Ferencváros, 1979 (4. évfolyam, 1-2. szám)
1979. május / 1. szám
ÉRTÉKMÉRŐNK Á MUNKA Budapesti Vegyiművek Csökkenő létszám, növekvő nyereség A több mint százéves múltra visszatekintő Budapesti Vegyiművek nem tartozik a hazai gyáróriások közé. Az itt gyártott növényvédőszerek és műtrágyák azonban nélkülözhetetlenek mezőgazdaságunkban, s ugyanilyen jelentősek szerves és szervetlen alapanyagaink is. — Tavaly jó évet zártunk — mondja Sülle Ferenc tervosztályvezető. — Jó a szakember- gárdánk, s mintegy 2200 dolgozónk 2,9 milliárd forint értékű árut termelt. Nyereségünk elérte a négyszázmillió forintot, s ezzel elégedettek vagyunk. Már ami a múltat illeti... S ez az odavetett csonkamondat volt — mint később kiderült — beszélgetésünk kulcsmondata. A múlt, bármily sikeres is, már múlt, az erőfeszítések viszont a jelent és a jövőt alakítják. — Az idén 3,3 milliárd forint termelési érték elérése a cél — folytatja Sülle Ferenc. — Termékeinket keresik, ez ad reális alapot a továbblépésnek. Kedvezően formálódik termék- szerkezetünk is, az új és a bevált, hagyományos termékek egyaránt megtalálhatók nálunk. Tovább növeljük nyereségünket is, úgy tervezzük, hogy az idén elérjük a 440—450 millió forintot. A terv reális, de nem könnyű teljesíteni. Nemcsak azért, mert 10—12 százalékos nyereségnövekedést sohasem könnyű elérni, hanem . azért is, mert ezt az emelkedést most különösen nehézzé teszik a gazdasági szabályozórendszerben történt változások. A nyereségnövekedést egyébként két forrásból kívánják elérni: az egyik a termelési értékek emelése, a másik fontos tényező pedig a termelési költségek csökkentése. — Sok fejtörést okoz nekünk — veszi át a szót Eszik Ferenc párttitkár — a szinte folyamatos létszámcsökkenés. Főleg budapesti gyáregységeinkben megállíthatatlan ez a folyamat, a csökkenés eléri az évi másfél százalékot. Pedig nem alakulnak rosszul a keresetek nálunk, az idén is hat százalékos béremelést adtunk. A megváltozott körülmények nem teszik könnyűvé sem a politikai, sem a gazdasági munkát, de azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy felkészültünk. Amikor az éves terveket összeállítottuk, a szabályozók már ismertek voltak, figyelembe vehettük őket. Sok fórumon vitattuk meg elképzeléseinket, nem hiszem, hogy van olyan munkás vagy alkalmazott a gyárban, aki időben ne értesült volna a változó körülményekről, a növekvő követelményekről. — Feladatainkat csak akkor oldhatjuk meg — mondja Sülle Ferenc, ha kedvezőbb termékszerkezetet alakítunk ki. Ezt a munkánkat könnyíti, hogy vállalatunknak nincsenek hitelkötelezettségei, eddig a fejlesztéseket saját forrásokból tudtuk végrehajtani. A vállalat vezetősége határozott intézkedéseket léptetett életbe a terv valóraváltása végett. Javították a termelésszervezést, megteremtették annak a lehetőségét, hogy az esetleges anyagkésésekkor azonnal, rugalmasan átcsoportosíthassák a munkásokat olyan területekre, ahol nincs zökkenő az alapanyag-ellátás- , ban. Ezzel egyidejűleg alaposan megszigorították a költséggazdálkodást, s lépéseket tettek a kieső idők csökkentésére is. A nagyjavításokat, amelyek a vegyi üzemekben időről időre elkerülhetetlenek, olyan időszakokra irányozták elő, amikor a legkisebb a kapacitáskiesés (erre egyébként az üzem szezonális jellege jó lehetőséget ad), s úgy irányítják ezeket, hogy a tervezett idő alatt be is fejeződjenek. Az intézkedések hatása érezhető: az első negyedéves tervet valamivel túlteljesítették. Nem kivételes üzem a Budapesti Vegyiművek. Nem kap külön kedvezményeket, amit elér, azért keményen meg kell dolgoznia. S ami ebben a legjobb: ezt mindenki természetesnek tartja. Orbán Attila A ZÖLDÉRT célja Bővített választék, kulturáltabb kereskedelem — Tudtuk, nehéz feladat előtt állunk — ért egyet az igazgató —, de bíztunk abban, megbirkózunk vele. Ma is ezt valljuk. — A nyolcvanas évekre már minden jó lesz — veszi vissza a szót Ábrahám Ferenc. — A most kialakulóban levő termelési profil meghozza majd a várt eredményeket. Ezért döntöttünk úgy, hogy vállalni kell az átmenet nehézségeit. Nem volt népszerű feladat. Munkásgyűléseken tártuk fel elképzeléseinket, nem titkolva a buktatókat sem, és a munkások egyetértettek ve- lün_k. Ma már körvonalazódik a kibontakozás lehetősége, s ezzel párhuzamosan gyengülnek a kialakult feszültségek, bár feloldódásukról még korai beszélni. A munkások helyt álltak. Amikor késtek az új gépek, s a régi masinákon kellett a nagypontosságú alkatrészeket gyártani, akkor szakmaszeretetükkel és tudásukkal pótolták a hiányt. — Erre az évre 347 millió forint termelési értéket tervezünk — tájékoztat az igazgató. — Most indult az egyik új típus szériagyártása, s ez mindig kritikus időszak. Joggal kérdezheti: ha ennyi a nehézség, miért ilyen tervet állítottunk össze? Részben azért, mert szorít a külföldi kötelezettség, részben azért mert meg kell jelenni a piacon az új típusokkal, ha késünk, az csökkenti termékeink újdonságértékét. S van még egy okunk: minél nagyobb mennyiségű gépet gyártunk, annál inkább mérséklődik, a veszteség. Az Esztergagépgyár — a számítások szerint — 1981-től lesz ismét nyereséges. Addig a cél: a veszteség csökkentése. S egyetlen nap megállás sincs: a termékváltás folytatódik. Milyen évet zárt a Szerszámgépipari Művek Esztergagépgyára? Nincs egyszavas válasz. Rosszat, ha a termelési eredményeket forintban számolom, nyereségszázalékban mérem. De jót, ha arra gsndolok, hogy ma már kifogástalan minőségű termékeket állítanak elő gyakran mostoha körülmények között... Még egy tény ide kívánkozik: ma már az Esztergagépgyár minden terméke minden piacon könnyen és jól értékesíthető. Igaz, ez még nem váltható át forintokra, de holnap már minden bizonnyal: igen. Orbán Attila Fotó: Pataki Zsolt Számos tényező befolyásolja a főváros, így a IX. kerület jó ellátottságát is, amely elsősorban a Budapesti Zöldség- Gyümölcs Értékesítő Szövetkezeti Vállalat feladata. A múlt esztendőben a kedvezőtlen időjárás egyes cikkeknél érési eltolódást, míg a paprika, a paradicsom, a szőlő, a dinnye esetében pótolhatatlan lemaradást okozott: a vállalat burgonya, zöldség, gyümölcs értékesítése 9,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Felelőtlenség lenne bármit is mondani az idei várható időjárásról, ám azt nyugodt lelkiismerettel állítjuk, a ZÖLDÉRT idei munkája kulturáltabb lesz. Az üzleti kultúra fogalma nemcsak az eladók udvariasságát, a boltok tisztaságát jelenti, hanem azt a gyakorlatot is, hogy fonnyadt árut a raktárban ne tároljanak, a friss pedig az üzlet polcain, a kirakatban csábítsa vásárlásra a fogyasztókat. A ZÖLDÉRT a fővárosban hat új önkiszolgáló boltot nyit az idén és a hagyományos boltok közül többet ön- kiszolgálóvá alakítanak. így például a Ráday utca 25. alatti, a Bakáts téri, az Üllői út 91/A alatti bolt, a Tolbu- hin körúti csarnokban két üzlet lesz önkiszolgáló. Fontos, ho&r a ZÖLDÉRT- emblémát viselő üzletek a kulturált kereskedelmet reprezentálják, mert a vásárló a vállalat tevékenységét, a boltokon és az adott dolgozók viselkedésén keresztül minősíti. A Belkereskedelmi Minisztérium az idei viszonylag mérsékeltebb ütemű forgalomnövekedés mellett az értékesítési feltételek javítására hívta fel a figyelmet. Elsődleges feladat az alapellátás, hogy a lakosság valamennyi rétege megfelelő árú és választékú cikkekhez jusson, ezért ebben az esztendőben 17 600 vagon árut, burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt juttat a vásárlókhoz a ZÖLDÉRT vállalat. Sobók Ferenc o
