Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. április / 4. szám
niük. Ezért felmerült a gondolat, hogy egy önálló klubot, kulturális centrumot hoznánk létre. Létrejött egy alapítvány tavaly decemberben, amely feladatul tűzte ki azt, hogy egy már azóta kiutalt helyiséget felújítanánk, és cigány művelődési centrummá alakítanánk. PREVENCIÓS KÖZPONT A koncepció harmadik része az egészségügyi ellátás reformja, illetve a jelenlegi ellátási rendszer módosítása. Hangsúlyozom, a cigányság minden ellátásban ugyanúgy részesül, tehát az oktatásban is, ugyanígy az egészségügyben is, mint bárki más, de az egyenlő jogok nem biztos, hogy egyenlő lehetőségeket jelentenek. Tudomásul kell vennünk, hogy a cigányság más, és ennek a másságnak nem biztos, hogy megfelelnek a mostani intézményrendszerek. Mert például járnak a cigány gyerekek most is iskolába, ennek ellenére ötven százalékuk nem végzi el a nyolc osztályt. Most akkor beletörődhetünk ebbe, és mondhatjuk, ráfoghatjuk a cigányokra, hogy ez az ő hibájuk? De azzel senkinek sem segítünk, és végül is valamennyien érezzük ennek a hátrányait. A cigányoknak ugyanúgy vannak jogaik az egészségügyi ellátásban is, de nyilván alacsony iskolázottságukból fakadóan kevesebb az ismeretük. Ezért próbálunk abban változtatni, hogy egy prevenciós ifjúsági központot hozzunk létre, ahol elsősorban oktatási, felvilágosítási ismereteket kapnának. Célja tehát az lenne, hogy az az ismeretanyaghiányt pótolja, amivel mondjuk egy kedvezőbb, jobb szociális körülmények között nevelkedő gyerek rendelkezik. MINDANNYIUNK ÜGYE Kerületünkben, ez tény, olyan problémák vannak, melyek felett nem lehet eltekinteni. Lehet, hogy ezzel a széles közvélemény nincs tisztában, de kétségtelen, hogy a cigányságot olyan megkülönböztetések, olyan hátrányok érik, amelyek elképesztőek. Hozzám rendszeresen jönnek a fogadóórára, és pl. nagyon gyakran hallom azt, hogy egyszerűen a cigány mivoltukból eredően nem kapnak munkát. Ha telefonon hívják a munkahelyet, még van állás, és mikor személyesen is odamennek, meglátják, hogy cigány az illető, közük, hogy betelt az álláshely, vagy eleve már közük a telefonban, hogy cigányokat nem vesznek fel. Szóval, borzasztó hátrányos megkülönböztetések ezek. Egy önkormányzat egy ilyen koncepcióval valamennyire segíteni tud ugyan, de az előítéletek a társadalomból fakadnak. És az előítéletek megváltoztatása illetve mindazok megváltoztatása, ami az előítéletet okozza: mindannyiunk közös ügye. ÖNSZERVEZŐDÉS Füredy Miklós képviselő: A ferencvárosi önkormányzat bátorságát dicséri, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozik. Az országban másutt már vannak hasonló kezdeményezések, elég csak a közelmúltban Hodászra gondolni, - ahol a cigány önszerveződés példaértékű az egész ország számára, - úgy érzem, hogy ezen az úton haladunk mi is, és a ferencvárosi cigányság problémáját meg fogjuk oldani. Segíteni a kisembereket dr. Villányi József képvielő: Három évvel ezelőtt Erdélyben a nemzetiségek közötti villongást az döntötte el, hogy elhangzott a kiáltás: ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok. Ez Marosvásárhelyen történt, 1990. március 20-án... A történelemben a magyarság és a cigányság között sok a közös kapcsolat. Tudjuk, hogy a cigányságnak istenadta tehetsége van a kereskedelemhez, ezért minden célszerű lépést érdemes megtenni annak érdekében, hogy a kisemberek, a kereskedők lehetőségeit elősegítsük. Hol legyen a kulturális centrum? Kozma Blanka, a Polgármesteri Hivatal munkatársa: A Mátyás utca 9-ben találtunk megfelelő helyiséget, de sok ellenvetéssel találkoztunk, úgy tűnik, azért, mert a Belső Ferencvárosban találtuk ezt a helyet, úgy tűnik, igazán nem veszi szívesen az önkormányzat, - egyébként a kerület lakosságának a véleményére hivatkozva, - hogy ebben a körzetben alakítsunk ki kulturális centrumot. Ha ezt a pincehelyiséget a Dzsumbujban találtuk volna, vagy a Haller utcától kifelé, akkor már régen létre lehetett volna hozni. Közösen a magyarsággal Hankó Vidor, Borsod-Abaúj-Zemplóm megyei Cigány Vállalkozók Szövetsége Nagyon gyakran összemossák a szociális kérdést és a „cigány-kérdést". A cigányság problémáját és a szociális problémákat külön kell kezelni és nem együtt. Bár kétségtelen, hogy a cigányok körében halmozódnak ezek a problémák, mert ki- szolgáltatottabbjai egy társadalomnak, mint a többiek. Azt gondolom, hogy erre a rétegre úgy kell figyelni, mint egy olyan népcsoportra, amelyik önmaga tud fejlődni, és ki tudja alakítani a saját életét. Az lenne nagyon jó, hogy azokat az embereket, akik felemelkedtek és cigánynak tartják magukat, bevonjuk ebbe a tevékenységbe, hogy segítsenek azoknak, akik még lent vannak, és szeretnének felkerülni. A Ferencvárosban lehetőséget látok a cigányság számára a városrehabilitáció megkezdésénél, mert a cigányság nem csak a gyógynö- vónygyűjtésből, vagy kosárfonásból kellene hogy megéljen, hisz ez csak időszakos lehetőség. Az építőiparban feújításoknál is nagyon sokat segíthetnek. A cigányságnak olyan műszaki embereket kell kiállítaniuk önmaguk közül, akik képesek átlátni ezt a problémahalmazt, és közösen, a magyarsággal nagyon nagy mértékben megváltoztatnák a dolgokat. 15
