Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. február / 2. szám
Egy társasházi közös képviselő parainézise KÉNYSZERKEZELÉS 1992 május-júniusában kötötték meg a bérlök az adás-vételi szerződéseket a kimondhatatlan nevű Kft.-vel, a tulajdonos önkormányzat megbízásából adta el a lakást nekik és utána nem történt semmi. Lakástulajdonosok lettünk és minden maradt a régiben, úgy, ahogy azelőtt volt. Félév múltán hívta össze az IKV /vagy már a Bérleményüzemeltető Vállalat/ a társasház alakuló közgyűlését, ahol nem kis csodálkozásunkra kiderült, hogy a társasház alapító okiratában egyikünk sincs tulajdonosként feltüntetve, sőt a mai napig csak a Magyar Állam szerepel az okiratban /még a lakást eladó önkormányzat sem./ A tulajdonostársak egymás közti jogviszonyát szabályozó legfontosabb kérdésekben véleményüket senki sem kérte ki, a szabályozók kialakításában a társasház tulajdonostársainak semmi beleszólásuk nem volt. Itt tudtuk meg, hogy a már megvásárolt lakásainkból álló társasházat az adás-vételi szerződés megkötése óta az IKV „kényszerkezeli” és a felmerült közös költségeket a tulajdoni arányoknak megfelelően visszamenőlegesen meg kell térítenünk. Három tagú ideiglenes Számvizsgáló Bizottságot hoztunk létre, amely áttekintette az IKV által benyújtott 153.110 Ft- ot kitevő közös költséget és abból 37.482 Ft-ot fogadott el /egy 108.686 Ft értékű javítási számláról megállapította a bizottság, hogy a munkát még a lakásvásárlások előtt, egy évvel korábban végezték/. Nem mellékesen az is kiderült, hogy a társasház két szemetes kukája után négy kuka díját számlázták évek óta, és a lépcsőházi világítást mérő villanyóra mellet még egy /máig kiderítetlen/ mérőóra fogyasztását is folyamatosan és rendszeresen a lakóépület terhére írták. KAPUTELEFON Amikor a társasház saját kezelésébe kapta az ingatlant és demokratikus választás útjáifaz egyik tulajdonostárs nyakába szakadt a közös képviselőség, megkezdődhetett a munka. Mikszáth Kálmán szerint a hatalom csak azoknak jelent örömet, akik visszaélnek vele, a többi hatalomgyakorlónak az csak munka, felelősség, gond - és persze megtisztelő bizalom./ ' A ház kapubejáróját a közeli kocsmák vendégei kis /és esetenként nagy/ dolguk végzésére használták, de lakásbetörések is történtek, ezért első feladatként zárható kapu és működő kaputelefonos rendszer kialakítását jelöltük meg. Három különböző vállalkozótól kértünk ajánlatot /természetesen így is akadt lakótárs, aki szerint a legkedvezőbb ajánlatnál is olcsóbban meg lehetne oldani a dolgot, ezért kapott három hetet arra, hogy hozzon jobb ajánlatot, de természetesen nem hozott/. A csodálatosan működő kaputelefon költségei viselésének arányait illetően újabb vita keletkezett. Az egyik nagyobb tulajdoni aránnyal rendelkező lakótárs és az önkormányzat képviseletét ellátó IKV arra az álláspontra helyezkedett, hogy lakásonként egyenlő mértékben viseljük a költségeket. A jogi végzettségű közös képviselő pedig a Ptk. 141. $-ára és a társasházakról szóló 1977. évi 11. tvr. 10. $-ára hívta fel a figyelmet, amely szerint a lakótársak tulajdoni arányuknak megfelelően kötelesek a közös tulajdon közös költségeit viselni. A makacs ellenkezőket ez sem győzte meg, így be kellett őket perelni a különbözet megfizetésére. /A bírósági eljárás alatt, illetve azt követően végrehajtás nélkül rendezték a tartozásukat./ KÉMÉNYDÍJ A közüzemi vállalatok hozzászoktak ahhoz, hogy a szolgáltatások után fizetendő számlákat az IKV automatikusan rendezi. Az első kéménydíjról szóló számla kézbevételekor azonnal feltűnt, hogy miért 29 db kémény után kémek díjat, amikor csak legfeljebb 4-5 kémény meredezik a háztetőn, és miért 50 Ft darabonkénti tisztítási díjat számítanak? A kerületi kirendeltség vezetője szerint, ha a számlán annyi van, akkor any- nyit kell fizetni, és kész. A kéménydíjat szerinte a Fővárosi Önkormányzat állapította meg, valamikor 1992 végén. A vállalati központ illetékes osztálya is így nyilatkozott. Ám a Fővárosi Önkormányzat nem tud kéménydíj megállapításról mert annak joga a Kéményseprő Vállalat igazgatóját illeti. A vállalat igazgatója készséges felvilágosítással szolgál az érdeklődő közös képviselőknek /amiben talán annak is szerepe van, hogy ő fővárosi képviselő és elmondja, hogy a lakóházak esetében két fajta kémény van, úgymint egyedi háztartási /216 Ft/db/év/ és gyűjtőkémény /600 Ft/db/év. ami azt jelenti, hogy az előbbi esetében 18 Ft/db/hó, míg az utóbbinál 50 Ft/db/hó a kéménydíj. A legelterjedtebb és leggyakoribb kéménytípus a 18 Ft-os, ilyen a mi társasházunké is, ezért tévedésből számlázták, ki tudja mióta az 50 Ft-os díjat. /A kéményseprőipari tevékenységet a 19/1970.(IX:5.) ÉVM. rendelet szabályozza, melyből az is megtudható, hogy egy lakóházon melyek a kötelezően elvégzendő munkák és azokat milyen időközökben kell csinálni./ Lehetne még folytatni a sort a stran- gelzárók cseréjével vagy a sittszállítási árajánlatok közötti hatalmas különbségekkel, hogy mi mindent meg lehet oldani havi 20.000 Ft összegű közös költségből is, de mindennél érdekesebb az a nagy fa, amibe vágni készülünk a fejszénket; eladni a padlásteret és az árából felújítani a majdnem 100 éves lakóépületet. dr. Somogyi János KISMAMA KLUB A IX. Családsegítő Szolgálat szervezésében KISMAMA KLUB működik minden szerdán 10-13 óráig a József Attila lakótelepen lévő' Közösségi Házban /Toronyház u. 31b J Szeretettel várjuk a Gyesen-Gyeden lévő' kismamákat gyermekeikkel együtt. A foglalkozáson a mamáknak lehetőségük van tornázni, gyermek- nevelési és gondozási problémáikról beszélgetni szakemberekkel. A részvétel ingyenes. Egyszüló's Klub minden páros hét péntekjén 16-18 óráig a IX. Családsegítő' Szolgálatban /Friss u. 5 J Szeretettel várjuk az egyedülálló és gyermeküket egyedül nevelő' édesanyákat tea, kávé melletti beszélgetésre jogi, gyámügyi, gyermeknevelési és egyéb témákban. 12
