Ferencváros, 1982 (7. évfolyam, 1. szám)

1982. augusztus / 1. szám

I I a szocializmusért” mozgalom bevezetésére, ezután az alapszervezeti munka megerősíté­sére összpontosította a KISZ az erejét. 1966-ban rendezték meg először a Forradal­mi Ifjúsági Napokat. 1970-ben az MSZMP ifjúságpolitikai határozatot hozott a mozga­lom továbbfejlesztéséért. A KISZ negyedszázados története bizo­nyítja, hogy a megkezdett út helyesnek bi­zonyult. A mai fiatalok feladata, hogy vál­tozatlan szellemben folytassák az elődök munkáját. Mint azt az ünnepi beszédben hallottuk, „az ifjúsági mozgalom történetét ma mi írjuk. Rajtunk múlik, hogy utódaink is úgy emlékeznek-e a nyolcvanas évek fiataljaira, ifjúkommunistáira, ahogyan mi emlékezünk a KISZ alapítóira.” Az ünnepség második részében került sor a kitüntetések átadására. A KISZ KB. dicsérő oklevelet adományozott a ZMKMF KISZ alapszervezetének és citerazenekará- nak. Az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium Kiváló Munkáért jelvényt adomá­nyozott Hegedűs Jenőnek. Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést kaptak: Bittmann Anna (35. sz. Szakmunk. Int.), Mihályi István (Fáy A. Szakköz, isk.), Csörsz Istvánná (Zöldért), Szerecz György (MÁV), Dr. Széli András (Főv. László Kórház); aranykoszorus KISZ-jelvényt kapott tanulói területen: Turcsányi Katalin (MKKE), Oroszi Lívia (I. István SZKI), Szűcs Lajos és Szabó Sándor (Puskás SZKI), dolgozói terü­leten: Kovács Ilona (BNV), Szalczer Olga (Magyar Gyapjúfonó, Glatz István és Oszlár József (MÁV), Zsók Sándor (MEDICOR), Ondrus Gábor (Budapesti Vegyiművek), Méh Attila (Budapesti Vegyiművek), Rátki Béla (Posta Kísérleti Int.), Fehér Péter (BSZV). A KISZ IX. kerületi Bizottságának első plakettjét Horváth János a IX. kerület Párt- bizottság tagja kapta, aki 1957-ben a Párt- bizottság első titkára volt. Emlékplakettet kaptak azok is, akik a kerületi KlSZ-bizott- ság titkáraként tevékenykedtek az elmúlt 25 év alatt, név szerint, Forgó Tibor, Somo­gyi Imre, Ilcsik Imre, Nádasdi Józsefné, Fábián András, Gulyás Kálmán. A KISZ IX. kerületi Bizottsága emlékpla­kettet adott Gál Györgynek, aki 5 évig függetlenített KISZ apparátus tag volt, Pécsi Péternének, az ifjúsági mozgalomban végzett sokrétű munkájáért, s egy jelenleg is dolgozó KISZ-titkároak egyedülálló teljesítményéért, mivel Tasnádi József 1971 óta alapszervezeti KISZ titkár, a kerületben leghosszabb idő óta van ilyen funkcióban. A kitüntetések átadását színvonalas mű­sor követte, majd baráti beszélgetésre gyűl­tek össze a résztvevők. Ennek kereteiben kérdeztük meg Pintér Istvánt, a párt Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának munkatársait, mennyire élnek emlékezetében az első idő­szak élményei? — A régi arcok láttán még élesebben rajzolódnak ki az emlékeim. Bizony, nem volt könnyű helytállni azokban az időkben, hiszen 1957-ben a szervező munka számos nehézségbe ütközött. Le kellett győznünk egy nem véletlenül kialakult tartózkodást, vissza kellett hódítani a fiatalokat a szerve­zetbe. Jómagam 1957-től 1963-ig a Szer­számgépgyár KISZ-titkáraként tevékenyked­tem akkortájt a mozgalomban, utána kerül­tem Moszkvába a Komszomol-iskolára. Hogy mik voltak a céljaink? Olyan szerveze­tet akartunk, amelyben jól érezzük magun­kat, amely a miénk, amelynek a céljaival tel­jes mértékben azonosulni tudunk. Amely szocialista alapokon áll és segíti a szocializ­mus megszilárdulását. Talán meglepődik ezen, de kevés volt akkortájt az ifjúsági szer­vezetben a direkt politizálás. Népszerű, von­zó ifjúsági szervezetet akartunk. Ugyanak­kor kemény követelményeket állítottunk a fiatalok elé. Csak kezdetben kellett agitálni az ifjúságot. Később jöttek maguktól mind­azok, akiknek célja egy volt a mienkkel: a szocializmus megszilárdítása. Körmendy mindig szebb, mint ami jön, amit még nem ismerünk. A gadaságban, politikában szigorú törvények uralkodnak. Az eredményt elérni sem könnyű, de megőrizni még annál is ne­hezebb lehet. Aki idő előtt „lazít” könnyen lemarad. A munkahelyeken dolgozó emberek, az egész ország kiélezett versenyhelyzetben él. Szinte természetes, hogy a jobb megoldások keresése közben több a vita, a konfliktus­helyzet. Arra kell berendezkednünk, hogy megtanuljuk: a jóakaratú vita munkánk segí­tője, eszköz a jobb megtalálásához. Nekünk kommunistáknak kötelességünk a vitára való örökös készség, a nyitottság. Saját jól felfo­gott politikai érdekünk, hogy stflusunkat az élet követelményeihez alakítsuk. Merjünk és akarjunk is vitázni azokkal, akik a kérdé­seket felteszik, akik választ várnak, akarnak. Legyen meg a képességünk a gyengeség elis­merésére, de az eredmények megvédelmezé- sére is. Ne engedjünk azoknak, akik mások­ban keresik saját hibáikat. Tanuljuk meg mi is még jobban felismerni az összefüggéseket kicsi és nagy, helyi és országos érdek között. Úgy is mondják: legyünk problémaérzéke­nyek, de ne érzelgősek!--------------------------------------------------------r Érzékenynek lenni, befogadni azonbap nem elég. A politikai vezetés döntések soro­zata. A pártszervezetekben naponta dönteni, határozni kell. Törekedjenek arra, hogy a döntések megfontoltak, a valóságra épülők legyenek. A döntéssel véget kell érniük a vi­táknak. Következik a végrehajtás, a végén pedig az „elszámolás”. A pártszervezeteknek arra kell törekedniük, hogy jó határozatai­kat maradéktalanul megvalósítsák. Ne „csak” azért, mert a párthatározat kötelez, hanem azért, mert jó politikai munkával elérték, hogy ki-ki felismerte bennük a maga érdeke­it is. A dolgok túlnyomó többsége a munka­helyeken dől el. Kötelességünk tehát a leg­jobban dönteni, illetve más döntésekben ilyen módon közreműködni. Ha az eredmé­nyek igazolnak bennünket, jönnek utánunk az emberek, ha hibázunk nem. Nem hiszem, hogy bárki képes lenne egy pár gondolattal összefoglalni mindazt, amit naponta mindannyian megélünk. A teljes­ség igénye nélkül ezeket a gondolatokat tartottam fontosnak elmondani a politikai feladatainkról.- Köszönöm a beszélgetést! Németh Tibor A 85. születésnap Dési Huber Istvánné köszöntése A magyar munkásmozgalom kiemelkedő festőjének özvegyét, Dési Huber Istvánnét köszöntöt­te 85. születésnapja alkalmából az MSZMP IX. kerületi Bizottsága és a Pedagógus Szakszervezet Köz­ponti Vezetősége. Hosszú évtizedes kiemelkedő pedagógusi és szakszervezeti moz­galomban végzett tevékenységéért a „Szakszervezeti Munkáért” ki­tüntetés arany fokozatát kapta. Születésnapján — munkája el­ismeréséül - a kerületi Tanács, a KISZ kerületi Bizottsága, a Haza­fias Népfront kerületi Bizottsága vezetői, valamint vállalatok és in­tézmények képviselői is tisztelgő látogatást tettek otthonában. A Pedagógus Szakszervezet Központi vezetősége nevében Kósáné, dr. Kovács Magda, KV titkár köszöntötte az ünnepeltet. Köszönetét mondott az áldo­zatos, fáradhatatlan pedagógus munkáért mindazok nevében,akik a múlt értékeit becsülni és a jövő­ért küzdeni Stefi nénitől tanul­tak. Hiszen egy pedagógusnak számtalan élete van, mert tovább él mindazokban, akiket valaha ta­nított. Különösen így van ez ak­kor, ha a pedagógus nem csupán a diplomája jogán lett azzá, ha­nem pedagógus a szó igazi értel­mében, aki kommunista hite, em­bersége, műveltsége kincseit oszt­ja szét fiatalok és idősek között. A további évekhez nagyon jó egészséget kívánva és szeretetét, támogatását kérve a pedagógus szakszervezeti mozgalom és a ta­nítványok számára adta át a ki­tüntetést az ünnepeltnek.- Koppány ­FERENCVÁROS 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom