Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. január / 1. szám
ményt, megkérdőjelezik a világkiállítás megrendezhetőségét. Éppen akkor teszik ezt, amikor az érintett szervezetek együttműködése kedvező fordulatot vett, és a gazdasági érdekképviseletek kedvezően ítélik meg a helyzetet. Tisztázottak az expó alapkérdései - jelentik ki az aláírók -, az előkészítés megfelelő ütemben halad, s most mindenkinek a megvalósításra kellene összpontosítania, nem pedig vitákkal gyengíteni a siker esélyeit. A pro és kontra vélemények krónikáját itt csupán megszakítjuk, hiszen a polémia folyik tovább. Úgy tűnik, a kutya ugat, a karaván halad. Csak azt nem lehet tudni: siker vagy kudarc felé tart-e. A járdakoptató közember félénken kérdi, ha ennyi a kérdőjel, ekkora a kockázat, akkor vállalhatjuk-e? A magam nevében hozzáteszem: elvisel-e ez az ország egy akkora fiaskót, hogy a világ előtti bemutatkozáson leégjünk? Aligha. De megengedhetjük-e magunknak, hogy egy ilyen esélyt elszalasszunk? Olvasom, hogy eddig mindössze két ilyen rendezvény zárult null- szaldóval, azaz vesztség nélkül, s mindkettő Japánban. Japán pedig messze van tőlünk, nemcsak földrajzilag... Ám a haszon nem kizárólag a befolyt forintokban, dollárokban mérendő, figyelmeztetnek más hozzáértők, lökést ad az ország modernizálásának, megindíthatja gazdaságát felfelé a lejtőn, egyedülálló propaganda egy nép kultúrájának, kooperációs, pénzügyi, kereskedelmi kapcsolatok garmadáját hozza "házhoz" és így tovább. A bizalomhoz azonban tények és megalapozott érvek, nem csupán remények szükségeltetnek. S az előbbiekből korántsincs elég. Rovom a pesti utcákat, nézelődöm. A karácsonyi kavalkádban többször ellenőrzőm a pénztárcámat, megvan-e még. Túl sokan pályáznak rá. Kékesi Katalin ÉS A GARANCIÁK? Ungár Klára, a Fidesz frakcióvezetője kifogásolta, a főváros nem tudott garanciákat kicsikarni, hogy a szükséges budapesti infrastrukturális fejlesztésekhez hozzájáruljon a költségvetés. Kovács Kálmán, az SZDSZ frakcióvezetője javasolta, hogy a tervezett beruházások megvalósítása érdekében a főváros - élve felterjesztési jogával - kezdeményezze az expótörvény módosítását, ebben szerepeljen a 17 milliárd forint időbeli ütemezése, jelenjen meg a költség- vetésben is. Ugyancsak Kovács Kálmán kérte, hozzanak határozatot, hogy az expóbiztos, aki a világkiállítási alap fölött rendelkezik, legalább félévente számoljon be a fővárosi önkormányzatnak. Demeter Ervin MDF-es frakcióvezető szerint szükségtelen a 17 milliárd felhasználását tételesen rögzíteni a törvényben. JÓZSEF ATTILA : MOSTOHAGYEREK? Az István telefonközponthoz csatlakozás előnyeit a kerület egy kisebb részében - például a József Attila lakótelepen élők-nem élvezhetik. A részvénytársaság és az önkormányzat keresi a megoldás lehetőségét - írtuk decemberi lapszámunkban. A József Attila lakótelepen élők az információ olvastán többízben kerestek bennünket: hogy - hogy? miért nem? velük mi lesz? Kedves József Attila lakótelepiek: szeretnénk az elsők között lenni, akiktől megtudhatják majd, hogyan, miképpen és legfőképp mikor jutnak telefonhoz. A gyorsaságért drukkolunk - az információnak természetesen utánajárunk, hisz mi szeretjük a mostohagyerekeket. LUXUSLAKÁST? NEM! "A korúiét legnagyobb gödre..." Októberben ajánlat érkezett az Immobilia Rt-től az Önkormányzathoz: Liliom utcai telkekre tettek vételi ajánlatot abból a célból, hogy az ingatlanokat a kerület üzletház céljára értékesítse. A szóbanforgó ingatlanokban bérlakások is vannak, s a bérlők érdekeit is szem előtt tartva a képviselő- testület a következő határozatot hozta: A testület a terület beépítése ügyében ragaszkodik a Részletes Rendezési Terv előírásainak betartásához. Áruház ne épüljön, maximum egy szint plusz galéria lehet kereskedelmi funkciójú. Az esetlegesen létesítendő épület a Mester utca 5-ös számú ház elől nem zárhatja el a napfényt. A Liliom utca 10-es számú ház ellenértéke fedezze az ottani bérlők elhelyezésének költségeit. A szerződés bármely vállalkozóval egyébként az irodaépület készpénzzel vagy lakásterülettel történő kiváltása esetén köthető meg. A képviselőtestület a megfelelő garanciák kidolgozása mellett a beruházással különben egyetért. Ezt a határozatot többfordulós, sok-sok órás vita előzte meg. A viták során Vágújhelyi Ferenc képviselő úgy vélekedett: az Immobilia egy figyelemre méltó dolgot már tett kerületünkben - nevezetesen kiásta a kerület legnagyobb gödrét. Dr. Lázár Pálma képviselőben felmerült, hogy telekspekulációról van szó, hisz úgy tudja, az Immobilia mint építési cég csődöt mondott. Hardi Róbert képviselő úgy gondolja, hogy az Immobiliával kapcsolatban elhangzott vádak csak feltételezésen alapszanak, s ezt az Immobilia képviselője, Borostovi Péter főmérnök is megerősítette. Ez a cég a város minden területén építkezett, építkezik és építkezni fog. A Részvénytársaság úgy gondolja, hogy az Önkormányzat részére korrekt ajánlatot tett. Számos referencia munkával rendelkeznek, a lakások tekintetében pedig a tehetősebb rétegeket célozzák meg, főleg luxuslakásokat építenek. A Liliom utcában is luxuslakások épülnének, mondta Borostovi Péter. Frankó Gábor alpolgármester szerint a luxuslakás jó dolog, üzleti szempontból is, azonban a kerületnek most éppen nem erre van szüksége. Dr. Gegesy Ferenc polgármester annak adott hangot, hogy ezeket az esetlegesen épülő, nem átlagos szintű lakásokat ugyan bármelyik bérlő, lakásigénylő örömmel elfogadná, azonban mégiscsak fontosabb, hogy mondjuk egy luxuslakás helyett két átlagos lakáshoz jusson az önkormányzat. Ráadásul belátható időn belül! Vállalkozói szempontból a lakáskérdés másképp néz ki: mint azt Emődy Zsolt alpolgármester megfogalmazta, senki sem gondolhatja komolyan, hogy luxuslakáson kívül a vállalkozói tőke ma hajlandó egyéb beruházásra is. Hogy mi lesz a szóban forgó területtel? A képviselőtestület nyilvánvalóan nem fogja hagyni, mint ahogy határozatában is jelezte, hogy bérlőinek helyzete, esetleges elhelyezésük bizonytalan legyen. 9
