Ferencváros, 1979 (4. évfolyam, 1-2. szám)
1979. május / 1. szám
Kettőszázhatvan üres lakás? „Ebben a házban három üres lakás áll! Ugyan kinek tartják fönn?” „Ezrek várnak lakásra, ugyan megengedhetjük ezt a luxust? Kitataroztatnám én, csak adják nekem.” Zúgolódnak az emberek, röpködnek a megjegyzések. Gazdátlan lakásokat látnak a Telepy utcában, a Márton utcában, van ilyen az Ernő utcában, az Üllői úton, a Ráday utcában és más helyen is. Tény és való, a IX. kerületben ez év elején 260 lakás állt üresen. Vajon miért? Hiszen a Ferencvárosban nem kevesebb, mint 10 000 lakásigénylőt tartanak nyilván. A sokakat izgató kérdéssel dr. Kiss Máriát, a kerületi tanács vb lakásügyi osztályának vezetőjét kerestük meg. Kiderült, hogy az a 260 lakás tulajdonképpen nem 260', csak 21. No, de ne vágjunk a dolgok elébe... — Kerületünkben 30 000 tanácsi bérlakás van, ebből 10 000 korszerűtlen szoba-konyhás, illetőleg szükséglakás — mondta dr. Kiss Mária. A Ferencvárosban, a József Attila lakótelep felépítése óta nem építettek új lakást. Nagy öröm, hogy 1979—80-ban végre mintegy 1500 új lakást adnak át. „Ebben a házban három üres lakás van.” Érthetetlen, miért állnak hónapokig üresan a lakások. — Megmagyarázom — mondja az osztály- vezető. Tudott dolog, hogy az új lakótelepeken épülő lakásokból kerületünk is részesül. Az ember azt hinné, hogy a lakásra várók boldogan elfogadják az új lakásokat. Nem ilyen egyszerű. Az új lakások messze vannak a megszokott környezettől, munkahelytől. Alapterületük kicsi, a konyhában nem lehet étkezni. Nem ritka, hogy új lakásainkat is csak a harmadik—negyedik igénylő fogadja el. Nem vitatom, hogy az érvek jogosak, de csak azokat a lakásokat tudjuk szétosztani, amivel rendelkezünk. Igaz, van olyan szabályozás, miszerint azt az igénylőt, aki két lakást indokolatlanul visz- szautasít, az éves névjegyzékből ki lehet zárni. Ezzel a lehetőséggel végrehajtó bizottságunk ez évben élt először. A névjegyzékből kizárt igénylők között volt olyan, aki 17 lakást látott! — De térjünk vissza a kerületi 260 lakásra. — Az üres lakások a megüresedés módja szerint csoportosíthatók. Megüresedik a lakás, ha a bérlője elhunyt, szociális otthonba került, lakást vásárolt, illetőleg számára másik lakást biztosítunk. Ha a lakás bérlője elhunyt, általában ott marad a hagyaték, amelyről intézkedni kell. 1978 januárjában 48 hagyatékos lakásunk volt. Amennyiben az elhunytnak hagyatékra jogosult hozzátartozója van, kötelezni kell a hagyaték elszállítására. Nagyobb gond, ha a jogosult külföldön tartózkodik. Ilyen esetben a gyámhatósággal karöltve ügygondnok kirendeléséről kell gondoskodnunk. A magyar állam öröklés esetén a hosszadalmas közjegyzői eljárás után a hagyatékot adócsoportunk értékesíti. Először a BÁV-nak kell felajánlani, amire nem tart igényt, azt a Használtcikk Ktsz-nek. Az ott maradó értéktelen limlom elszállítása az IKV-ra marad. Csak ezt követően kezdődhet el a lakás rendbehozatala, amely szintén az IKV feladata. És ez mind idő ... — Sokat gyorsítana az ügyintézésen', ha igénylőink lakásuk egy helyiségében vállalnák a hagyaték őrzését, illetőleg átvállalnák — természetesen a költségek megtérítése mellett — a lakás helyreállítását. Hiszen helyreállítás miatt 43 lakás állt üresen az említett időpontban. A főváros szanálási feladatainak megoldásában kerületünknek is közre kell működnie. Üresen álló lakásaink közül a szanáló kerületek 88 lakással rendelkeztek, amelyek kiutalását kerületünk csak sürgetheti. E riasztó szám tartalmaz még több mint 50 megüresedett olyan társbérleti lakásrészt, ahol a visszamaradt társbérlő igényjogosultsága nem terjed ki az egész lakásra, és megfelelő lakásba történő elhelyezését várja. Mi a megoldás? — Persze lényegesen lehet javítani az üres lakásokkal kapcsolatos ügyintézést. Ennek érdekében hallatlan erőfeszítéseket teszünk az érdekelt társosztályokkal és társszervekkel együtt. Negyedévenként kooperációs értekezleteket tartunk, amelyen minden érdekelt beszámol a tett intézkedésekről és meghatározzuk a feladatokat. Ezeken az értekezleteken számos jó kezdeményezés, időközben megvalósított jó javaslat is született. Osztályunk pedig kiemelt feladatának tekinti az üres lakásokkal kapcsolatos ügyintézést. — Mit várnak a lakosságtól? — Sokat segítene a lakosság több megértése. Évente kb. 9—10 ezer ügyirat érkezik osztályunkra. Ügyintézőink naponta 80—100 telefont kapnak, a heti háromszori ügyfélfogadás idejük nagy részét leköti, érdemi ügyintézésére alig jut idő. Időrabló, hogy ügyfeleink egy része levelekkel árasztja el a különböző fórumokat, melyek természetesen visszakerülnek hozzánk és duplán válaszolunk rájuk. Mindezek ellenére erőfeszítéseink eredményeképpen stabilizálódott osztályunk káderhelyzete, sokat tettünk az ügyintézés egyszerűsítése érdekében. Legmegnyugtatóbb azonban az az együttműködés, melyet az érintett szervek, IKV, gyámhatóság, igazgatási osztály, műszaki osztály, de még a kerület közjegyzője is biztosít a lakások időbeni kiutalása érdekében. Remélhetőleg egyre kevesebbszer hangzik majd el: „Annyi lakás áll üresen, nekem még- sincs lakásom.” Horváth Ildikó o jV aponta fél kilenctől ötig ülnek az íróasztalok mögött. Kivétel a szombat, akkor csak 1 óráig lehet jönni érdeklődni: A hét minden munkanapján nyitva van a IX. kerületi tanács tanácsadási irodája. Hetényi Istvánná, szőke fiatalasszony, hatósági bizonyítványokat állít ki. — Azért vagyunk itt,° hogy segítsünk az ügyfeleknek. Ha mi nem tudunk valamit elintézni, elmondjuk, melyik osztályhoz forduljanak. Jönnek személyi igazolványba bejegyeztetni a változásokat, lakcímet ki-bejelenteni, lakásigénylő lapot kitölteni, pénztárkönyvet, számlakönyvet, panaszkönyvet hitelesítettni. Hatósági bizonyítvány van csak húszféle. Forgalmas az iroda. Elsősorban azokon a napokon, amikor a tanácsnál is van félfogadás. A hétfő délután, és a szerda a legzsúfoltabb. Néha szikrázik a levegő. Ha valaki hosszabb ideje lát megüresedett lakást, ő meg régóta vár kiutalásra, bejön ide és itt akarja megmondani a magáét. Emberileg érthető az indulata, de soron kívül senki nem kaphat lakást. Az egyik sor lakásbejelentőket lobogtat. Az asztalnál ülő fiatalember sokadszor magyarázza el türelmesen, hogy kéKomfort, félkomfort, szükséglakás... A IX. kerületben lakások 40 százaléka félkomfortos, vagy komfort nélküli. Több, mint 13 000 családnak nincs fürdőszobája, közös WC-re jár. Természetes, hogy szeretne mindenki jobb körülmények közé kerülni, naponta meleg vízzel zuhanyozni. Sokan várnak hát új lakásra. De a lakásigénylők száma is több, mint 10 000. Meddig kell hát várni, a feszített tempójú lakásépítés mellett is, mikorra fogynak el a várakozók? Nincs, nem lenne
