Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994. február / 2. szám

hét mintaértékű a mai demokrácia eszköztárába tartozó, általánosan konfliktuskezelésnek is nevezett módszer, a folyamatos egyeztetés, a polgárok bevonása a döntési folyamatba, hanem a tervezők számára is. A szakemberek már évek óta küszködnek a tervezési előírások, a korábbi években kialakult szabályozási eljárás és a való élet közötti ellentmondással. Vagy az élet haladja meg rendre a rendezési terveket, vagy azok által születnek olyan megoldások, melyek nemhogy szolgálnák, de otthontalanná, idegenné teszik az embereket a saját szülőhelyükön.

Kísérlet is tehát az AURA, amely kísérletet a saját érdekében, az itt kipróbált módszerek alkalmazhatósága miatt támogatnia kell a fővárosnak. Megkeresték ezért a fővárosi önkormányzatot, hogy járuljon hozzá a rehabilitáció költségeihez azzal az összeggel, amely a legújabb rendelkezések szerint őt illeti abból, amit a lakók fizetnek majd, amikor megveszik - ha megveszik - az átalakított, felújított lakásukat. De kell a közművek és a MATÁV támogatása is, az, hogy a telefon-, víz- csatorna- és áramellátást a mai jogos igényeknek megfelelően biztosítsák.

A korszerű városban - a korábbi elképzelésekkel szemben - nem elkülönült lakótelepek és nagy ipari területek vannak, hanem kisebb léptékben váltják egymást a környezetet nem zavaró, nem szennyező gyárak,

üzemek, s az emberi mércéjű lakóházas övezetek. Minél közelebb lakik valaki a munkahelyéhez, annál kevesebbet kell utaznia, több lesz a szabadideje, jobb az élete. A Ferencváros, ahol sok az elöregedett, túl nagy területet elfoglaló üzem, különösen alkalmas az ez irányba mutató fejlődésre, amelynek mintapéldája lehet az Aszódi úti felújítási akció.

Vargha Márton

Ötven évvel ezelőtt, a negyvenes évek elején épültek az Aszódi úti földszintes, zömmel félkomfortos, WC-s, szoba- konyhás lakásos sorházak, hat tömbben. Azóta majd minden lakásban épült zuhanyozó vagy fürdőszoba, a lakók - ki az IKV támogatásával, ki anélkül -, komfortosították a lakásukat. A födémek fából vannak, ezért a tetőtérben csak szobákat lehet kialakítani, de ehhez a felmérések szerint csak kismértékű átalakításra van szükség. A házak előtti kis élőkért szinte kiemeli a telepet a környezetéből, kisvárosi hangulatot teremtve. A Ferencvárosi pályaudvar közelsége a hangcsillapító fal felépítése óta nem zavaró, inkább a közúti forgalomra, ezen belül a kamaszok motorozására és az Ecseri úti átmenő forgalomra panaszkodtak az itt lakók. A telep mellett ABC áruház, könyvtár, középiskola és - felújításra szoruló - játszótér van, a tömegközlekedés autóbusszal megoldott.

Nem sokkal a második világháború után, a rendezőpályaudvar bővítésekor néhány házat elfűrészeltek és eltoltak a helyéről. A Táblás köz és a Táblás utca közé eső tömböket ezért most alaposabban átvizsgálták, de semmilyen jelét nem találták gyöngülésüknek, ezekben az épületekben ugyanúgy beépíthető a tetőtér, mint a többiben. A szakértők szerint az itt-ott tapasztalható vizesedésnek nem a szigetelés hiánya az oka - a talajvíz meglehetősen alacsony ezen a területen -, hanem a vízvezeték vagy a csatorna esetleges szivárgása. A felújítás során ezeket a hibákat kijavítják.

11