Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. június / 6. szám
FERENCVÁROS, a kerület polgárainak lapja! Nem udvariassági gesztusból írok, de kitűnőnek tartom a lapot. Nem kívánok szerepelni, de szabad legyen egy-két észrevételem megtenni. Legutóbbi számuk 2. oldalán a Dési Huber u. 32- ből egy olvasó azt írja, hogy nem tud bejutni apolgár- mesterhez. Én bejutottam. Igaz, a levélíró észvételé kritika is lehet, mert az osztályok ügyintézésében nem bízik, azért törekszik mindenki a polgármesterhez bejutni. 8. oldalon névtelen levélíró. Sajnos a csuda nagy demokráciában a lakosság fél véleményt mondani, tanúskodni. Végezetül szabad legyen megemlíteni, hogy tavaly- gondolom, nem kis^ költséggel - a Pöttyös utca útburkolatát cserélték, á járdát megemelték, eggyel több lépcső lett a ház előtt, de meg sem kísérelték az éles kanyart csökkentett V ’ • ,t v Megkérdez0n^tizt ifi, hogy a Pöttyös ú. B. előtt a* •Fagyizó mellett'a fárdSt már nem futotta kijavítani? Hány ember botladozik ott naponta? Üdvözlettel: .. Vékony György 1098 Pöttyös u. 6. Tisztelt Ferencvárosi Lakásbérlők! A napokban több olyan jelzést kaptam, hogy a Re- sideal Ingatlanforgalmazási Rt - amely 1988. és 1991. között a lakáselidegenítési megbízásokat kapta- egy meglehetősen furcsa hangvételű levelet írt a lakásukat eddig még meg nem vásárlóknak. Ebből a levélből az tűnik ki, mintha az Önkormányzat a külsőknek történő tervezett eladás fenyegetésével kívánná Önöket a megvételre rákényszeríteni. Erről szó sincs, az Önkormányzat nem kívánja senki feje fölül a lakást eladni. A már eddig is sok problémát okozó megbízási szerződést pedig befejezettnek nyilvánítva felszólítottam a Residealt, hogy a keletkezett összes iratot, pénzügyi elszámolást 30 napon belül az Önkormányzatnak adja át. Tisztelettel: Dr. Gegesy Ferenc , • polgármester (Névtelen beszélgetéseinkből) „Halló! Miért nem írnak arról, hogy mi van a Köztelek utcában, mi történik azzal a telekkel, ami ott van...?" „Kutya nélkül nem is mer bemenni az ember a Markusovszky térre, mert este ha sétálni akar, gyakorlatilag nekirohannak a kutyák...” „Indítsanak olyan rovatokat, amelyekben például családi témákkal foglalkoznak, egészségüggyel, hely- történettel, köztisztasági problémákkal, a közbiztonsággal...” „Furcsállom, hogy ingyenes lett a lap, eddig én megvettem tizenöt forintért, és most érdekes, hogy csak úgy bedobják a levélszekrényembe, hát miről akarnak engem meggyőzni? Nekem ez-a fixa ideám, hogy meg akarnak győzni valamiről...” „Én örülök annak, hogy észrevették, ebben a kerületben mégiscsak nyolcvanezer ember él, és örülök, hogy úgy gondolják, egy kerület polgárainak szóló lap nem választhat ki magának néhány ezer embert,akikhez néhány ezer példányban szólni akar. Itt nyolcván- ezer emberhez kell szólni, és örülök, hogy az állampolgárok pénzéből ilyen lapot csinálnak...” . „Bt e#e magUkrfek'váh pénzük, most kezd csak igfezán égnék állni a hajam, hogy erre van pénze az ön- kormányzatnak! Bennünket meg se kérdeztek, kell-e nekünk újság...” „Miért nem írnak olyan írókról, emberekről, mint Erkel, Kosztolányi, Arany János, Boráros János, itt laktak a kerületben...” „Hát, köszönöm, hogy meghallgatott, de szeretném, ha rugalmasabb lenne a politikai szemlélete. A kompromisszumkészség, ami egy jó politikus erénye...” „Bibó István azt mondta, hogy akkor van demokrácia, ha az-embernek nem kell félnie. Nomármost, én ííérH^iem m*remjfíég5rdni.a nevemet, mert lakásprivatizáció előtt állok, és félek attól a propagandától, amelyik azt mondja rám, hogy fasiszta vagyok. Én pedig nem vagyok fasiszta, nem voltam kommunista sem. A privatizáció egy gazdasági ügy, a félelem pedig lélektani természetű. De nekem az a problémám, hogy én ráköltöttem a lakásra többszázezer forintot, és ha én most megadom a nevemet, akkor majd, ugye, megnézhetem magam, mert akkor majd akkora négyzetméterárat állapítanak meg, hogy győzzem kifizetni...” „Bocsánat, én most belefojtottam önbe a szót, meghallgatom, hogy önnek mi a véleménye...” (Gyűjtötte: az üzenetrögzítő és Herceg Árpád) 12
