Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. április / 4. szám
Kulturális napok a Ferencvárosban A Roma Munkaadók és Munkavállalók szövetsége kulturális napokat szervezett a Ferencvárosban. Március 6-án az önkormányzati képviselők részvételével fórumot tartottak a IX. kerületi cigány lakosság helyzetéről, a kerületi kisebbségi koncepció tervezetéről. A fórumon, sajnos, az érintett lakosságot csak két-három család képviselte. Este a Józsefvárosi Színházban Csemer Géza-Szakcsi Lakatos Béla: Cigánykerék című zenés színdarabja került színre. Március 7-én a meghirdetett Roma Munkaadók és Munkavállalók Kongresszusa elmaradt. Este cigánybál volt... * # # Tudósításunkban a március hatodikai fórumról adunk összefoglalót. Kisebbségi koncepció A IX. kerületben megközelítően 8.000-10.000 cigány lakos él, ez mintegy 10%-a a kerületi összlakosságnak. Ez a számarány jelentősen nőtt az elmúlt 5-10 évben. A kerületi cigányság helyzete széles skálán mozog. Vannak családok, akik gyakorlatilag minden területen elérik a társadalom normáit, míg sokan, s a felköltözők miatt egyre többen, súlyos szociális, megélhetési, beilleszkedési gondokkal küzdenek, sok esetben az ide vonatozó jogszabályok és társadalmi hozzáállás miatt lefed- hetetlen, kezelhetetlen (legfeljebb méltányosságból kezelhető) problémahalmazzal. A cigány ügyek vitelére az elmúlt évek során - mintegy 15 évig - a cigány családgondozók, a CIGÁNY KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁGI TITKÁROK voltak hivatottak, de az önkormányzattá való átalakulással az említett bizottság megszűnt, a cigány gondozói státusz is eltűnt. A CIKOBI-s rendszer sokak által joggal bírált szisztéma volt, de bizonyos területeken lehetőséget adott az ügyfelek érdekképviseletére, ill. arra, hogy az ügy a hivatali ügyintézésen belül megjelenjen, legitimmé váljon. A Ferencvárosban jelenleg a probléma kezelése megoldásra vár, hiszen a hagyományos rendszer nem működik, a volt cigánygondozói státusz jelenleg a szervezési irodán belül főelőadói minőségben, jogkör nélkül van jelen. A jelenlegi helyzetből mindenképpen tovább kell lépni, s a kérdéskört, az ügy kezelését az ön- kormányzati rendszerbe ágyazottan, szakmai elvárások mentén keil megoldani. A kisebbségi koncepciót a képviselőtestület elfogadta - a részletekről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat. Az előítéletek a társadalomból fakadnak Goldmann Róbert képviselő, az Emberjogi Bizottság elnöke A koncepció lényege az, hogy úgy próbáljunk segíteni a cigányságon, szociális bajaikon, hogy megadjuk a lehetőséget nekik: önmaguktól, önmaguk erejéből képesek legyenek a bajaikon felülemelkedni. Ezt segítené a koncepció oktatási része is. Viszont azt tudni kell, hogy a ferencvárosi cigányok nagy része nem végzi el a nyolc általános iskolát, gimnáziumba nagyon kevesen jutnak be, egyetemre, főiskolára csak elvétve. Ez nyilván valóban kettős hiba: egyrészt az ember nem felel meg az iskolai rendszernek, másrészt az iskolai rendszer nfem felel meg a cigányságnak. Ezen próbáltunk valamennyire változtatni, olyan iskolatípusokat, rendszereket kitalálni, amelyek jobban megfelelnek a cigányság igényeinek, vagyis el tudják végezni a nyolc osztályt is, sokkal jobb lehetőségekkel jelentkezhetnének a munkaerőpiacon, nagyobb esélyük lenne, hogy munkát kapjanak, és így önmaguk erejéből képesek lennének fönntartani önmagukat. A koncepció kulturális része vissza- vissza térő probléma a kerületben: jelen pillanatban nincs egy olyan hely, ahol cigány kisebbségi klubok, együttesek működhetnének. Korábban működtek ilyenek a Haller utcában is, mikor még úttörőház volt ebben az épületben, de különféle problémák merültek fel, és ezért innen is el kellett menRT 14
