, egyre magasabb összegeket igényelnek. A ferencvárosiak részére ezért korántsem közömbös az, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzat között milyen egyezség születik az elkövetkező hetekben a településüzemeltetési összegek megosztására. Dr. Lentner Csaba Fővárosi Önkormányzat Pénzügyi Bizottságának tagja Hova tűntek a veszélyes ebek? A kérdést olvasóink tették fel, úgy ítélvén meg, hogy amint megjelent a veszélyes ebek tartásáról szóló törvény, gazdijuk „átminősítette” őket, például, ártatlan ölebbé. A kormány rendelettel szabályozta, engedélyhez és nyilvántartáshoz kötötte a pitbull terrierek és ezek keverékeinek tartását. E kutyák tartása tehát először is engedélyhez kötött, amely engedély kiadása a tartás helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik. Az engedélyezés eljárási díja súlyos ezreket jelent az ebtartó számára. Az engedélyezés során a veszélyes ebeket azonosítással kell ellátni - pl. mikrocsippel. A tartási engedéllyel rendelkező veszélyes ebek nyakörvén jól látható piros szegélyű fehér korong alakú bilétát kell elhelyezni, a tulajdonos adataival és „Veszélyes!” felirattal. Tartási helyük bejáratánál is kötelező a „Vigyázat! Veszélyes eb!” figyelmeztető táblát jól látható helyen és módon elhelyezni. Közterületen csak biztonságos fém szájkosárral, a kibújást megakadályozó nyakörvvel és két méternél nem hosszabb pórázon vezetheti őket a gazdi. A kutya elvesztését, elhullását, a tulajdonos megváltozását huszonnégy órán belül jelenteni kell. A kiadott engedélyeket évente meg kell hosszabbítani. Aki a veszélyes ebek tartására vonatkozó jogszabályokban előírt biztonsági követelményeket megszegi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Aki veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendeletek élnek - s valóban látható: élnek az effajta ebek is. Parkolók épülhetnek Az önkormányzat szerencsésnek tartaná, ha a József Attila-lakóte- lep parkolási rendszerének kialakításába bekapcsolhatnák a társasházi közösségeket. A tervek szerint az önkormányzat költségvetésében évente biztosítják a parkolók kiépítéséhez szükséges „alaptőkét”, mely pályázat útján nyerhető el. Ha a társasházak is hozzájárulnak a parkolóépítéshez, vagyis a lakóközösségek is szánnak erre pénzt, a program jelentősen felgyorsulhatna. A lakossági kezdeményezésből történő parkolóépítésnek a következő formái lehetnek:- A lakóközösségek pályázhatnak önkormányzati beruházásban parkolók vagy parkolókertek kiépítésére az épületek környezetében lévő közterületeken.- Az egyes lakóközösségek vállalkozhatnak az épületük környezetében közterületen lévő parkolók vagy parkolókért kiépítésére és fenntartására, melyhez az önkormányzat támogatást nyújt és megadja tulajdonosi hozzájárulását a benyújtott tervek alapján. (Pénzbeni vagy természetbeni támogatás - pl. kiviteli tervek, burkolóanyagok.)- A lakóközösségek vállalkozhatnak saját erőből és kivitelezésben az épületük környezetében lévő parkolók vagy parkolókertek kialakítására és fenntartására, melyhez az önkormányzat a benyújtott tervek alapján tulajdonosi hozzájárulását adja. A korlátozott használatú parkolók - egyéni bérelhető parkolóhelyek, zárható vagy egyénileg bérelhető parkolókertek, parkolóudvarok - közterületi használati díja rendszerének kialakítása szükséges a kiépítésben való lakossági részvétel figyelembe vétele alapján történő differenciálással. Ehhez vagy önálló rendelet szükséges a helyi specifikumok alapján, vagy az önkormányzat meglévő közterületi rendeletét kell módosítani.
