Ferencváros, 1975 (1-2. szám)
1975 / 2. szám
A szocialista építés eredményei Budapesten A X. ÉS A XI. KONGRESSZUS KÖZÖTT 1975 a számvetés éve hazánkban: harminc éve kezdtünk új, szabad életet, s az idén került sor a Magyar Szocialista Munkáspárt XX. kong- reszusára, amely amellett, hogy megszabta egész népünk jövőbeni tennivalóit, egyben számvetést is végzett szocialista építőmunkánk eddigi eredményeiről, a X kongresszuson megfogalmazott tennivalók, célok megvalósulásáról. Hazánk fejlődésében, gyarapodásában természetesen jelentős részt vállalt a főváros is. Az alábbi összeállításban Budapestnek a szocialista építésben elért eredményeiről adunk vázlatos összefoglalót. A számok, adatok több mint kétmillió ember munkáját, életét tükrözik. S ebben a tükörben gazdagodó, egyre szebb életünk látható. Az ország iparának egyharmada A főváros ipara annak ellenére, hogy a területfejlesztési céloknak megfelelően az elmúlt években fokozatosan csökkent, részesedésében még mindig csaknem az egész ország iparának egyharmadát teszi ki. A csökkenés oka közismert: a viszonylag egyszerű munkát igénylő üzemeket vidékre telepítették, ezzel is csökkentve a budapesti munkaerőhiányt. Az elmúlt négy év alatt a fővárosban az ipar termelése csaknem 14 százalékkal nőtt. Annak ellenére, hogy ez a növekedés elmaradt az országos átlagtól, figyelemreméltó, hogy a termelés emelkedése a foglalkoztatottak számának csökkenése ellenére történt, sőt néhány ágazatban az átlagosnál gyorsabban nőtt a termelés. Ezek között első helyen szerepel a közlekedési eszközöket, autóbuszokat gyártó vállalatok termelésemelkedése. Fővárosunkban él az ország lakosságának több mint 20 százaléka lemreméltó adat: 1974-ben az ország ipari termékekből kikerülő exportjának több mint a felét a budapesti vállalatok és szövetkezetek adták. Nőtt a termelékenység A fővárosban jelenleg több mint félmillióan dolgoznak az iparban. Ez a szám 10 éve folyamatosan csökken, ezt jelzi az a tény, hogy 1960-ban például még csaknem 650 ezren dolgoztak az iparban. A' csökkenés valamennyi iparágat érintette, legjobban a textilipart és a gépeket és gépi berendezéseket gyártó ipart. Mindez a terveknek megfelelően történt, bár az a tény nem kedvező, hogy a létszámcsökkenés mintegy 90 százalékban a munkáMegnuvekedelt a termelékenység az iparban delem például az elmúlt négy év alatt mintegy 30 százalékkal emelkedett. 11 500 lakás évente Lehetetlen az összes iparág fejlődését, eredményeit felsorolni, ezért csupán egyetlen, de jellemző iparágat emeljünk ki. Közismert az építőipar fontossága a szocialista építésben. A lakásépítésről szólva közismert fogalom mindenki számára a korszerű technológia, az építési módok fejlesztése, a kivitelezési idő csökkentése. Az építőipar rendkívül fontos szerepet tölt be az ország munkájában, s különösen így van ez a fővárosban, hiszen itt van az ország építőiparának több mint 40 százaléka, Hasonlóan dinamikus a fejlődés a műanyag félkésztermékek, a félvezető híradástechnikai eszközök, a szintetikus szálak gyártásában. A számok felsorolása helyett néhány ismert és jellemző tény is jelzi Budapest iparának korszerűsödését, fejlődését: bővült a korszerű anyagokból gyártott textíliák és textilruházati cikkek köre és választéka, gyarapodott a licencek alapján gyártott korszerű termékek száma, fokozódott a nemzetközi munkamegosztás alapján előállított termékek, alkatrészek aránya. A termelés növekedése rendkívül jelentős volt az exportra gyártott termékeknél. Az elmúlt négy év alatt a budapesti vállalatok és a szövetkezetek exportja csaknem 40 százalékkal nőtt. Elsősorban a gépiparban, a vegyiparban, a textiliparban emelkedett a kivitel. És még egyetlen figyeA napról napra szépülő, gazdagodó Budapest új értéke, a Császár fedett uszoda itt még csak épült Az ország teljes lakosságának tizennyolcszorosa utazik évente a metrón Q FERENCVÁROS sok számának csökkenéséből származott. Közismert a jelentősége a termelékenység alakulásának. Nos, ebben a tekintetben kitűnő eredmények születtek a fővárosban, hiszen 1974-ben a főváros iparában az egy foglalkoztatottra csaknem 30 százalékkal nagyobb termelés jutott, mint 1970-ben. Természetesen ehhez is hozzájárult, hogy fejlődött a munka technikai felszereltsége. Ezt viszont a vállalatok, szövetkezetek jó gazdasági alapjai biztosíthatták. És itt érdemes megemlíteni azt is, hogy a fővárosi vállalatok gazdálkodásukban a beruházási eszközeiknek lényeges hányadát, csaknem a felét vidéki ipar- telepítésre, új munkahelyek létesítésére fordították. Nem kevés segítség ez a főváros részéről a vidéki ipar meghonosodásában. Mindehhez tartozik még az is, hogy a főváros ipara — a vállalatok, szövetkezetek — az elmúlt négy évben gazdagodtak, biztos anyagi alapokat teremtettek a munkahelyi közösség számára. Az egy foglalkoztatottra jutó tiszta jövetermelésük részaránya az ország egészéből pedig meghaladja a 45 százalékot. Ismerve a lakásépítés hatalmas tempóját, nem is meglepő az adat, hogy o fővárosi építőipar termelése négy év alatt csaknem 30 százalékkal nőtt. Négy házgyár termel jelenleg a fővárosban, s összesen évente 11 és fél ezer lakást készítenek. Megnőtt a panelból készült lakások száma is, ma már az elkészülő otthonok 88 százaléka készül panelból. A hatalmas fejlődést jól segítik az egyre korszerűbb gépek, berendezések is. Egyetlen példa: az egy munkásra jutó gépi teljesítőképesség az elmúlt négy év alatt mintegy 20 százalékkal emelkedett. A betonozást már 1973-ban szinte teljesen géppel végezték, a földmunkáknál 90, a habarcskeverésnél több mint 70 százaléké volt a géppel végzett munkák aránya. Egyre inkább tért hódít a gép a vakolásnál, a festésnél, a meszelésnél. Hogyan él 2 millió 58 ezer ember? Hogyan élnek a pestiek? Ha csupán az anyagi jólétről beszélünk, akkor elegendő a jövedelmek növekedéséről szólni. Nem közömbös persze az sem, hogy a megnövekedett jövedelem milyen módon kerül felhasználásra. És természetesen az élethez, a mindennapi élethez hozzátartozik a foglalkoztatottság, a lakáskörülmények, az egészségügyi ellátás színvonala, a kulturális igények megfelelő kielégítése. Budapesten 1975. január 1-én 2 millió 58 ezer ember élt, az ország lakosságának 19,6 százaléka. Ez a szám a jövőben is emelkedni fog, hiszen a népesedéspolitikai határozatok eredményeként csupán 1974- ben hatezerrel több gyermek született a fővárosban, mint egy évvel korábban. A népesség számának alakulásához tartozik az a tény is, hogy csökkent az elmúlt években a vidékiek felvándorlása, évi átlagban ez 10 ezer embert jelentett, fele annyit, mint a 60-as évek második felében. Nem kedvező a helyzet a fővárosban munkaerő-gazdálkodás szempontjából. A munkaképes korúak 80 százaléka rendszeresen dolgozik, és ez az arány a következő években is megmarad. Gondot jelent viszont, hogy a munkaképes korba lépők száma évről évre elmarad a nyugdíjkorhatárt elérőkétől. Emellett továbbra is emelkedik a gyermekgondozási tartós szabadságon levők száma is. A megoldást a főváros környéki települések jelenthetik, • honnan munkaerőutánpótlás várható, ök viszont nem csupán munkaerejüket hozzák Pestre, hanem vásárlási, szórakozási igényeiket is. Személygépkocsi minden ötödik családban Szó volt már az emberek anyagi helyzetéről, az életszínvonalról. A fővárosban az elmúlt négy évben a háztartások átlagjövedelme átlagosan 8 százalékkal emelkedett. A nyugdíjasok átlagos anyagi helyzete is javult, de itt figyelembe kell venni, hogy fokozatosan növekszik a magasabb alappal nyugdíjba menők száma. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nagy létszámú, több gyermekes családok, a nyugdíjasok a járadékosok még jelenleg is A «I 4 i
