Ferencváros, 1975 (1-2. szám)

1975 / 1. szám

/ n célratartas is fontos kiképzési ieia^at A HAZA SZOLGÁLATÁBAN „Amikor a munkásőrségről beszélünk, nemcsak fegyveres szolgálatra gondolunk, hanem arra a társa­dalmi misszióra is, amit a munkásőrség betölt. Mert az a tény, hogy van egy önkéntes szerveze­tünk, a munkásosztály fegyveres ereje, amely olyan emberekből áll, akik mindennapi rendes munkájuk el­végzésével térítés nélkül látnak el szolgálatot. Ez nagy erkölcsi nevelő erő és jelentős mértékben segíti a kommunista közgondolkodást és a kommunista erkölcs fejlődését. A mi munkásőrségünk forradalmi cél érdekében született, forradalmi erő, amely rendeltetését, felada­tát mind ez ideig betöltötte, s minden feltétele meg­van annak, hogy a jövőben is be fogja tölteni.” (Részlet Kádár elvtárs 1972-es csepeli beszédéből.) A IX. kerületi munkásőr- zászlóalj egyike a főváros nagy zászlóaljainak. Létszá­mának túlnyomó részét az öt alapbázis: a Húsipar, a Fegy­vergyár, a ZÖLDÉRT, a Ve­gyiművek és a MEDICOR, va­lamint a SZIM adja. A ferencvárosi munkásőrök közül 155-en viselhetik büsz­kén a25 éves émlékjelvényt, 180-an a „15 éves szolgála­tért” érdemérmet, A haza szolgálatáért” érdemérem kü­lönböző fokozatait 46-an kap­ták meg. Hogyan állnak helyt a zász­lóalj tagjai a gyárakban, a Vállalatoknál és lakóhelyü­kön? Erről beszélgettünk Oravecz Ferenccel, a IX. ke­rületi munkásőrség parancs­nokával. — Munkásőreink mintegy 60 százaléka szocialista bri­gádban dolgozik. A ZÖL- DÉRT-es „MSZBT”-brigádnak például minden tagja munkás­őr, vezetőjük Gömöri Tamás pedig egyik századunk szolgá­latvezetője. Zászlóaljunk tag­jai a társadalmi munkaválla­lásokból példamutatóan kive­szik részüket. A Húsiparnál például a munkásőrök csak­nem 12 ezer forint értékű kommunista műszakban vég­zett munkával járultak hozzá a vállalati terv teljesítéséhez — kezdte a felsorolást a pa­rancsnok. — A vállalatnál meghirdetett kongresszusi • munkaverseny-felajánlá- Sokban több millió forintos érték elkészítését vállalták. Csupán összhasonlításképpen: a vállalat terve 9 milliárd forint. — A Fegyvergyár munkás­őrei közül a szocialista bri­gádokban dolgozók mintegy 44 fő, a munkabrigádok tagjai csaknem 2 milliós termelési értékkel járultak eddig a ver­seny sikeréhez — folytatta Oravecz Ferenc. — A ZÖL­DÉRT munkásőrgárdája is fi­gyelemreméltó eredményekkel büszkélkedhet ezen a téren. Kommunista szombatokat, va­sárnapokat szerveztek, társa­dalmi munkában elkészítették az ötéves összkiképzés tema­tikájának első kötetét és már a második kötet kéziratain munkálkodnak. Műszaki ifjú­sági brigádjuk saját készítésű berendezéssel segíti a század személyi állományának kikép­zését. 54 munkásőrük adott az elmúlt évben vért térítésmen­tesen, s 12 állandó előjegyzett véradójuk áll készenlétben az életmentő szolgálatra. A SZIM munkásőrei csaknem 8 ezer. a fegyvergyáriak 16 és fél ezer forintnyi, kommunista szom­baton megtermelt bérüket ajánlották fel különböző tár­sadalmi célokra. A kerület munkásőrei részt vesznek a vállalati pártszerve­zetek munkájában is, válasz­tót' vezetőkként vagy párt­munkásokként. Ünnepségek, rendezvények szervezésében ugyancsak tevékeny szerepet vállalnak. Á fegyvergyári század tag­jai játékokat, virágállványo­kat készítettek az óvodások­nak, kerítést építettek a bala- tonlellei KISZ-tábor körül és segédkeztek a sportpálya tech­nikai eszközeinek elkészítésé­ben. Összesen 160 társadalmi munkáórát áldoztak erre a célra. A közbiztonság javítását szolgálja, hogy a kerületi zászlóaljparancsnokság együtt­működési terv alapján segíti a kerületi rendőrkapitányság munkáját. Jelentősebb ünne­peken, rendezvényeken a rendőrök és munkásőrök közös portyaszolgálatot, járőr- és el­lenőrző szolgálatot látnak el. A zászlóalj tagjai közül töb­ben részt vesznek a közleke­dés és szállítás ellenőrzésében és a bűnözők leleplezésében. — Hogyan biztosítják a munkásőrök politikád felké­szültségét? — Az előírt politikai foglal­kozásokon kívül több parancs­nokunk jár marxista—leninista esti egyetemre, még többen középiskolába. Az 1974—75-ös oktatási évben munkásőreink kétharmada vesz részt szerve­zett állami, vagy politikai ok­tatásban. A társadalmi és gaz­dasági szervek irányítói felis­merték a munkásőrségben rej­lő erőt, támaszkodnak rájuk, s nem feledkeznek meg az er­kölcsi és anyagi elismerésről sem. A pártszervezetek rend­szeresen értékelik a munkás­őrök tevékenységét és az üze­mi lapok cikkei között is egy­re gyakrabban találkozunk ró­luk szóló írásokkal. A ferencvárosi munkásőrök politikai felkészültségének, fe­gyelmezettségének, szakmai tudásának s a kiképzések ma­gas színvonalának híre sok új jelentkezőt vonzott az utóbbi években is a zászlóaljba. Kü­lön öröm, hogy az újonnan be­lépő „ezüstszürke egyenruhá­som ’ hatvan százaléka párton- kívüli, és dicséretükre szolgál, hogy gyorsan beilleszkedtek a testület nagy fegyelmet kívánó légkörébe, méltó társaivá vál­va a törzstagoknak. NEM BÚCSÚZOTT... Földi Gyuláról, a Budapesti Húsipari Vál­lalat munkásőrszázadának parancsnokáról beszélgettünk a kerületi munkásör-pa- rancsnokságon. A negyvennégy esztendős emberről nagy elismeréssel szólnak felette­sei. Erős akarat, szorgalom jellemzi: gazda­sági munkája mellett végezte el a techni­kumot, s ugyanakkor példásan látta el pa­rancsnoki feladatait. — Igazi vezetőtípus... — hangsúlyoz­zák. Huszonnyolc éves korában lett munkás­őr, s alig néhány év múlva szakaszparancs­noki beosztást kapott, majd 1961-ben át­vette századparancsnok-helyettesi kineve­zését. 1968-ban lett a BHV munkás­őrszázadának parancsnoka. A húsosok 1973 januárjáig egymás után nyolcszor nyerték el a zászlóalj legjobb százada ki­tüntetést. Mi volt a siker titka? Egy alkalommal Földi Gyula röviden a következőket mondta: — Szeretem a munkatársaimat, az elv­társaimat, együttélek velük, ismerem elv- hűségüket, áldozatkészségüket. Mindamel­lett jó érzés, hogy a vállalat gazdasági vezetői és a pártbizottság magáénak érzi a zászlóaljt. Földi Gyula fontosnak tartja, hogy a parancsnok a munkahelyen is találkozzon beosztottaival, ismerje az emberek gondol­kodását. A politikai tisztánlátás és az ön­fegyelem jellemzi, ezért mindig odafigyel­nek számira a beosztottai. Az eredmények­kel sohasem elégedett, egészséges nyugta­lanság lakozik benne, gyűlöli a tétlenséget. Olyan parancsnok, aki önmagával és egysé­gével szemben mindig magas követelmé­nyeket támaszt. Véleményét sohasem tit­kolja el, nyílt és szókimondó. — Az eredmény nem a parancsnok érde­me, hanem az egység munkáját tükrözi — mondja. Földi Gyula tevékenységét számos ki­tüntetés fémjelzi. Az idén másodszor kap­ta meg a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát. Egészségi okokból most leszerelését kényszerült kérni, de nem bú­csúzott el bajtársaitól, mert kérésükre to­vábbra is az egységhez tartozik, tapaszta­lataival, tudásával segíti a századot. Pt. Az egyik legjobb közösség Több ezer sertést vágnak na­ponta a Budapesti Húsipari Vállalat 1. számú gyáregysé­gében. A levágott állatot for­rázzák, tisztítják, bontják, ha­sítják. A csarnokban szalag­rendszerű nagyüzemi termelés folyik, a tempót a konvejor- pálya haladási segessége dik­tálja. Nehéz fizikai munka. A vágóhídon dolgozó Gaga­rin szocialista brigád az el­múlt esztendőben jubilált. Ak­kor ünnepelték megalakulásuk 10. évfordulóját. — Annak idején az időseb­bek kelletlenül fogadták a fia­tal segédeket. A keresetüket féltették, mint mondták, a „gyerekek” gyakorlatlansága veszélyezteti a teljesítményü­ket — mesélte visszaemlékez­ve Takács Sándor brigádveze­tő. Tény és való, hogy a fia­tal szakmunkások többsége még gyakorlatlan, s a köve­telményeknek nem tudnak eleget tenni. Érthető, hiszen senki sem válik máról holnap­ra szakmája mesterévé. — Ekkor gondoltam nagyot és merészet, s a gyár veze­tői és a pb felkérésére vál­laltam a brigád alakítását. Eleinte nem tudtuk teljesí­teni a normát, de láttam a brigádtagok akaratát, igyeke­zetét. Bíztam munkatársaim­ban. Nap mint nap foglal­koztam velük, s a dicséret­ről sem feledkeztem meg. Mindenki tudta, hány sertést kell levágnunk, hogy a nor­mát teljesíthessük. A fiúk szorgalmasan dolgoztak, nem csalódtam bennük. A brigád fokról- fokra erősö­dött. A közös cél, a közös munka, az egymás segítése, Munkában a Gagarin brigád türelem, az emberi hang nem maradt hatástalan. A fiatalok segítették egy­mást a vágóvonalnál. Emberi kapcsolataik tovább erősödtek és a hajdani diáktársak kö­zül többen ismét együtt ültek, illetve ülnek az iskolapadok­ban, hogy tudásukat gyara­pítsák. Török János, Sallai Pál és Bojtos Károly techni­kumi érettségit megszerezve, továbbra is a brigád tagja maradt. Csiki János jelenleg az élelmiszeripari szakközép- iskolát végzi, mások pedig párt-, szakszervezeti és KISZ- oktatásra járnak. Nincs olyan gyári megmozdulás, ahol ne lenne ott a Gagarin brigád. Többen munkásőrök, mások pedig szép eredményeket ér­tek el az MHSZ versenyein. Erős közösségként emlegetik őket az üzemben, a gyárban. Komoly feladatok megoldására vállalkoznak. Az elmúlt hóna­pokban rendszeresen túlóráz­tak, nem volt ritka a 12—14 órás műszak sem. A szombati kommunista műszakokon egy emberként vettek részt, s tár­sadalmi munkafelajánlásaik teljesítésével tettek eleget a felszabadulási és kongresszu­si munkaverseny-vállalásaik- nak. P. G. Egyre több fiatal jelentkezik a munkásőrségbe A Fegyver- és Gázkészülékgyár munkásőr- százada volt tavaly és lett az idén is a zászló­alj legjobb százada. Jelenlegi eredményeikre és múltjukra méltán büszkék, ugyanis annak idején a SZIM-mel közösen alakították meg a kerületi munkásőrséget. Azóta már mind­két gyárban önálló század működik. — Munkásőreink, hét ember kivételével, gyáron belül dolgoznak, de azok is valami­kor a mi dolgozóink voltak. Az itteni mun­kásőrök egytől egyig törzsgárdatagok, vala­melyik szocialista, illetve munkabrigád tagjai, tehát kipróbált, régi harcosok. A rendszeretet, a fegyelem jellemzi őket. Munkahelyükről so­ha nem hiányoznak igazolatlanul, lelkiisme­retesen, becsületesen veszik ki részüket a ter­melésből, ez a fegyelem a kiképzéseken, a szolgálatban is megnyilvánul — mondja Za- kár Imre századparancsnok. — Milyen módszerekkel teszik eredménye­sebbé kiképzésüket? — Mindig újra törekszünk, amivel az okta­tást érdekesebbé, szemléletesebbé tehetjük. Különös hangsúlyt helyezünk a szakaszfoglal­kozásokra s gyakran adunk az egységeknek önálló feladatokat, ezen kívül a rajmunkát is figyelmesen irányítjuk és segítjük. Korábban helytelen nézet uralkodott nálunk: ne siess, van idő! — mondogatták néhányan. Ez ellen mindig tiltakoztam. A munkásőrök idejét nem pazaroljuk, ezért csakis a koncentrált és komplex kiképzés lehet eredményes, amelyik jelentősen csökkenti a járulékos időt, növeli a takarékosságot. A szűkebben vett oktatáson kívül fontosnak tartjuk a jó emberi kapcso­latok kialakítását és a megfelelő politikai, ér­zelmi nevelést, melyre még a foglalkozások közötti szünetek is alkalmat adnak. — Milyen a kapcsolatuk a pártbizottsággal, a pártalapszervezetekkel? — Nálunk nem az a jelszó, hogy „Előre, elvtársak! Majd mi is jövünk!”, hanem: „Menjünk, csináljuk együtt! öt vb-tag, az alapszervezeti párttitkárok és a vezetőségi ta­gok többsége munkásőr. Tehát velünk együtt dolgoznak, ismerik örömeinket, gondjainkat. A gazdasági vezetőktől, a pártbizottságtól, va­lamint az alapszervezetektől minden segítsé­get megkapunk. Nálunk az jelent gondot, hogy az újonnan jelentkező munkásőröket nem tudjuk felvenni, ugyanis mind több fia­tal lenne századunk tagja, de kit helyezzünk tartalékállományba? Purt i A Gubacsi úti szolgáltatóház modern könyvtára

Next

/
Oldalképek
Tartalom