Ferencváros, 1992 (2. évfolyam, 2-12. szám)

1992. június / 6. szám

Ritoók Zsigmond Szent-Györgyi Albert díjat kapott Például az athéni demokrácia... Minden pátosz nélkül: a történe­lem, a kultúra a tanítómesterünk. Él egy ember a Ferencvárosban, és nem kevesebb, mint ötven éve itt él, aki korai századok kultúráját, művelődé­sét, történetét közvetíti számunkra. Ritoók Zsigmond az Eötvös Lóránt Tudományegyetem tanára - tudomá­nyos munkájáért a közelmúltban Szent-Györgyi Albert díjat kapott. Ritoók Zsigmond tanár úr kutatási területe az ókor, elsősorban is az óko­ri görög irodalom, kisebb mértékben a római irodalom.- Tanár úr! A későbbi korok szá­mára milyen üzenettartalmat hordoz az ókori kultúra? Mit üzen a mai em­ber számára?- Az ókori kultúra, ezen belül a gö­rög kultúra, így az irodalom, a költé­szet is az egész európai kultúra egyik alapja. A másik alapja a zsidó-keresz­tény kultúra. Ha nem akarunk elsza­kadni az európai kultúrától, akkor nem szakadhatunk el a közös gyökér­től. Az ókori kultúra sok-sok olyan erkölcsi magatartásmintát tartalma­zott, amelyek az alapjai lettek későbbi korok magatartásmintáinak. Ezek a minták pozitívak is, negatívak is, jók is, rosszak is. A spanyol filozófus, Or­tega mondta, hogy a viador, mielőtt ledöfi a bikát, fél lábbal elegánsan hátralép; a görögök ugyanígy léptek hátra a mithológiai példaképeken, mi­előtt előre léptek volna. Az európai kultúra is így támasztotta meg a lábát a görög-római kultúrán. A görög kul­túrában gyökereznek az európai tudo­mányos gondolkodás módszerei is, mint például a logika, a dialektika, a kritikai vizsgálatok, vagyis, hogy a dolgokban mennyiben rejlik ellent­mondás, mennyiben tudom elfogadni azokat... Ezek formái a görögöknél alakultak ki, a történeti, erkölcsi ala­pokon, a tudományos gondolkodás alapjain túl ebben a körben gyökere­zik az esztétikum megfogalmazása, az irodalmi műfajok kialakulása. Azóta tudja az ember, hogyan kell egy szó­beli, írásbeli műalkotást megformálni, és amit az ókori görögök megfogal­maztak, az európai irodalom ahhoz tartotta magát egészen a romantikáig. De még a romantika is, azáltal, hogy nem fogadta el, hogy negatív viszony­ban volt vele.- Ma milyen viszonyban vagyunk az ókori görögökkel?- Azt mondanám, hogy ma párbe­szédben vagyunk az ókori kultúrával. Kérdéseket teszünk fel, és várjuk a feleleteiket. És ők aszerint felelnek, hogy mi mit kérdezünk. Ahhoz, hogy mi a mai kor számára érdekes és lé­nyeges feleletet kapjunk, érdekes és lényeges kérdéseket kell feltennünk. Hogy ezt meg tudjuk tenni, ahhoz pe­dig a saját korunkkal kell tisztában lennünk. Az ókor csak akkor lesz ér­dekes és értékes számunkra, ha a mi korunk fontos kérdéseire keresünk és találunk feleleteket.- Amit mostanság megéltünk és megélünk, és nem történeti távlatban, de a jelenvaló mindennapokban: tele van izgalmas problémákkal. E kor mennyiben rokonítható az ókori világ­gal?- Az egyén és közösség viszonya ugyanúgy előtérben volt az ókori gö­rögöknél, mint manapság minálunk. A kérdés ma is az: a közösség mennyiben várhatja el, hogy az egyén alávesse magát nekik? És mennyiben követelheti az egyén, hogy a többiek­től függetlenül élhesse életét? Ez volt a görögök nagy kérdése is. Erre kü­lönböző feleletet adtak a görögök és a későbbi századok is. A tizenkilence­dik század elejének német klasszikus gondolkodói számára például az athé­ni demokrácia az emberi szabadság csodálatos világa volt. Ugyanakkor, az egyik svájci művelődéstörténész szerint az athéni demokrácia elvisel­hetetlenül sok megkötöttséget jelen­tett az egyén számára... Ha tehát az ókor kutatóinak sikerül időszerű kér­déseket és válaszokat találniuk, akkor teljesíteni tudják feladatukat. Ez azt jelenti, hogy az ókort minden részle­tében ismerni kell, ugyanis munkánk sokszor nem közvetlen feleleteket tár fel, hanem szükségszerűen csak rész­leteket. A baj csak az, hogy ezek a részletek sohasem tevődnek össze egy összképpé. Az egyén és közösség vi­szonya a napi politikának is állandó kérdése, és vigyázni kell, hogy a vá­laszokkal az ember ne zárja rövidre a problémakört. A nagy egész összefüg­géseiben kell látni a dolgokat.- Köszönöm a beszélgetést. Gratu­lálunk a díjhoz. Herceg Árpád Ritoók Zsigmond 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom