Ferencváros, 1979 (4. évfolyam, 1-2. szám)

1979. május / 1. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) A tanácshatalom szociális intézkedései révén a kerület proletárgyerekei közül sokan életükben először jutottak Bu­dapesten kívülre, utazhattak a Balatonhoz több hetes üdülés­re. Az ingyenes orvosi ellátás, a kulturális intézményekbe való szabad bejárás, a közmű­velődési igények sokféle kie­légítése elindította a munkás- osztály testi-szellemi felemel­kedésének folyamatát, aminek kerületünk proletárjai is ré­szesei lettek. A belső és külső ellenség megrémült a tanácshatalom intézkedéseitől. A magyar dol­gozó osztályok történelmünk első szabad május 1-ét meg­ünnepelve, szinte az ünnepi felvonulásról küldték a front­ra legjobbjaikat, hogy felve­gyék a harcot az intervenciós csapatokkal. Kerületünk a ka­tonai előkészületek egyik fon­tos bázisa volt. Az V., VI., VII. kerület frontra induló munkásai a Martinovics (a mai Kilián) laktanyában, a VIII. , IX. és X. kerületiek pe­dig a mai Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola (az akkori Marx-laktanya) épületében gyülekeztek. Kerületünkben alakult meg k Vörös Vasutas Ezred. A Ba- káts tér 14-ben lévő proletár­otthon a frontra induló mun­kások gyülekező helye volt. A történelemből tudjuk: a fegy­vergyári munkások izzó han­gulatú munkásgyűlésen tettek hitet a proletárhaza megvé- delmezése mellett. A forradal­mi honvédelem szervezői, irá­nyítói, a kommunisták példát mutattak a tömegnek. A ke­rületi pártvezetőség tagjainak többsége testületileg ment a frontra, önként jelentkezett frontszolgálatra a kerületi munkástanács szinte teljes tes­tületé. A dicsőséges északi hadjá­rat kiemelkedő hadi sikerei, a jelentősen megjavult katonai helyzet ellenére, a belső áru­lások, az ellenforradalmi ak­namunka és az intervenció túlereje miatt a Tanácsköztár­saság nem tudta megszilárdí­tani pozícióját. A hazaáruló uralkodó osztályok a több mint negyed századig tartó el­lenforradalmi uralmuk során véres és kegyetlen bosszút áll­tak a tanácshatalomért. Népünk a felszabadulás után megvalósította mindazt, amire a Tanácsköztársaság 133 napja alatt nem lehetett képes. Hazánkban ma a fej­lett szocializmust építjük. Eredményeink önmagukért be­szélnek. Az országépítő munka évtizedei alatt — pártunk és munkásosztályunk vezetésé­vel — népünk felemelte ma­gát oda, ahova hat évtizeddel ezelőtt egyszer már megpró­bált eljutni. Nemzeti fejlődésünk új sza­kaszához érkeztünk napjaink­ban. A társadalmi fejlődé­sünkben nélkülözhetetlen to­vább lépésünkhöz erőink és forrásaink hatékonyabb kiak­názására, fegyelmezettebb, gazdaságosabb munkára van szükség. Pártunk és kormány­zatunk joggal várja tőlünk, hogy a tömegek kezdeménye­zéseire támaszkodva a kerüle­ti vállalatok és intézmények olyan termelő tevékenységet és gazdálkodást folytassanak, amely alkalmas a népgazda­ság egyensúlyának hosszú tá­von történő helyreállítására. Az 1979-es népgazdasági terv feladatainak maradéktalan végrehajtása nemzeti érde­künk. Fővárosunk, s benne kerü­letünk örvendetesen fejlődik. Az V. ötéves terv során a ko­rábbiaknál jelentősebb össze- 1 geket fordítanak a főváros fej- j lesztésére. Kiemelt feladat a | lakásépítés, karbantartás és | felújítás. Kerületünkben sok j év után ismét új lakások épül­nek. Az V. ötéves tervben el­készülő 1500 új lakás némileg enyhíti majd gondjainkat. A lakáshelyzet javítása mel­lett fokozott gondot fordítunk ; a gyerekekkel és az idősekkel való törődésre. A közeljövő­ben adjuk át rendeltetésének ' a Ráday utcai 80 férőhelyes | bölcsődét. Megkezdődtek a ; Budapesti Húsipari Vállalat- I tál közösen épített 300 férőhe­lyes óvoda és 160 férőhelyes bölcsőde munkálatai. A na­pokban adtuk át rendeltetésé­nek az 50 fős öregek napközi | otthonát a Ráday utcában, amely helyet ad egy 100—150 j ember befogadására alkalmas nyugdíjasklubnak is. Eléx’t eredményeinkben je­lentős része van a kerületi j dolgozók által végzett — év­ről évre növekvő értékű — 5 társadalmi munkának. A tár­sadalmi munkából képződött | éves érték ma már meghalad­ja a 12 millió forintot, ami négyszerese az 1975-ösnek. Kerületünk lakossága áldoza­tos munkával, szabad óráit feláldozva tett és tesz a közös­ségért, a kerület fejlesztésé­ért, környezetünk szebbé téte­léért Szocialista jelenünk a múlt legszebb hagyományaira épül. Folytatói, örökösei • vagyunk annak a küzdelemnek, amit apáink, nagyapáink hat évti­zeddel ezelőtt, a Magyar Ta­nácsköztársaság létrehívásá­val elkezdtek, amiért a ma­gvar forradalmi munkásmoz­galom legjobbjai az életüket adták. E hagyományok köte­leznek. hogy mégiobb munká­val. még nagyobb elkötele­zettséggel dolgozzunk a ma­gunk posztján a szocializmus építéséért. Szabados László IX. kér. tanács elnöke I ÉRTÉKMÉRŐNK Á MUNKA A több mint százesztendős gyár. Megbeszélték a munkásokkal Sikeres kooperáció — veszteséges esztendő Kudarcokkal teljes vagy si­keres esztendőt zárt ta­valy a Szerszámgépipari Mű­vek Esztergagépgyára? Olyan kérdés ez, amelyre képtelen­ség egyetlen mondattal vála­szolni. A felelet ugyanis attól függ. honnan nézzük ... — Tavalyi termelési ter­vünk 390 millió forint volt — mondja Szankovits József igazgató, akinek a hangján ér­ződik, hogy nem először vála­szol ezekre a kérdésekre. — Ezzel szemben 280 millió fo­rintos termelési értéket ér­tünk el. Veszteségesek let­tünk, ennek minden hátrányát viselnünk kell. Az Esztergagépgyárban mintegy 850 ember keresi ke­nyerét, s további 260—270 munkás tartozik még hozzá­juk balmazújvárosi gyáregy­ségükben. A létszám állan­dóan csökken, a lemorzsoló­dás mértéke eléri az évi négy százalékot. — Ez a nagyarányú csökke­nés elkerülhetetlenné tette a termékszerkezet változtatását — folytatja az igazgató. — Ez az ok önmagában is elég lett volna. Amilyen mérték­ben fogytak a munkáskezek, olyan mértékben csökkent a nálunk készült szerszámgépek darabszáma is. Tulajdonkép­pen előre megmondhattuk, mikor válik a gyár vesztesé­gessé. Egyetlen kiütünk ma­radt, a struktúraváltás, az új, korszerű gépek gyártásának meghonosítása. Az Esztergagépgyár ebből a meggondolásból kiindulva ke­res;- a megoldást, s végül az NSZK-beli Gildmeister cég­gel kiépülő kooperációban meg is találta. A kialakuló együttműködés lényege: az Esztergagépgyár bérmunká­ban gépeket gyárt a partner­nek. Ezzel nemcsak korszerű termékek gyártása kezdődhet el Budapesten, hanem egy­szersmind piaci lehetőségeket is teremt a gyárnak. — Ez volt az előzetes prog­nózis is — bólint rá Ábrahám Ferenc párttitkár. — Elkészí­tettük a prototípust, méghoz­zá jó minőségben, s ezzel a géppel a különböző vásáro­kon sikereket arattunk. Igaz, ennek az együttműködésnek a keretében szó sem lehet arról, hogy. valami ne kifogástalan minőségben készüljön. A baj ott kezdődött, hogy kissé op­timistán mértük fel lehetősé­geinket, amikor azt latolgat­tuk, mikor leszünk képesek a régi — egyébként szintén jól értékesíthető gépeket — és az új termékeket egyszerre, zök­kenőmentesen előállítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom