Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. november / 11. szám
A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 29/1994. (IX.29.) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakóépületek, ingatlanok, lakások és nem lakáscélú bérlemények HÁZIREND -jéről A házirend célja, hogy meghatározza az önkormányzati tulajdonú lakóépületben és önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú bérleményekben tartózkodó személyek egymás iránti magatartását és azokat az alapvető szabályokat, amelyek a társas együttéléshez nélkülözhetetlenek, előírja továbbá a jelzett lakóépületek, ingatlanok rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló, más jogszabályokban vagy közgyűlési határozatokban nem rögzített követelményeket. I. Lakóépületek, ingatlanok rendje 1. §• (1) A rendelet hatálya a kerület területén kiterjed minden önkormányzati tulajdonú lakó- és vegyes rendeltetésű (lakás és nem lakás céljára szolgáló) épületre, ideiglenesen lakott, valamint beépítetlen ingatlanra, önkormányzati tulajdonú nem lakás-bérleményekre és mindazon személyekre, akik a jelzett lakóépületet, ingatlant vagy a jelzett bérleményeket használják; állandó vagy ideiglenes jelleggel ott tartózkodnak. 2.§. Nem vonatkoznak az ezen rendeletben foglaltak azon társasházakra, amelyekben az első társasházi közgyűlést (akár több évvel korábban is már) megtartották. Ezen társasházak házirendjét a közgyűlés határozza meg, illetve hagyja jóvá. Alkalmas azonban ez a házirend arra, hogy a társasházi közgyűlés adaptálja a saját lakóépületükre. 3. §. E rendelet alkalmazása szempontjából lakóépület: az, amelyben kizárólag lakások, vagy vegyesen lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vannak. Lakóközösség: a lakóépületben állandó bejelentéssel lakó személyek közössége. Kezelő: önkormányzati tulajdon esetén a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete, (vegyes tulajdonú épületben, az épületre, illetve a közös használatra szolgáló helyiségek, illetve közös használatú területekre, valamint a magántulajdonban lévő lakásokra és egyéb helyiségekre vonatkozóan a közös képviselő, illetve az Intéző Bizottság.) Üzemeltető: önkormányzati tulajdon esetén a Ferencvárosi Bérleményüzemeltető Vállalat. Használó: a lakóépületben, ingatlanon bármilyen jogcímen, akár állandóan vagy ideiglenesen tartózkodó (tulajdonos, bérlő, családtag, látogató, stb.) személy. Közös használatra szolgáló helyiség: általában; a mosókonyha, a szántóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (árnyékszék), a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince, és padlásrekeszek kivételével) az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben. Társasházakban a közös helyiségeket az alapító okiratban határozzák meg (sorolják fel) és azok a közgyűlés határozata alapján használhatók, hasznosíthatók. Közös használatra szolgáló terület: állandóan; a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeletésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része. Közösségi helyiség: az olyan közösségi célt szolgáló helyiség, amelyet a kezelő (társasházakban a közgyűlés) megállapodás alapján enged át a lakóközösségnek. (Pl. a barkácsműhely, hobby-szoba, stb.) 4. §. (1) A lakóépületben és a hozzá tartozó közösségi és közös használatra szolgáló helyiségekben és területeken napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden, mások nyugalmát zavaró zajos magatartástól és tevékenységtől. (2) Televízió, rádió, lemezjátszó, video- és egyéb berendezések úgy működtethetők, hogy mások nyugalmát ne zavarják. (3) A lakóépületben- zajt okozó háztartási és egyéb munkagépek használata,- zajjal járó építési, szerelési munka végzése, munkanapokon 7 és 20 óra, szombaton 7 és 14 óra között- a háztartási gépek használata vasárnap és ünnepnapokon 9-14 óra között is engedélyezett. „ A megjelölt időszaktól a lakóközösség legalább 2/3-os többségű írásbeli nyilatkozata alapján lehet eltérni. Rövidebb ideig tartó zajjal járó építési - szerelési munkáról a lakóközösséget előre értesíteni kell (pl. kapualjban, hirdetőtáblán kifüggesztett tájékoztatóval). Társasházban emellett az ilyen munkák végzése előzetes közgyűlési engedélyhez is köthető. E rendelkezés nem érinti az azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítási vagy életveszély elhárítására irányuló munkavégzést. (1) Az ének és a zene gyakorlása (oktatása) ha a kezelő a lakóközösség legalább 2/3-os többségű írásbeli nyilatkozata alapján eltérően nem rendelkezik, munkanapokon: 7 és 20 óra szombaton: 7 és 14 óra vasárnap és ünnepnapokon: 9 és 14 óra között folyatható. (2) Hivatásos művészek, együttesek és oktatók a lakóépületen (ingatlanon) belüli működését a Polgármesteri Hivatal, társasházban a közgyűlés vagy Intéző Bizottság rendkívül indokolt esetben - az (1) bekezdésben foglalt időszakon belül is korlátozhatja vagy megtilthatja. 6. §. W (1) Önkormányzati tulajdonú épületben (ingatlanon) - ha a lakóknak legalább 2/3-a (írásban) másként nem határoz - az épület (ingatlan) kapuját az üzemeltető 22 órától 5 óráig zárva köteles tartani. A bejárati kapu ennél hosszabb ideig (akár napi 24 órán keresztül) is zárva tartható, ekkor azonban kaputelefon használatával, vagy egyéb módon biztosítani kell a bejutást. II. A lakóépületek, ingatlanok tisztasága 7. §. (1) Az üzemeltető a lakóépület, ingatlan tisztántartása érdekében köteles a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket folyamatosan takarítani, naponként legalább egyszer seperni, a szennyeződést, sarat, havat, jeget eltávolítani, a burkolatokat legalább hetenként egyszer felmosni, az idejét múlt hirdetményeket (falragaszokat) - amennyiben az elhelyező e kötelességét nem teljesíti, - eltávolítani. (2) Az üzemeltető köteles az egész lakóépületben évenként három alkalommal nagytakarítást végezni, ennek keretében a közös használatra szolgáló helyiségek és területek ajtóit, ablakait, fémtárgyait megtisztítani. (3) A lakóépülethez, ingatlanhoz kapcsolódó közterületek, ajtók, ablakok, redőnyök, kirakatok, kapuk, cégtáblák, reklámtáblák stb. tisztántartására a köztisztaságról szóló rendelet szabályai az irányadók. (4) A használónak a háztartási szemetet a lakóépületben a helyileg rendszeresített formában kell a tárolóhelyre eljuttatnia! Az üzemeltetőnek ugyancsak a helyileg rendszeresített módon kell azt onnan elszállíttatnia. (5) A szemétledobó berendezéssel ellátott lakóépületekben a szemét-^^ ledobóba kizárólag háztartási szemét önthető, A nem háztartási szemét (elhasznált berendezés, bútorok, nagyobb tárgyak) elszállíttatásáról a használó köteles gondoskodni. 8. §. (1) Ha a lakóközösség legalább 2/3-os többségű írásbeli nyilatkozatban, vagy a társasházi Közgyűlés vagy Intéző Bizottság eltérően nem rendelkezik, a lakáson kívül munkanapokon: 9 és 20 óra között szombaton: 9 és 14 óra között lehet a lakóközösséget nem zavaró módon- ruhaneműt, ágyneműt szellőztetni, lakástextiliát porolni, tisztítani,- porképződéssel járó takarítást végezni, portörlő ruhát a lakóépület udvarára (kertjére) nyíló ablakban, erkélyen, függőfolyosón kirázni. A tisztítással okozott szennyeződést a használónak a tisztítás befejezését követően azonnal el kell távolítania. (2) A lakóépületből tárgyakat kidobni, bármilyen folyadékot kiönteni tilos. Ablakban, loggián, erkélyen, teraszon, függőfolyosón növényeket ápolni csak mások érdeksérelme nélkül szabad. (3) Aki bármilyen anyag szállítása vagy lerakása által a közös használatú helyiséget vagy területet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén haladéktalanul megszüntetni. Ha a szállító és a használó személye eltér, a szennyeződés megszüntetéséről az köteles gondoskodni, akinek érdekében a szállítás történt.. (4) Nagymértékű rovarfertőzés megszüntetése érdekében a használó a lakásban, helyiségben a rovarmentesítési munkákat köteles elvégezni, illetőleg az illetékes közegészségügyi hatóság kötelezése alapján azt eltűrni. 14
