Ferencváros, 1975 (1-2. szám)

1975 / 2. szám

A X.ÉS ,YI. KONGRESSZUS KÖZÖTT az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények között élnek. Ugyancsak a jövedelmek tel­jes ismeretéhez tartozik az a tény is, hogy a kiskereskedel­mi árak, a szolgáltatási díjak emelkedtek az elmúlt négy év akut A háztartások kiadását rész­letezve feltűnő, hogy az élel­miszerekre költött átlagösszeg csökkent az elmúlt években bár a kiadások között válto­zatlanul ez áll az élen. Emel­kedett viszont a lakásfelújítá­sokra, építésekre, a tartós ja­vak beszerzésére fordított ösz- szeg. Érdekes adat, hogy az élelmiszer-fogyasztásban az egy személyre jutó húsfogyasz­tás négy év alatt hét kilo­grammal emelkedett, jelenleg személyenként évente átlag 70 kilogramm. Ugyancsak nőtt a háztartások fogyasztásában a konzervek, mirelit áruk, fél­kész termékek, édességek fo­gyasztása, nem emelkedett vi­szont a gyümölcs- és zöldség­féléké. A tartós cikkek fo­gyasztási arányának szemlélte­tésére is érdemes néhány szá­mot idézni: általában minden háztartásban van rádió, a csa­ládok 90 százalékánál televí­zió. Mosógép, hűtőgép a ház­tartások 80 százalékánál talál­ható. Személygépkocsi jelen­leg minden ötödik családban van. Az elmúlt négy évben csaknem 80 ezer gépkocsit vá­sároltak a budapestiek. Játékos tanulás egy új fővárosi óvodában Ahogy az egész országban, úgy Budapesten is az érdek­lődés középpontjában áll a la­káshelyzet. Nos, az elmúlt négy évben 57 ezer új lakást adtak át, majdnem annyit, mint az előző ötéves tervben összesen. Ehhez persze figye­lembe kell venni, hogy az el­avult belső városrészek re­konstrukciójával a szanálások mértéke is fokozódott. Jelenleg a fővárosban mintegy 685 ezer lakás van. Az szinte közhely­nek számít, hogy a lakások egyre korszerűbbek, felszerel­tebbek. Alaposan megcsappant az egyszobás lakások 6záma, és egyre több a beépített konyha- bútoros, szekrényesek száma. Mindez persze egy folyamat tésze, hiszen még minden na­gyon 60kan várnak új otthon­ra. 1974 végén 123 ezer la­kásigénylő volt a fővárosban, mintegy 30 ezerrel több, mini négy évvel ezelőtt. A lakások közművesítése is egyre jobb. A vezetékes vízzel ellátott lakások aránya ma már meghaladja a 9b százalé­kot. Az összes lakás 76 száza­lékát bekapcsolták a közcsa­torna-hálózatba. A lakások 56 százalékában van vezetékes gáz, 14 százalékában távfűtés. Jellemző a fővárosban, hogy a háztartások áramfogyasztása négy év alatt 35 százalékkal emelkedett. Évente 180 millióan , a metrón Nagyobb, korszerűbb lakások A legtöbbet emlegetett, sok­szor szidott, de ugyanúgy di­csért közlekedés is lényeges változásokon ment át az el­múlt években. A tömegközle­kedés korszerűsítéséért rend­kívül sokat tettek. A megfele­Ilycn most a Kálvin tér az cszak-déli metró építési munkái miatt Budapest építőiparának termelése négy év alatt egyhar madával nőtt A munkaerő-utánpótlás mind nagyobb gondot okoz a fővá­rosban autóbuszon, 11 százalékát met­rón és 7 százalékát HÉV-en szállítják nap mint nap. Egészségügy, iskolázottság, művelődés Az egészségügyi felada*ok megoldásához egyetlen adat: az elmúlt négy évben több mint 10 százalékkal nőtt a 6 évnél fiatalabbak és a 60 éves­nél idősebbek aránya. Érthető, hogy elsősorban a gyermekel­látó intézményekre és a járó­beteg-ellátásra fordították a legnagyobb gondot. Minden­nek ellenére köztudott, hogy a kórházak zsúfoltak, a be­tegforgalom is alaposan meg­nőtt. Budapesten 1974 végén 27 250 kórházi ágy volt és 9839 orvos. Nőtt a körzeti és a gyer­mekorvosok száma. A gyer­mekellátó intézmények fej­lesztése megfelelő. 35 468 böl­csődei és 49 401 óvodai hely van a fővárosban, ez lényege­sen több, mint 4 évvel ezelőtt, ennek ellenére még mindig gondot jelent az apróságok napköziben való elhelyezése. Közismert tény az iskolá­zottsági arány emelkedése. Nőtt az érettségizettek aránya a fiatalok körében, s ezt bizo­nyítja, hogy az általános is­kolából kikerülők csaknem 98 százaléka tovább akar tanul­ni. Az oktatás körülményei is javultak, enyhült az iskolák zsúfoltsága, az elmúlt négy évben a tanulók számának 3,6 százalékos emelkedése mellett 13,2 százalékkal gyarapodott az osztálytermek, férőhelyek száma. Figyelemreméltó, hogy egyre kevesebben készülnek szakmunkásképző intézetbe, annál többen főiskolára, egye* temre. Négy év alatt 15 szá­zalékkal emelkedett a buda­pesti felsőoktatási intézmé­nyek hallgatóinak száma. Az általános iskolákban hét és fél ezren, a középiskolákban 53 ezren, a felsőfokú oktatási in­tézményekben csaknem 19 ez­ren tanulnak napi munkájuk mellett Az Iskolázottság alakulás« természetesen nem egyedüli kifejezője a műveltségi szín­vonal emelkedésének. Néhány jellemző adat: a könyvtárai«-; ban több mint félmillió rend­szeres olvasó van, 1974-ben négymillióan voltak színház ban, csaknem 50 százalékkal nőtt a múzeumok, és a kiállí­tások látogatóinak száma la! A kulturálódási igények nö­vekedése természetes velejárd- ja a főváros életében, az em­berek mindennapjaiban bekfc vetkezett változásoknak. Az elmúlt négy évről val­lanak a számok, adatok. Nagy utat tett meg ez idő alatt Bu­dapest népe. Ez az összegező« azonban csak része folyama­tos szocialista építőmunkánk­nak. És a jövő útja? A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának prog­ramnyilatkozata ezt így fogal­mazta meg: A következő ti­zenöt-húsz évben az a feladat áll előttünk, hogy tovább ha­ladjunk a szocializmus építé­sének útján, fejlett szocialista társadalmat teremtsünk ha­zánkban, s így közelebb jus­sunk történelmi célunkhoz, a kommunizmushoz. FERENCVÁROS © lő megoldást fontos politikai feladatnak is tekintették az illetékesek. A tömegközlekedésben a legnagyobb szerep, feladat a metrónak jut. A kelet-nyugati vonal teljes megépítésével évente mintegy 180 millió utas szállítása oldódott meg. A sta­tisztika szerint emelkedett az autóbuszokon közlekedők szá­ma, a villamoson, trolin uta­zóké csökkent. És csupán az érdekesség kedvéért: jelenleg az utasok 46 százalékát villa­moson és trolin. 36 százalékát

Next

/
Oldalképek
Tartalom