Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994. április / 4. szám

sem könnyű téseket. Mi felajánlottuk a Gázmüveknek és a Buda­pesti Elektromos Műveknek (ELMÜ), hogy ismét visszaállunk a havi díjbeszedésre. Ezt mindenki köny- nyebben állja, ők is biztosabban jutnak a pénzükhöz. Az átállás nem kis feladat, tettük ezt mégis azért, hogy könnyíteni tudjunk mindenki helyzetén. Csakhogy óriási csapdába estünk, mert az átállás azt jelentette, hogy nekünk egyik napról a másikra majdhogynem meg kellett kétszereznünk a díjbeszedők számát ah­hoz, hogy ez ne csak számítógépen, de a gyakorlatban is működjön. Mondanom sem kell, milyen nehéz ma már a munkanélküli rétegből kiválasztani olyan embe­reket, akiknek pénzkezelési gyakorlata, képessége, a munkához szükséges intelligenciája van. Aki hibátla­nul tud összeadni, szorozni és osztani és a megjelené­se alapján be is engedik a lakásokba. Ezért aztán '91. és 92' július, augusztus és szeptemberében - amikor az átállások esedékessé váltak - nagyon sok hibát követ­tünk el. (Munkaerőhiány miatt sok helyre el sem jutot­tunk.) Ezek minél gyorsabb rendezésére és felszámolá­sára ma már külön csoportot működtetünk, és remél­jük, hogy még az idén sikerül utolérnünk magunkat. A Díjbeszedő Rt.-tői néhány megbízást is elvontak az utóbbi időben, de kétlem, hogy az újonnan alakuló ki- sebb-nagyobb vállalkozások hosszú távon is eredmé­nyesen birkóznak meg a feladattal. Nem csak azért mondom, hogy a magunk malmára hajtsam a vizet, de sok minden szól ez ellen. Új cég, új beruházás, alkal­mazottak, nyomtatványok, csekkek, gépi felszerelke- zés, - ezt mind mind a fogyasztó fogja külön megfizet­ni. Megszűnik a régi, barátságos gyakorlat, hogy a gyereknek, a nagymamának vagy a szomszédnak nyugodtan oda lehet adni a befizetendő pénzt. Külön­böző számlákkal idegen emberek kopogtatnak be, más és más időpontokban. A IX. kerületben még majdnem minden díjat mi sze­dünk be - remélem, hogy ez így is marad, és nem jár úgy az önkormányzat, mint a XIII. kerületben, ahol a polgármester jelentette föl a saját díjbeszedőjét, mert­hogy egyetlen fillért sem kapott meg tőle. Nálunk, ahol egy évben 16 millió számlát kezelünk kb. 70 mil­lió számlatétellel, óhatatlan, hogy hiba elő ne fordul­jon. De a mi általunk kezelt pénzből még soha nem volt elszámolási probléma, a díjak 98%-át (!) szedjük be évről évre és juttatjuk el a megbízóhoz. S ha valaki bejön hozzánk egy kérdéses számlával, öt évre vissza­menőleg mikrofilmen keressük elő az adatokat és a legkisebb tételt is korrigálni tudjuk. Az energialopással kapcsolatban nincs információm. Az áramszolgáltatásokkal kapcsolatos hátralékos befize­tések aránya nem éri el a két százalékot. Bármilyen rossz képet festenek is a jelenlegi helyzetről, a IX. kerületben, de az egész fővárosban igaz az, hogy a fogyasztó igenis fizet. Merész K. ben tartására. Mert azt nem csak meg kell építeni, de folya­matosan cserélni kell a fertőtleníthető homokréteget is. Másfél millióba kerül az autókat távoltartó korlátok felál­lítása. A József Attila lakótelep közlekedő útjainak tisztán­tartása 2 milliót emészt föl. Ötszáz darab tűzálló, rongálásálló szemétkosarat is felállítunk.- Vannak területek, amelyeket maguk a lakók tartanak rendben.- Igazán örömmel vesszük azt, ahol a házak közvetlen környékén virágoskerteket ápolnak, de ezt nem lehet általá­nossá tenni, mert a parkok közcélú felhasználását korlátoz­hatja. Társadalmi kezdeményezés ide vagy oda, a pénz fel- használása ellenőrizhetetlen. Először csak begónia, aztán Juliska bab vagy káposzta nő majd a gyeptégla helyén, ki­szorítva mondjuk a babakocsikat és a gyerekeket.- A világkiállítással kapcsolatos beru­házások mennyiben csökkentik majd a kerület zöld területeit?- Ez nem kifejezetten világkiállítási te­rület, de persze itt is lesznek változások. Az azonban bizonyos, hogy a Ferencvá­ros területére tervezett közcélú építmé­nyek (irodák, szolgáltatóházak) a poros iparterületek helyén sok-sok zölddel, fás, ligetes környezetbe kerülnek majd. A ki­alakuló tömböknek a részletes rendezési tervek szerint saját belső parkjaik lesz­nek, s ezek mind csak növelik a sövényes, gyepes területeket.- Mi van azokkal a részekkel, ame­lyeknek elhanyagoltságáról rendre pa­naszkodnak a kerületiek?- Sokszor problémát jelent az, hogy egy-egy terület nem az önkormányzat tu­lajdona. Itt van mindjárt a Nehru park, amely a főváros kezelésében áll, s bátran mondhatom, hogy ez a kerület szégyen­foltja, de nem tehetünk semmit. A Belső-Ferencváros egyik legnagyobb parkja, a Markusovszky tér elviselhetetlen álla­potban van, de az meg az orvostudományi egyetemé, tehát az önkormányzat nem költhet rá túl sokat. A területet ne­künk nem engedik át, minden más irányú megkeresésünk pedig süket fülekre talál. A véderdők (a Határ úti és az Epreserdő), amelyek ma inkább szeméttelep benyomását keltik, a Pilisi Parkerdő Gazdaság kezelésében áilnak. Velük már tervezzük ezek közös megtisztítását évente egy-két alkalommal, kampány­szerűen. De ehhez a problémához tartozik az is, hogy a rongálás­ból eredő károk az elmúlt évben elérték a tízmillió forint értéket... MK 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom