Ferencváros, 1998 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1998. január / 1. szám

Ferencváros 3 Közmeghallgatás a József Atti la-lakótelepen November végén a Lobogó utcai iskolá­ban tartott közmeghallgatást a József Attila-lakótelepi részönkormányzat. A rendezvényen megjelent Dr. Gegesy Ferenc polgármester, Nagy László részönkormányzati vezető, Dombai Gábor alelnök és Gémesi István IX. kerületi rendőrkapitány. A felszólalásokból kitűnt, hogy a bü­dösárok környékén ismét elszaporodtak a patkányok. Kiirtásához az ÁNTSZ-től (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvo­si Szolgálat) kellene segítséget kérni. Kiderült az is, hogy a piros 54-es busz a Határ út átépítéséig a jelenlegi útvonalán közlekedik, a telepre azért jön be, mert ez az egyetlen lehetőség arra, hogy megforduljon. Egyesek a la­kónyilvántartás bevezetését javasolták. A válaszból megtudtuk, hogy az önkor­mányzat senkit sem jelölhet ki ilyen ad­minisztrációra, azonban a lakók megbí­zása alapján elvégezheti ezt valaki, de a tulajdonosok nenj kötelezhetők ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra. Többen említették, hogy a telepen egyre gyakrabban látni egyenruhás rendőröket, és ennek jótékony hatása érezhető, bár néhányan elégedetlenek a közbiztonsággal. Főként a zöld felület­re parkoló autósokra panaszkodtak a közmeghallgatás résztvevői. A rendőr- kapitány javasolta, hogy az önkor­mányzat helyeztessen el beton virágtar­tókat a parkok mentén, így fizikailag lehetetlen lesz a szabálytalan parkolás­nak ez a formája. A József Attila-lakó- telep területének nagy része a tervek szerint „Tempó 30-as” övezet lesz, ta­lán meg lehet fékezni a gyors autóso­kat. A lakóház-felújítási akció folytató­dik a lakótelepen, érdemes önkormány­zati támogatásra pályázni. Többen kifogásolták, hogy az ön- kormányzat a lakóházak eladása során megtartotta a pincéket, amelyeket vállalkozóknak adnak bérbe. A felszó­lalók úgy vélték, hogy ez nem korrekt eljárás, a pincék és hasznosítási joguk a társasházak tulajdonközösségeit illetik. A polgármester válaszában elmondta, hogy az önkormányzat jogszerűen járt el, amikor a pincéket nem adta el, és ez ellen az adásvételek időpontjában nem érkezett kifogás. K. L. Megnyílt a helytörténeti gyűjtemény Szeretjük vagy sem, el kell fogadnunk: arról a Ferenc császárról és királyról neveztetett el a kerület, akinek, bár „min­denben kedvében járt a rendeknek és a legnyájasabb szavakkal szokta kifejezni hajlandóságát a nemzet, és tiszteletét az alkotmány iránt”, nos, akinek a nevéhez a „zsarnokság” fogalma tapad. Továbbá olyanok is, mint cenzúra, besúgórend­szer, lefejezés. Am azt is meg kell emlí­tenünk, nem akármilyen „koncot” kapott tőle a nemzet, már királyságának első he­teiben; „az 1792-diki országgyűlésen megengedte, hogy a magyar nyelv ren­des iskolai tárgy legyen...” Ferencváros múltjához ez is hozzá­tartozik, s a kerület hosszú évtizedek ki­tartó munkájának eredményeképp végre életre keltette és bárki által hozzáférhető­vé tette múltját: a Pipa utcában megnyílt a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjte­mény. Méltó körülmények közé került az az anyag, amely javarészt két elhunyt nagyság: Kóbor István és Xantus Zoltán gyűjtőmunkáját dicséri. A helytörténeti gyűjtemény anyagát gazdagítják Tavaszy Noémi alkotásai is. A művésznő elmondta: nem modem mű­vek ezek, nem talányos kompozíciók, csupán az ő személyes emlékei, amelye­ket képpé formált. Emlék, amely talán a következő korosztály számára mégis­csak érdekes lesz: ilyen is volt egykor a Ferencváros. Látogassanak el a Pipa utcába! A helytörténeti gyűjtemény keddtől pénte­kig, 10-16 óra között tekinthető meg, díjtalanul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom