Ferencváros, 1991 (2. évfolyam, 1. szám, 1. évfolyam, 1-5. szám)
1991. augusztus / 1. szám
A Ferencváros történetéből II. 1770-től a majdani Ferencváros fejlődése új szakaszába lép, megkezdődik a házak, tömbök, utcák építkezései, ezzel együtt az új lakosság, az új városkép kialakulása. Átgondolt tervek nélkül ez már természetesen akkoriban is elképzelhetetlen lett volna, más kérdés, hogy mennyire volt ereje és pénze Pest városának, hogy az előzetes elképzeléseket betartassa. Ekkor már száz éves az a törvény, amely a külvárosok státuszáról, rendezésükről, fejlesztésükről szól, de ez érdemben csak Erzsébet-, Teréz- és Józsefvárost érintette, a Ferencvárosban - mint fentebb leírtuk - nemigen mozdult semmi. II. József - összhangban politikai elképzeléseivel - létrehozta az Építési Bizottságot, mely azután a császár halálával (1790) a többi rendelet sorsára jutott: élete utolsó pillanatában maga vonta vissza. Pedig ez az Építési Bizottság egy korabeli modern urbanizáció alapjait vethette volna meg. Mindez nem azt jelenti, hogy Ferencváros nem növekedett, de jobbára alkalom- és ötletszerűen folyt a „városfejlesztés”. Mielőtt a XVIII. századvég felgyorsult építkezései nyomába erednénk, nézzük meg, hogy az 1780-as években hogyan is nézett ki az utcahálózat, a házak, hogyan kezdtek el fogyni a kertek, a szántók, a majorsági területek. Ekkor még álltak a városfalak, és állt a Kecskeméti kapu. (Majd 1794- ben bontják le.) A Dunától a kapuig egy kátyúkkal teli, széles utca vezetett, melynek a városfalak felé eső oldalán piaci kofák, vásározó iparosok kínálták portékájukat, a bal oldalon kisebb mészárszékek és húsárusok bódéi sorakoztak. Később rendeletben szabályozta a „város”, hogy egyetlen nagy mészárszéket kell fenntartani, melyet az utca dunai végén helyeztek el a mai Közgazdasági Egyetem területén. Az utca innen kapta a nevét, előbb Fleischer Gassan- nak, később, magyarul Mészáros utcának nevezték el. (A mai Vámház körút.) a Kecskeméti Kapu előtti téren volt a szénapiac, a mai Kálvin tér is ezt a nevet viselte. Az ál- latvásár és az úgynevezett parasztvásár a városfal mentén, a mai Tanács körút és Marx tér helyén volt. A Szénapiac téren két fogadó is állt, a „Négy Sarok” és a „Két Aranyoroszlánhoz”. A térről, illetve a városkaputól három utca - lényegében három országút indult dél felé. A Soroksági utca (ma Ráday) közelített leginkább a városias külsőhöz, házak már mindkét oldalán álltak, de legalább öt házból összefüggő utcasor csak egy-két helyen épült, - másutt hatalmas kertek szakították meg az épületek sorát. A másik a Belgrád utca, a tulajdonképpeni belgrádi országút volt, a mai Ló- nyay utca. Csak a keleti felén épült be, vele szemben továbbra is kertek virágoztak, sőt a mai Zsil utca után még megműve- letlen pusztaság volt. A Belgrád utcát a század végén egy itt működő kocsma cégére után Két Nyúl utcának keresztelték. Indult még egy kis utca is a térről a Duna irányában, a Csillag utca (Gönczy Pál utca). A harmadik országút a Körösi út (Üllői őt), de itt is csak gyéren álltak házak. Aránylag sűrűn beépített rész volt a dunaparti vágóhíd alatti Molnár-tó (ez is a mai egyetem területén) mögött. A település már-már zártnak is felfogható, egybefüggő tömböt alkotott az Egyetemtől délre a mai Mátyás utcáig. További telekosztással utcát is nyitnak benne, ez lesz a mai Pipa utca, amely egy ideig zsákutca, majd meghosszabbítják és bekötik a Csillag utcába. 1790 után, még mindig egyéni elképzelések és kezdeményezések nyomán, érdekes módon, a ma Középső-Fcrencvá- roshoz tartozó területen indul meg komolyabb fejlődés. Felosztották a Malom utca (mai Ferenc körút), Flórián utca (Tűzoltó utca). Liliom és Mester utca határolta területen fekvő szántóföldeket. A mai Thaly Kálmán utcától- Gyep utca - délre temető volt, a Mester utca is ide vezetett. A már említett vonalárok (Haller utca) vonalában ekkoriban egy téglaégető, mellette egy mészégető működött. A Liliom utcától délre, korábban még szántóföldek és majorságok terültek el, a vonalárkon túl pedig egy katonai tábori kórház és gyakorlótér zárta le a mai Ferencváros területét. A lakosság összetételére kevés adatunk van. II. József idején volt egy összeírás, ha annak adatait összevetjük egy másik statisztikával, mely szerint az egy házra jutó lakások száma a Ferencvárosban a legkisebb, 2,4 - akkor feltételezhetjük, hogy itt a zsellérek voltak a legtöbben, megőrizve régi, falusias településszerkezetüket A másik hitelt érdemlő adat szerint a korabeli Ferencváros belső részében a Pestről kiszorult iparos réteg lakott. A valószínűsíthető adatokon túl ezt bizonyítják a Mészáros, az Ipar és a Mester utcák elnevezései is. Horváth F. Miklós SZDSZ HÍREK A nyári szünet alatt az ügyeleti idő csütörtök du.17-19 óráig. Az SZDSZ gazdasági válságkezelő programjának tézisei korlátozott számban az érdeklődők rendelkezésére . állnak a Ráday u. 52. szám alatti irodában, a fenti időben. 9
