Ferencváros, 1982 (7. évfolyam, 1. szám)
1982. augusztus / 1. szám
A KISZ negyedszázados évfordulóján Ifjúsági nagygyűlés a kerületben A kitüntetettek egy csoportja Huszonöt éve alakult meg a KISZ. Az évfordulóról ifjúsági nagygyűlésen emlékeztek meg a fiatalok. Az ünnepséget március 18-án, a Zalka Máté Katonai Műszaki Fó'iskolán tartották, a IX. kerületi KISZ-bizottság és a főiskola szervezésében. A meghívottak között ott voltak a régi KISZ-esek, ifjúsági szervezetünk alapító tagjai, akik közül többen fontos szerepet töltenek be társadalmunk párt- és állami vezetésében. Az ünnepség a főiskola halijában berendezett kis múzeumban kezdődött. Régi ismerősök találkozásainak lehettünk tanúi, meghatottan elevenítették fel közös ifjúsági szervezeti múltjuk, tevékenységük emlékeit. A barátokkal való találkozás és a múzeum megtekintése után került sor az ünnepélyes megemlékezésre. Ballabás László, a IX. kerületi KISZ-bi- zottság titkára ünnepi beszédében visszaidézte a KISZ mozgalmi tevékenységének negyedszázados eseményeit. Hangsúlyozta, hogy a mozgalom résztvevői számára nemcsak felejthetetlen élményeket, hanem ma is hasznosítható tapasztalatokat jelent ez az időszak. Hiszen azok, akik 1957-ben alapító tagjai voltak a KISZ-nek, ma is köztünk vannak, részesei a mozgalmi munkának. A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottsága 1957. március 11-én határozatot hozott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakításáról. Az ifjúsági mozgalom akkori állapotát tekintve szükségesnek látszott a magyar ifjúság egységének megteremtése, a fiatalok kommunista nevelésének elősegítése és a párt utánpótlásának biztosítása érdekében létrehozni a KISZ-t. Mint az köztudott, a határozatot követően 1957. március 21-én, az Erkel Színház épületében bontott zászlót á Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. A kerület fiataljai már 1957 februárjában hozzáfogtak az egységes ifjúsági szövetség szervezésének nehéz feladatához. Az elsők között voltak az Egyesített Tiszti Iskola, a Budapesti Húsipari Vállalat, a Lámpagyár, a Közgazdaságtudományi Egyetem fiataljai. A DISZ volt aktivistái, fiatal párttagok és a szocializmushoz hű fiatalok egyesített erővel, aktív politikai meggyőző munkával nyerték meg a fiatalokat. Nem volt könnyű munka. Le kellett győzni a kezdeti bizalmatlanságot, egy-egy KISZ alapszervezet létrehozása komoly harcot, aktív politikai munkát követelt. Csakhamar azonban kitűntek az eredmények, megmutatva a szocialista eszmeiség erejét: a magyar fiatalok 170 ezres tömege gyülekezett a párt zászlaja alá. A sikeres szervezési munka után következett a tettek ideje: 1958 nyarán az országos mozgalomhoz csatlakozva a kerületi fiatalok százai vettek részt a Hanság lecsapolá- sában, ott voltak az első építőtáborokban, az árvíz utáni helyreállítási munkákban, ösz- szefogtak a kerület fejlesztéséért, tettekkel bizonyították a Ferencvárosért, fővárosunkért, a szocialista Magyarországért érzett felelősségünket. 1960-ban került sor az „Ifjúság (Folytatás az 1. oldalról) mi, hogyan sikerül. Szerintem ezt jelenti az a bizonyos „emberi tényező”, amiről mostanában igen sokat hallunk, és — úgy tapasztaljuk — kezdjük megérteni. Kerületünkben is egyre több olyan üzem, munkahely van, ahol értik, érzékelik az újra való törekvés szükségességét. Bátran kockáztatnak, racionálisabban szervezik a munkát, okosabban mérik fel a lehetőségeiket és arra vállalkoznak, amire valóban képesek is. így a kötelességüket is jobban teljesítik. Megint mások közösen vágnak bele valami újba, ami sikerrel járhat. De olyanok is akadnak, ahol mindez még késik. Sehol sem könnyű ehhez alkalmazkodni. Keményebb feltételek között kell megtermelnünk azt, amire szükségünk van. Mivel egyre többre, jobbra van szükségünk, ezért mindenkinek jobban helyt kell állnia. Mire hívná fel az üzemi, munkahelyi pártszervezetek, a vezetők, a propagandisták figyelmét?- Arra, hogy elsősorban ők igyekezzenek megérteni, értelmezni a legfontosabb helyi feladatokat. Ahhoz, hogy egy ember értse, mit várnak tőle, pontos eligazítást kell kapnia. Kitől várják ezt az emberek? A munkahelyi politikai és gazdasági vezetőktől. Amikor jól mennek a dolgok, sikert-si- kerre halmozunk, minden vezető büszke önmagára. Amikor viszont nehezednek a feltételek, egyre több kérdés került át a politikai vezetők asztalára. Az emberek nemcsak kérdeznek, hanem választ is várnak. Nem érik be általánosságokkal. Pontosan tudni akarják, hányadán állnak ők, a brigádjuk, a műhelyük, az üzemük vagy intézményük. És a munkahelyek, a pártszervezetek vezetőinek, a kommunistáknak választ kell adniuk. A gyakorlati élet napról-napra szembesíti őket döntéseikkel, sőt vágyaikkal is. Nincs hova bújniuk a tények elől. Ha tévedtek a feladatok megválasztásában, az erők felmérésében és a siker helyett kudarc köszönt be, megint csak tőlük fogják megkérdezni: miért történt így! Sőt, azt is, hogy ki a felelős ezért. Egy gondolatot még az előző témánkhoz. A politikus számára a társadalom nem lehet ismeretlen közeg. Közel kell férkőzni az emberekhez, tudni kell róluk a jót is, a rosszat is, a véleményüket, a kritikájukat is. És hatni kell rájuk, hogy elfogadják a nagyobb igazságot a kisebb helyett, hogy azokkal haladjanak akik a jobbat akarják, még akkor is kitartsanak mellettük, amikor az eredmény nem látszik közelinek és nem hizlalja azonnal a borítékot, legfeljebb egyelőre az izzadságcseppeket. Közel kerülni az emberekhez. Ezt tartjuk ma minden vezető, minden kommunista egyik legfontosabb feladatának. Ez az ország mi vagyunk! Mi, akiknek múltja, jelene, jövője egyéni és közös is egyszerre. Olyan most és olyan lesz az életünk, amüyenre kü- lön-külön együtt formáljuk. Mi, itt a Ferencvárosban élő és dolgozó emberek részesei és felelősei vagyunk jelennek, jövőnek. Cselekednünk kell a magunk módják azért, hogy jobban menjenek a dolgaink, több legyen az eredményünk. A kerületi pártbizottság ezért is foglalta munkatervbe a maga számára, hogy a jövőben még több gondot és energiát fordít az emberek alkotókészségének kibontakoztatására. — Ön mondta: az emberek nem egyformák. Elképzelhetőnek tartja-e a teljes egyetértést minden fontos kérdésben? — Nem tartom elképzelhetőnek. Sőt csak viták és konfliktusok árán lehetséges a haladás. Ami elmúlik, amit már megéltünk 2 FERENCVÁROS
