Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1995. szeptember / 9. szám

Valami nagyon elcsúszott (Folytatás az 1. oldalról.) %- Pusztán az anyagi források át­csoportosításáról van tehát szó?- Igen, bár hozzátartozik, hogy ez az átcsoportosítás feltétlenül a nagy­városokat terheli, ezen belül a Fe­rencvárost is, mert a nagyvárosokban nagyobb az SZJA súlya. A legkisebb településeknek pedig azért rossz, mert nincsenek olyan önálló intézmé­nyeik (iskoláik, kórházaik), amelyek­re a növelt normatív támogatást igé­nyelni lehetne. Talán a középmezőny kerülhetne a korábbinál előnyösebb helyzetbe. Már amennyire előnyös­nek nevezhető a helyzet akkor, hogy­ha a tavalyi támogatások összege nem emelkedik. Ez már önmagában meg­vonást jelent, hiszen az éves infláció önmagában elviszi a maga húsz-har­minc százalékát.- Nem érez emögött politikai szándékot? A törvényben biztosított SZJA-rész mindentől függetlenül jár, míg a normatív támogatásra tá­maszkodó önkormányzat erősen füg­gő helyzetbe kerülhet.- Minden törvényt pillanatok alatt meg lehet változtatni. A törvény tehát sajnos semmiféle garanciát nem je­lent. Egy fokkal persze biztosabb helyzet az, amikor valamit már tör­vény ír elő és nem az éves költségve­tési vita csatározásai során dől el, s csak aztán válik törvénnyé.- A félreértelmezhető vitákkal, a pénzek újra és újra átcsoportosításá­val nehéz helyzetbe lehet hozni az önkormányzatokat, össze lehet ug­rasztani a politikai ellenfeleket?- Azt, hogy ebben mennyi a politi­kai színezet, nem igazán tudom eldön­teni. Tény, hogy ez a „15 vagy 35” vita eltereli a figyelmet az érdemi munká­ról, azaz arTól, hogy a meglévő pénze­ket mire és hogyan kell, illetve lehet felhasználni, hogy miként fedezhető az önkormányzatok kötelező, alapellátást biztosító intézményeinek működtetése.- Ha már az alapellátást említet­te... Most már miniszteri döntés szü­letett a Schöpf-Merei Ágost Kórház- és Anyavédelmi Központ bezárásáról. Egy ilyen intézkedéssel szemben mi­ért marad tehetetlen a helyi önkor­mányzat?- Ez egy fővárosi döntés, ennél fogva minket meg sem kérdez­nek. De ha kérdezné­nek, a véleményünket akkor sem vennék fi­gyelembe.- Miért?- Nézze. Ez nem kerületi intéz­mény, sorsa a Tár­sadalombiztosítá­si Pénztár finan­szírozási erejétől és szándékától függ. Ha ezt ve­szem alapul, még a főváros­nak sincs túl sok beleszólása.- Arra az esetre, ha nem nő az önkormányzatok központi támogatá­sa, ha önerőből kell megküzdeni az inflációval, van-e valami tartalék tő­ke, vagy hosszabb távú vállalkozás­jellegű befektetés?- Tudott, hogy 1991 óta érdemben nem változott az önkormányzatokhoz jutó pénz. Ha változatlan marad ez a gazdaságpolitikai hozzáállás, mond­juk még tíz évig, akkor mindössze né­hány tíz, leggazdagabb önkormányzat bír talpon maradni, egyébként töme­ges csőd várható. Már most is van né­hány önkormányzat, amely csődbe ment, de ezekről többségében kide­rült, hogy olyan akciókba fogtak, amelyek lényegesen meghaladták tel­jesítőképességüket. Ha ezek az üzle­tek bejöttek volna, akkor nyilván na­gyon sikeresek lennének, de nem jöt­tek be. Egy önkormányzat igazán jó vál­lalkozó soha nem lehet, hiszen nem a saját pénzét kockáztatja, hanem má­sokét, amiért is sokkal több szűrőt kell beépíteni, sokkal nagyobb biz­tonságot kell teremteni. A nagy fogá­sok kockázatát mi nem vállalhatjuk, ezért a sikereink is jóval szerényeb­bek. Voltak nekünk ilyen jellegű pró­bálkozásaink, de ezek végül is nem hoztak többet, mintha a pénzünket bankban tartottuk volna.- Nem is olyan régen felröppent a hír, hogy az önkormányzatnak 500 milliós tartozása van. Utóbb az­tán kiderült, hogy csak rosszindula- túskodás volt az egész. Vagy még­sem?- De. A nyilatkozó ugyanis bizo­nyos dolgokat összekevert. Örülök is, hogy* most elmondhatom. Létezik ugyanis folyószámla hitel. Tudni kell, hogy az önkormányzat intézményei­ben (óvoda, iskola, egészségügy, hi­vatal) minden hónap harmadikán fi­zetünk bért, az állami támogatás egy része azonban hatodikán, másik része tizenegyedikén érkezik a számlánkra. Vannak önkormányzatok, amelyek ezt úgy oldották meg, hogy csak nyol- cadikán osztottak fizetést. Mi nem ezt csináljuk. Mi hitelből adjuk a fizetést, majd azon a napon, amikor megérke­zik a számlánkra a várt összeg, azon­nal törlesztünk. Nálunk pusztán egy havi bér- és tb-kifizetés több, mint százmillió forint. Ami azonban érde­kes ebben a történetben, hogy amikor ez a nyilatkozat megjelent, épp azok­ban a napokban egy fillér tartozásunk sem volt. Valóban küzd pénzügyi gondokkal az önkormányzat, és lehet is arról vitatkozni, hogy mit kellene másképp vagy jobban csinálni, ez a megközelítés azonban semmire nem volt jó. Biztos, hogy a jövőben nem tudunk majd annyit költeni, mint az elmúlt években, gazdasági helyze­tünk nekünk is gyengül. Inkább a mi­ként tovább-ra kellene másoknak is koncentrálni. MERÉSZ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom