Ferencváros, 1975 (1-2. szám)
1975 / 1. szám
A József Attila-lakótelep új, korszerű filmszínháza Mandátuma felszabadulásunkkal egyidős. Harminc éve országgyűlési képviselő Bognár József akadémikus, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. Aktív közéleti és politikai munkássága mellett közel húsz éve, kimagaslóan jelentős tudományos tevékenységet folytat. Á két feladat közt azonban tulajdonképpen sohasem tett különbséget. — Kora ifjúságom óta egyaránt vonzott a politikai és a tudományos élet is — kezdjük a beszélgetést az akadémikussal —, hiszen mindkettő eszköz a közösségben élő emberek életének javítására, sorsuk jobbra fordítására. Így például a tudományos élet minden elméleti eredménye azért születik, hogy gyakorlati alkalmazásával valamit, ami már elavult, megváltoztasson, jobbá és szebbé tegye az emberek életét, mint az tegnap vagy éppen ma volt. Mindez természetesen a politikai életre is érvényes. Az intézet, melynek vezetője, nem kisebb feladatra hivatott, mint a világgazdaság új jelenségeinek felderítése és annak vizsgálata, hogy ezek a gazdasági hatások hogyan és milyen mértékben érintik a szocialista országok és köztük hazánk gazdasági életét. Az itt végzett munkája tehát rendkívül szorosan kapcsolódik parlamenti megbízatásához is. — Képviselői tisztem mellett hét éve az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke is vagyok. A bizottság feladata, hogy gondos elemzés alapján egész népgazdaságunkra kiterjedő átfogó gazdaságpolitikai elveket dolgozzon ki, Vagyis a közép- és hosszútávú fejlesztés koncepcióján munkálkodjon. Ebben a munkában természetesen nem nélkülözhetjük intézetünk kutatási eredményeit sem, hiszen egyetlen ország sem elszigetelt a környezetétől, az őt körülvevő államok gazdasági tevékenységétől. — Az ötödik ötéves terv előtti esztendőben gondolom, megsokszorozódtak a bizottság feladatai. — Természetesen, hiszen az ötödik ötéves terv munkálatai ránk hárultak, s ez rendkívül körültekintő és alapos felkészülést igényelt. De emellett már a jövőre is gondolnunk kellett, hiszen akár egyetlen egy gazdasági intézkedés várható hatásait is figyelembe kell venni a távlati fejlesztés során. Ugyanakkor az elmúlt években alaposan felbolydult a világ gazdasági élete, s nekünk, akik nemzeti jövedelmünk negyven százalékát külkereskedelmünkből szerezzük be, nem mindegy, hogy ezek a külső mozgások hogyan befolyásolják például exportunkat vagy importunkat. Éppen ezért fontos, hogy minél alaposabban elemezzük ezeket a változásokat, és még idejében meghozzuk a szükséges intézkedéseket. — Igen komoly elméleti Q FERENCVÁROS és tudományos feladatok mellett hogyan jut ideje a képviselői megbízatásával együtt járó más tennivalók elvégzésére? — Az idő valóban az egyik legnagyobb gond, amivel nap mint nap meg kell küzdeni. De amit vállaltam, amivel választóimnak tartozom, azt a feladatot is el kell végeznem. A két megbízatás egyébként egyáltalán nem esik messze egymástól, hiszen például a kerületi tanácstagoknak rendszeres tájékoztatást tartok az aktuális gazdasági feladatokról, hogy minél alaposabb információkkal rendelkezzenek. — Milyen gondokkal, problémákkal keresik fel a választók? — Általában közügyekben fordulnak hozzám, illetve egyéni panaszokkal keresnek fel. Az előbbi esetében általam szeretnék felhívni a figyelmet egy-egy lényeges kérdésre, mint például környezetvédelmi, területrendezési, városrendezési problémákra. A második esetben lakásügytől kezdve egyetemi felvételig minden személyes gonddal, megoldásira váró problémával találkozom. Ilyenkor tanácstagokkal együtt hallgatjuk meg a kéréseket és próbálunk a helyi szervekkel megoldást találni. — Milyen feladatokat ad még az említetteken kívül a képviselői megbízatás? — Néhány éve nagyon jó együttműködés alakult ki a különböző testületekkel. A kerületi tanács által készített jelentések, beszámolók munkáiba, amelyek a fővárosi tanácshoz kerülnek, mindig bevonják az ország- gyűlési képviselőt is. A kerületi tervek nagyon alapos és körültekintő munkával készülnek, szorosan illeszkednek a főváros fejlesztési elképzeléseihez is. A képvi- lői munka egyébként még tág teret kap egy-egy parlamenti felszólalással is, hiszen ide minden választói kérést, vagy éppen panaszt el lehet vinni. Az üléseken elhangzottakkal pedig a Minisztertanács külön foglalkozik. — Mire a legbüszkébb az elmúlt évek képviselői munkájában? — Nehéz a yálasztás, de súlya szerint az országgyűlési bizottsági munka tekintélyének emelését tartom a legnagyobb eredménynek. A terv- és költségvetési bizottság ma az egész népgazdaság terveinek, költségvetésének feladatain dolgozik, s szavára minisztériumok adnak, munkáját a plénum is segíti. Ügy érzem, a bizottságban kifejtett munkánk minden választó elképzelésének megfelel, hiszen ha egész népgazdaságunkat érintő kérdéseket tárgyalunk is; ez az egyént, minden választópolgárt érint a saját életében. Így és itt találkozik egyén és közösség, tudomány és politika egymással. 1'975: a negyedik ötéves terv utolsó éve. Ä tervidőszakban a Ferencváros, Budapest egyik legsűrűbben lakott kerülete, csaknem kétmilliárd forintot fordít a tanácsi és a vállalati beruházásokra. E hatalmas összegnek mintegy fele a közlekedés fejlesztését szolgálja. Már 1971-ben átadták a forgalomnak a Ferenc körúti gyalogos-aululjárót a Ferenc körút korszerűsített szakaszával együtt. Ez a beruházás híd a jövőhöz, hiszen az épülő észak-déli metróvonalhoz is kapcsolódik majd. E vonal Hungária körút és Kálvin tér közötti szakasza jó ütemben épült a tervidőszakban, és az alagút építése már a befejezéshez közeledik e szakaszon. 1973. júliusában 65 millió forintos tervezett költséggel megkezdődtek a Nagyvárad téri többszintes csomópont kialakítási munkái. A Kálvin tér rendezése, a gyalogos-aluljáróval, s közvetlen metrócsatlakozással kialakított kétszintes csomópont építése is megkezdődött, s a munkák befejezése várhatóan még ez év végén megtörténik. A teljes költség megközelíti a negyedmilliárd forintot, de szintén szervesen kapcsolódik a főváros távlati fejlesztési elképzeléseihez, hiszen ide fut majd be a csepeli gyorsvasút, s itt lehet 'majd róla a metróra átszállni. A Soroksári út és a Boráros tér környékének korszerűsítése szintén e tervidőszak fontos feladata. Budapest egyik kapuját, a Soroksári utat a Közvágóhídig már megújították, s egy időben megtörtént a HÉV végállomásának áthelyezése is, amelynek következtében megszűnt a HÉV és a közút kereszteződése, biztonságosabbá, gyorsabbá vált e szakaszon a közlekedés. Itt említendő még meg, hogy az úthálózat korszerűsítése rendszerint együtt járt a csatornahálózat és részben a közművek hálózatának felújításával is. A közlekedés modernizálása csupán egyik módja a kerület fejlesztésének. A terv a mindennapi élet más területein is jelentős fejlesztést irányoz elő. így például az egészségügyi ellátottság javítására három szakterületen is: a bölcsődei, a járóbeteg- és a kórházi ellátás javítására. A legtöbb új bölcsődei férőhelyet a belső Ferencváros igényli, de általában szükséges, hogy a területi ellátottság javuljon. A járóbeteg-ellátás javítását szolgálja a Bakáts téren üzembe helyezett tüdőszűrő állomás. Fővárosi beruházásként csatlakozik ezekhez a lakótelepi járóbetegek helyzetét javító 22 munkahelyes köznonti rendelőintézet a Gyáli úti Kórházban, és a jobb betegellátás érdekében bővítették a Merényi Gusztáv Kórházat is új pavilonokkal. Az István Kórház sebészeti pavilonja is hasonló célokat szolgál. Az óvodai férőhelyek növekedése is jellemző a tervidőszakra. Üj óvodát adtak át a Thaly Kálmán utcában és a Ferenc téren, korszerűsítették az Erkel utcai óvodát, és a tervek szerint a Hámán Kató téren is lesz hasonló gyermek- intézmény. Az iskolai úszóoktatás is biztosíthatóvá válik az épülő lakótelepi, valamint az úttörőház mellé tervezett tanuszodában. A művelődés terén hiánypótló volt a József Attila-la- kótelepen átadott 500 személyes filmszínház és a Gubacsi úti kombinát, amely a művelődési otthon mellett a körzeti szakrendelőnek és kereskedelmi egységeknek is helyet biztosított. Nem feledkezhétünk meg a fővárosi beruházásként létesített Vendéglátóipari Szakközépiskoláról sem. az Ecseri úton, amely más országos hatáskörű intézetek felépülésével (OKI) és bővítésével (OMI) együtt nemcsak a kerület arculatát változtatja meg, hanem a kulturális életét is kedvezően befolyásolja. A lakossági ipari szolgáltatások közül igen hagy érdeklődésre tartanak számot a kereskedelmi hálózat szélesítését szolgáló új üzletek, az Üllői úton, az Illatos úton, a Dési Huber utcában, a Gubacsi úton és a Hámán Kató úton. Számos elavult üzletet bővítettek, korszerűsítettek, olykor eladási módszereiket is, amelynek következtében érezhetően gyorsult a forgalom, zökken őmentesebb lett a kiszolgálás. A kerület vendéglátóipari üzlethálózata sok új egységgel bővült (Vörös Postakocsi vendéglő, Pepsi Cola bár, Ali Baba eszpresszó, Paracelsus söröző, Hámán Kató úti és Gubacsi úti bisztró. A Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat az új egységek létrehozásán kívül több mint 7 millió forintért régi üzleteit is korszerűsítette. A IV. ötéves tervben épült fel az FTC sportkombinátja, amely nemcsak a kerület minőségi sportéletében hoz ugrásszerű fellendülést, hanem a környék esztétikumát is javítja. Az IKV a kezelésére bízott 1567 lakásra éves átlagban mintegy 100 ezer forintot fordított, de ebből az összegből csak a legszükségesebb javításokat végezhették el. Forintértékben kisebb, ám a lakosság mindennapjaiban igen jelentős dolog, hogy a Ferenc téri és a Czuczor utcai parkot felújították. Amennyire a szűkös beruházási keretből futotta, korszerűsítették a közvilágítást. Autóbusz- és villamosváróhelyek épültek, víz- és gázvezetékeket cseréltek. így számba véve tehát a IV. ötéves terv legfontosabb ferencvárosi beruházásait, megállapíthatjuk, hogy az elképzelések legtöbbje a kívánt színvonalon valósult meg. A kerület dinamikusan fejlődik, a lakosság életkörülményei javulnak, otthonuk, környezetük fokozatosan szépül. Az a 110 ezer ember, aki ma a IX. kerületben él, joggal lehet büszke, amikor ferencvárosinak vallja magát. S a jövő még többet ígér! 1971— 75 között létrejött az az alap, amelyre épülhetnek a következő időszakok merészebb, erőteljesebb fejlődést előirányzó, s azt meg is valósíts tervei. — schöffer — Gát utcai kis szoba-konyhás proletárlakás, ahonnan József Attila elindult. Szinte látjuk a tiszta kötényű Mamát, akinek akkor, és csak akkor köszönt a postás. Valódi ferencvárosi hangulat, régi házakkal, ódon kapualjakkal. Az egyszerre lélekemelő és léleknyomasztó szegénység, ahonnan a költő ki szeretett volna törni. Kis emlékmúzeum, egyike a főváros irodalmi kegyhelyeinek. Az 1964-ben épített, gondolatébresztő kiállítás ma már elavult. Pedig igen sokan látogatták és megszerették. Egyének és csoportok, öregek és fiatalok. Olyankor valaki a házból mindig kikönyökölt a gangra, és érdeklődéssel nézte az érkezőt. Ilyen lehetett itt az élet a század első évtizedeiben is. Van a helyeknek hangulatuk. A kis emléklakás fenntartója, a IX. kerületi tanács úgy határozott, hogy méltó emléket kell állítani az idén a nagy költőnek. Három évvel ezelőtt nyílt meg Balatonszárszón a József Attila Emlékmúzeum, a múlt áprilisban a József Attila Emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Mindkét kiállítás tervezője, Sára Péter, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa, öt kérték fel a Gát utcai emlékkiállítás újrarendezésére is. A IX. kerület egyik eszpresszójában beszélgetünk. (Stílszerűbb lett volna egy ferencvárosi irodalmi kávéházban, de ennek megvalósítására eddig még senki nem gondolt. Pedig az időközben megszüntetett Liliom például igen jól megfelelt volna e célnak abban a kerületben és azon a környéken, ahol annyi, de annyi irodalmi, irodalomtörténeti emlék van ...) — Valami olyan hagyományos József Attila-kép él bennem a már említett két kiállítás után, hogy nem akarok, és nem is szabad kiszakadnom belőle. Szárszón is és a budapesti kiállításon is megpróbáltam az irodalmi kiállítást háromdimenzióssá tágítani. Az emlékkönyvi bejegyzések azt bizonyítják, hogy sikerrel. Nos, itt a lehetőség, hogy ezt az emlékszobát, a leheletnyi helyet is háromdimenzióssá tágítsam. önként adódott a kérdés: — Ezek szerint nem a konvencionális, az életműre utaló kiállítás megszemlélésére készülhet az érdeklődő? Elmosolyodik, és szenvedélyessé válik a hangja: — Nem szabad lekicsinyellni a két kiállítást! Ilyen esetekben — emlékmúzeumról van szó! — a hely hangulatát kell idézni. Tehát kiegészíteni a nagy kiállításokat. Olyan dolgokat kell kiállítani, olyan képet kell rajzolni, amit egyedül és csak itt érezhet és érthet meg az ember. En azt a környezetet szeretném eredeti és rekonstruált anyaggal fölidézni, amelyben a József Attila-i költői alkat fölserdült, a proletárok hitvallójává érett. Amit a szegényes terület és a néhány jellegzetes, első világháború előtti lakásberendezési tárgy is segít bizonyítani. Így az tín. csikótűzhely, a gyér fényű lámpa, a falak egyszerűsége, az ajtók, az ablakok színe, a bútorok puritánsága, a kis udvar, a folyosó — és természetesen: az akkor lakók, a szegénységben testvérek ... — De bizonyára modern eszközöket is láthatunk majd? — Természetesen. Szárszón is és a Petőfi Irodalmi Múzeumban is megszokta már a közönség a művészi üvegkompozíciót, a szép fémdomborítást és a költői ihletésű illusztrációkat. Sikere van a színes diasorozatnak és a hangnak is. Itt sem szeretnék eltérni ettől a jó kezdeményezés adta megjelenítési lehetőségtől. És természetesen másokra, újabbakra is gondolok — teszi hozzá hosszasan elmélázva. Amikor ez a kis riport megjelenik, a munkák dandárja még hátralesz. De mivel nemcsak a forgatókönyv írója, hanem a kiállításrendező stáb is azonos lesz a két nagy sikerű kiállításéval (a Központi Múzeumi Igazgatóság kiállításrendező osztálya), bizonyos, hogy újabb értékes kulturális újdonsággal gyarapodik még ebben az esztendőben a Ferencváros. D. B (békési) ét wmcíjú^§MMÍó Ferencváros Megújul a Gát utcai József Attila^emléks^olba BESZÉLGETÉS A KERÜLET ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐIÉVEL Mindennapi és országos ügyek