Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994. szeptember / 9. szám

A vízért, ami a csapból folyik... mennyit fizetünk?

A

z utóbbi időben több panaszos levél érkezett, amely méltánytalannak tartja a vízdíj nagyságát a díjemelés módját. Panaszosaink e tárgykörben több kérdést fölvetettek, utána jártunk hát, mi rejlik az állítólagos 50%-os vízdíj-eme- lés mögött. Júniusi számunkban a Ferencvárosi Bérleményüzemelő Vállalat 60 milliónyi veszteségéről számoltunk be - amely a víz- és csatornadíjakból származott.

Mindenki sokallja a pénzt, amit vízre költ. Ki a vesztes: az önkormányzat, vagy a polgárok? Mi drágítja a vizet, az infláció vagy a Vízművek RT? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor a Ferencvárosi Bérleményüzemeltető Vállalat igazgatóját Hollósi Miklóst kérdeztük.- A Ferencvárosban vízdíj ügyben úgy tudom Ön a legilletékesebb. Megemelték a víz díját, hogy a 60 milliós hiányukat ráterheljék a lakosságra?- A vízdíjat mi nem emelhetjük, ez hatósági feladat. Mi a Ferencvárosi Önkormányzat képviseletét látjuk el a víz- és a csatornahasználati díjjal kapcsolatos ügyekben. A Fővárosi Közgyűlés 14/1994. III. 31. sz. rendeletében hatósági díjként maximálta a víz- és csatornadíjakat, eszerint a szolgáltató által alkalmazható hatósági díjtételek: Fővárosi Vízművek Rt.- ivóvízdíj 24,60 Ft/m3

Fővárosi Csatornázási Művek Rt.- szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és- kezelési díjak (továbbiakban csatornadíj) 20,00 Ft/m3

Erre jön jelenleg 10% általános forgalmi adó, ezek együttes összege 49,06 Ft/m3.- Önök, ha jól értem, egy közvetítő szervezet. Nem lenne egyszerűbb, ha a fogyasztó a szolgáltatónak, azaz a Vízműveknek fizetné a vízdíjat?- A víz díját a mindenkori tulajdonosnak kell kifizetnie. Mi a Ferencvárosi Önkormányzat tulajdonát képező lakások és nem lakás célját szolgáló építmények víz- és csatornadíjait a fővízmérők mutatói'alapján a mindenkori hatósági áron kifizetjük a Víz- és Csatornaművek Rt.-nek. Ezzel mintegy megelőlegezzük a bérlőink fogyasztásainak árát. A Fővárosi Közgyűlés imént említett rendeleté előírja, hogy a díj fizetésének alapjául szolgáló ivóvízmennyiséget vízmérővel, vízmérő hiányában a melléklet szerinti átalánnyal kell meghatározni. Nos, a tényleges fogyasztás havi, lakóházankénti megállapítása és szétosztása a fogyasztók között, a vízmérők felszereltsége és a tulajdonviszonyok változása miatt is, elég nehéz feladat. A korábbi gyakorlat is az volt, hogy az előző évi tényleges fogyasztás alapján mintegy előleget fizettek a fogyasztók. Részben ezért képződött az idén is a veszteségünk, tehát a bérlőink fogyasztása nagyobb volt a kalkulált normánál, bár ezen felül 15-20 millióra becsüljük a „fizetési morálból” adódó veszteséget, amely a tulajdonviszonyok gyors változásának, illetve különböző inflációs tényezőknek (munkanélküliség, elszegényedés) tudható be.- Mit tesz a vállalat a veszteség pótlásáért, ami hajói értem, a bérlők tartozása?- Takarékossági intézkedéseket hozunk, igyekszünk az előlegként fizetett normadíjakat

a valós fogyasztás adataihoz közelíteni. A vállalatok, gazdasági társaságok, különféle cégek fogyasztásait alaposan felülvizsgáltuk, és egyenkénti szerződést kötöttünk a vízfogyasztás elszámolására. A vízórák leolvashatóságát gátló tényezőket megszüntetjük, intézkedünk a vízórák folyamatos cseréje ügyében. Áttekinthetőbbé tettük épületenként a fogyasztott víz- mennyiség nyilvántartását. A Díjbeszedő Vállalattal a víz- és csatornadíjak szedésére vonatkozó szerződésünket felmondtak, ezzel egyi- dőben létrehoztak - létszámnövelés nélkül - a víz- és csatornadíjak nyilvántartására, elszámolására, a vízmérőkkel kapcsolatos ügyek intézésére a Bérbevételi Csoportot. Ez 3-4 millió forintnyi megtakarítás. A vízmennyiségek megállapítása során kiderült, hogy több épületnél is kétszeres, háromszoros vízmennyiséget kellene közölni a bérlőkkel. Ezek elviselhetetlenül magas terheket jelentenek. Ennek elkerülésére javasoltuk az önkormányzat képviselő- testületének a 17/1993. XI. 10 sz. önkormányzati rendelet módosítását az alábbiakkal

1. Azoknál az önkormányzati tulajdonú épületeknél, ahol a tényleges fogyasztás több, mint 50%-kal meghaladja a bérlők által a normatívák alapján fizetett mennyiséget, 1994. július 1-től a fizetendő vízmennyiség meghatározása 50%-os emeléssel történjen.

2. Azon épületek esetében, ahol a tényleges fogyasztás a normatívákban meghatározott mennyiségek alatt van, ott egy évig továbbra is a normatívák mennyiségeit irányozzuk elő.

3. A vegyes tulajdonú társasházak esetében az önkormányzati tulajdonú lakások bérlői részére egységesen a 18/1990. (1.31.) MT. rendelet normatíváit 20%-kal emeljük.

4. Az 1-3. pontban nem érintett lakóépületekben a múlt évi tényleges fogyasztás kerül előirányzatba.- Mi történik, ha a bérlő nem ért egyet a vállalat által kalkulált fogyasztási díjjal?- Lehetősége van a bérleménye vízfogyasztására mellékvízmérőt felszerelni, így a fogyasztásának díját közvetlenül a szolgáltató vállalatoknak a Víz- és Csatornamű- veknek téríti, vagy a FBV-nek. Egy vízmérő felállításának költsége 10-15 ezer Ft körül van. Vitás esetben a díj megállapítását a bíróságtól kérheti, azonban a jogerős határozatig a megállapított díjat tartozik fizetni.- Ha a szociális helyzetéből adódóan képtelen a díj kifizetésére?- Beszélgetésünk elején említettem, hogy mi nem vagyunk hatóság, ahogyan szociális intézmény sem. A panaszos leveleket azonban egyenként bíráljuk el. Szociális rászorultság esetén a mérséklésre vonatkozó kérelmet a Humánszolgáltató Irodához továbbítjuk elbírálásra.- Ki fizeti a közös helyiségek, folyosók, közlekedés takarítására, kert locsolására, közös WC-re stb. felhasznált vizet?- A tényleges vízfogyasztás 10%-át az FBV közös célú vízfelhasználásra. Ez az összeg nem a bérlőket terheli.- Végezetül tudni szeretném, egy ház összfogyasztását hogyan osztják meg a lakók között?- Az épület éves tényleges vízfogyasztását (mérő alapján) csökkentjük a nem lakás célú bérlemények által szerződés szerint térített vízmennyiséggel, a mellékmérők által mért fogyasztással, valamint 10% mértékben a közös célú vízfelhasználással. Az így fennmaradó összeget osztjuk fel a lakásbérlemények között a lakások komfort fokozatát és szoba számát figyelembe véve. Mindezt tesszük a 18/1990. (1.31.) Minisztertanácsi rendelet alapján. Hangsúlyozom azonban, hogy ezt nem öncélúan, a lakosság bosszantására tesszük, tisztában vagyunk az anyagi terhek növekedésével, amely némely családokra nehezen elviselhető terheket ró. Vállalatunknak azonban „csak egy zsebe van,” állami támogatást nem kapunk, a bevételeinkből tudjuk fedezni a kiadásainkat, esetünkben az ugyancsak lepusztult házak karbantartási költségeit. Kérjük hát a lakótársak türelmét, hisz értük vagyunk, nem ellenük.

Vitkóczi

MELLÉKLET

a 17/1993. (XI.10.) sz. rendelethez

A rendelet 3.§. /I/ bekezdésében foglaltak alapján a központi mérőhely által mért fogyasztást - a, b, c, pontokban megjelölt levonások után - a 18/1990./ 1.31./ MT. rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott normatívák arányai szerint az alábbi módon, a táblázat szorzóinak alkalmazásával kell a bérlemények között felosztani:

Szorzószámok táblázata

Komfortfokozat _____________________Lakószobák száma

1

1,5

2

2,5

•3

3,5

4 és több

Összkomfortos

2,20

2,67

3,14

3,61

4,09

4,56

5,03

Komfortos

2,00

2,43

2,86

3,29

3,71

4,14

4,57

Félkomfortos

1,40

1,70

2,00

2,30

1,60

2,90

3,20

Komfort nélküli

1,00

1,21

1,43

1,64

1,86

2,70

2,29

Ezen rendelet 3.§. /I/ bekezdésében meghatározott vízmennyiség (osztandó) és az elszámolással érintett bérlemények táblázat szerinti szorzószámainak összegével (osztó) képzett hányadost szorozzuk az adott bérlemény szorzószámával.

A kapott mennyiség (m3) és a felhasználáskor érvényes víz- és csatornahasználati díjak (Ft/m3) szorzata adja a felhasználó által fizetendő díjat.

16