Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. április / 4. szám
(Folytatás az l. oldalról) kerületre elkészült. Ez azonban még csak starthelyzet, bár kétségtelenül többéves munka van mögötte. Ám még több éves a lemaradás. A teljes dél-pesti terület átalakulásának a IX. kerületre is komoly, hosszú távú hatása lesz. Évtizedek elmaradt fejlesztését kell most pótolni. Régóta várat magára a Könyves Kálmán körút folytatása, illetve ennek budai átvezetéséhez egy új Duna-híd építése. Megoldatlan a Duna- part szabaddá tétele és hasznosítása, a soroksári teherpályaudvar felszámolása. Ha ezek a fejlesztések megtörténnek, egészen más látványú és hangulatú Ferencvárosunk lesz. A rendezési terv azonban nem a szó szerinti tervezéssel kezdődik. Anda Katalin szerint a rendszerváltás utáni viszonylag szabadabb hatáskörű kerületi városfejlesztés első szakaszában a megismerés volt a legfontosabb. Megismerés abban az értelemben, hogy ne csak az egyes épületek állagával legyenek tisztában, hanem a tulajdonviszonyokkal, a lehetőségekkel és a korlátokkal. Köztudott, hogy a kerület fele ipari övezet volt. A vállalatok azóta tönkrementek, több részre szakadtak, a telephelyüket bérbeadták vagy eladták. A főépítész szerint minden fejlesztés kulcskérdése a tulajdonjog. Amíg ezeket a kusza szálakat nem sikerül kibogozni, addig nem hogy koncepciót nem lehet készíteni, de még a részkérdések sem válaszolhatók meg. A fővárosban talán itt sikerült elsőként teljesen felmérni a tulajdonviszonyokat, és ez alapján elkészíteni a városrendezési tervet. Eszerint a jövőben ezt a térséget városias, lakó-, szállodai és üzleti jellegű övezetnek jellemzik. De hogy konkrétan hol, mi lesz, azt majd az élet mondja meg. Mixadenesetre a kategóriába sorolás már magában hordoz bizonyos városesztétikai, környezetvédelmi követelményeket. így például egy irodaépület építőjének vagy tulajdonosának a saját területén kell megtereinteiaie a saját parkolási lehetőségeit. Bizonyos területekről az önkormányzat gondoskodik, ennek köszöiahetjük majd - remélhetőleg mielőbb - a reprezentatív duiaaparti sétányt. Más területeken a vállalkozók igyekeznek színvonalas környezetet, hu- mánus feltételeket teremteni, a ferencvárosi identitás- tudatot erősítő lakónegyedeket, panziósorokat építeni. Most tehát a vállalkozókon, pontosabban az érdeklődés felkeltéséit a sor. Ahogyan Anda Katalin főépítész mondja: „Némi rafinériával szexissé kell tenni a városrészt, hogy megkívánják a vállalkozók". Egy gondoskodó önkormányzat igyekszik növelni a telkek értékét. Ezt segítheti a környezet javítása, de éppúgy vonzó ajánlat, ha nem kötik le teljesen a vállalkozók tőkéjét, hanem kedvező fizetési ajánlatot tesz az önkormányzat. Például úgy, hogy a vételár egy részét lakásokkal fizeti ki a beruházó. S ha fellendül az építési kedv, már az ösztönzőleg hat az új érdeklődőkre, hogy Ferencvárosban mindig történik valami. Nos, hogy mi mixtden történik - például a rekonstrukciós városrészben, például az EXPO pesti oldalán vagy akár a Haller-piacon - erről fog szólni most induló városépítészeti sorozatunk. Galvács László A díjbeszedőnek Fizetésünk, nyugdíjunk felét, ha nem többet visz el havonta a rezsi, az a kötelezően befizetendő havi ösz- szeg, amit az; infláció, meg ki tudja micsoda ró ránk. És nem kis bosszúságot okoz a tévesen kiállított számla, az ezzel járó herce-hurca sem. Februári lapszámunkban pedig azt olvashatták a Ferencváros olvasói, hogy a kerületben a legnagyobb az energialopások száma. Van-e összefüggés a kettő között? Miként látja a problémákat a Díjbeszedő Rt.?- Az elmúlt két évben jóformán semmi jót nem írtak rólunk, örülök is, hogy végre nem csak egy panaszos levelet, hanem az én véleményemet is közzéteszi a sajtó - néz a szemembe határozottan Kozsa Pál, a Díjbeszedő Rt. vezérigazgatója. Tudom, az újságnak nincs lehetősége arra, hogy vállalatunk szervezetét ismertesse, mégis a panaszokra való válaszolás végett engedjenek meg egy rövid, csak idevágó áttekintést. 1949-től, a vállalat alakulásától a havi számlázási rendszer működött. A díjbeszedő kiment a lakásokba, leolvasta az adatokat, kivonta belőle az előző havit, és ott a helyszínen ki is állította a számlát. A 60-as éve közepén a költségkímélésre való hivatkozással bevezették a kéthavi számlázást, ami működött is egészen 1990-ig, amikor is kezdetét vette a piacgazdálkodás, és a lakosság nem bírta pénztárcával a kéthavi befizeSok zöld sok pénz H a fáj a feje, szorít a szíve tája, remeg a keze, ingerült és fáradékony, orvosa első tanácsa az lesz: sétáljon naponta egy órácskát. Hogy hol? A Ferencvárosban 600 0 m2 (!) zöld terület várja Önt. Parkok, terek, sétányok, kutyafuttatók, játszóterek. S ha nem is a Milka reklámok ózonja árad a tüdejébe, mégiscsak árnyasabb, megnyugtatóbb, mint a 6-os megállója.- Mennyit szán az önkormányzat a parkok fenntartására, felújítására ’94-ben ?- Nálunk egy munkaév áprilistól áprilisig tart. Egyrészt, mert a feladatok így diktálják, másrészt ilyenkorra már töb- bé-kevésbé sejthető, hogy mennyit enged meg a költségvetés. Mint minden más, ez is évente többe kerül; most pl. több mint 75 millió forint lesz - válaszol Ugrón András a Közigazgatási Iroda vezető helyettese.- Ilyen drága mulatság volna?- A 75 ezer lakosú kerületben így ezer forint jut egy polgárra. Gondolják csak át, mennyi adót fizetnek - ez ahhoz képest nem rossz arány. Hangsúlyozom, ez igazán önökért, értünk van. Üzenem ezt annak is, aki úgy idomítja őrző-védő kutyáját, hogy a fák kérgét tépeti le vele. Ezen a jókora területen tízezer körül van csak az útszéli fák száma. Ezek jórésze kiöregedett, vagy olyan terebélyes a gyökere, lombozata, hogy helyette más fajtákat kell telepítenünk. Fél milliót költünk a parkok vízellátására, egy milliót a kutyafuttatók rend2
