Ferencváros, 1975 (1-2. szám)
1975 / 2. szám
A X.ÉS ,YI. KONGRESSZUS KÖZÖTT az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények között élnek. Ugyancsak a jövedelmek teljes ismeretéhez tartozik az a tény is, hogy a kiskereskedelmi árak, a szolgáltatási díjak emelkedtek az elmúlt négy év akut A háztartások kiadását részletezve feltűnő, hogy az élelmiszerekre költött átlagösszeg csökkent az elmúlt években bár a kiadások között változatlanul ez áll az élen. Emelkedett viszont a lakásfelújításokra, építésekre, a tartós javak beszerzésére fordított ösz- szeg. Érdekes adat, hogy az élelmiszer-fogyasztásban az egy személyre jutó húsfogyasztás négy év alatt hét kilogrammal emelkedett, jelenleg személyenként évente átlag 70 kilogramm. Ugyancsak nőtt a háztartások fogyasztásában a konzervek, mirelit áruk, félkész termékek, édességek fogyasztása, nem emelkedett viszont a gyümölcs- és zöldségféléké. A tartós cikkek fogyasztási arányának szemléltetésére is érdemes néhány számot idézni: általában minden háztartásban van rádió, a családok 90 százalékánál televízió. Mosógép, hűtőgép a háztartások 80 százalékánál található. Személygépkocsi jelenleg minden ötödik családban van. Az elmúlt négy évben csaknem 80 ezer gépkocsit vásároltak a budapestiek. Játékos tanulás egy új fővárosi óvodában Ahogy az egész országban, úgy Budapesten is az érdeklődés középpontjában áll a lakáshelyzet. Nos, az elmúlt négy évben 57 ezer új lakást adtak át, majdnem annyit, mint az előző ötéves tervben összesen. Ehhez persze figyelembe kell venni, hogy az elavult belső városrészek rekonstrukciójával a szanálások mértéke is fokozódott. Jelenleg a fővárosban mintegy 685 ezer lakás van. Az szinte közhelynek számít, hogy a lakások egyre korszerűbbek, felszereltebbek. Alaposan megcsappant az egyszobás lakások 6záma, és egyre több a beépített konyha- bútoros, szekrényesek száma. Mindez persze egy folyamat tésze, hiszen még minden nagyon 60kan várnak új otthonra. 1974 végén 123 ezer lakásigénylő volt a fővárosban, mintegy 30 ezerrel több, mini négy évvel ezelőtt. A lakások közművesítése is egyre jobb. A vezetékes vízzel ellátott lakások aránya ma már meghaladja a 9b százalékot. Az összes lakás 76 százalékát bekapcsolták a közcsatorna-hálózatba. A lakások 56 százalékában van vezetékes gáz, 14 százalékában távfűtés. Jellemző a fővárosban, hogy a háztartások áramfogyasztása négy év alatt 35 százalékkal emelkedett. Évente 180 millióan , a metrón Nagyobb, korszerűbb lakások A legtöbbet emlegetett, sokszor szidott, de ugyanúgy dicsért közlekedés is lényeges változásokon ment át az elmúlt években. A tömegközlekedés korszerűsítéséért rendkívül sokat tettek. A megfeleIlycn most a Kálvin tér az cszak-déli metró építési munkái miatt Budapest építőiparának termelése négy év alatt egyhar madával nőtt A munkaerő-utánpótlás mind nagyobb gondot okoz a fővárosban autóbuszon, 11 százalékát metrón és 7 százalékát HÉV-en szállítják nap mint nap. Egészségügy, iskolázottság, művelődés Az egészségügyi felada*ok megoldásához egyetlen adat: az elmúlt négy évben több mint 10 százalékkal nőtt a 6 évnél fiatalabbak és a 60 évesnél idősebbek aránya. Érthető, hogy elsősorban a gyermekellátó intézményekre és a járóbeteg-ellátásra fordították a legnagyobb gondot. Mindennek ellenére köztudott, hogy a kórházak zsúfoltak, a betegforgalom is alaposan megnőtt. Budapesten 1974 végén 27 250 kórházi ágy volt és 9839 orvos. Nőtt a körzeti és a gyermekorvosok száma. A gyermekellátó intézmények fejlesztése megfelelő. 35 468 bölcsődei és 49 401 óvodai hely van a fővárosban, ez lényegesen több, mint 4 évvel ezelőtt, ennek ellenére még mindig gondot jelent az apróságok napköziben való elhelyezése. Közismert tény az iskolázottsági arány emelkedése. Nőtt az érettségizettek aránya a fiatalok körében, s ezt bizonyítja, hogy az általános iskolából kikerülők csaknem 98 százaléka tovább akar tanulni. Az oktatás körülményei is javultak, enyhült az iskolák zsúfoltsága, az elmúlt négy évben a tanulók számának 3,6 százalékos emelkedése mellett 13,2 százalékkal gyarapodott az osztálytermek, férőhelyek száma. Figyelemreméltó, hogy egyre kevesebben készülnek szakmunkásképző intézetbe, annál többen főiskolára, egye* temre. Négy év alatt 15 százalékkal emelkedett a budapesti felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma. Az általános iskolákban hét és fél ezren, a középiskolákban 53 ezren, a felsőfokú oktatási intézményekben csaknem 19 ezren tanulnak napi munkájuk mellett Az Iskolázottság alakulás« természetesen nem egyedüli kifejezője a műveltségi színvonal emelkedésének. Néhány jellemző adat: a könyvtárai«-; ban több mint félmillió rendszeres olvasó van, 1974-ben négymillióan voltak színház ban, csaknem 50 százalékkal nőtt a múzeumok, és a kiállítások látogatóinak száma la! A kulturálódási igények növekedése természetes velejárd- ja a főváros életében, az emberek mindennapjaiban bekfc vetkezett változásoknak. Az elmúlt négy évről vallanak a számok, adatok. Nagy utat tett meg ez idő alatt Budapest népe. Ez az összegező« azonban csak része folyamatos szocialista építőmunkánknak. És a jövő útja? A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának programnyilatkozata ezt így fogalmazta meg: A következő tizenöt-húsz évben az a feladat áll előttünk, hogy tovább haladjunk a szocializmus építésének útján, fejlett szocialista társadalmat teremtsünk hazánkban, s így közelebb jussunk történelmi célunkhoz, a kommunizmushoz. FERENCVÁROS © lő megoldást fontos politikai feladatnak is tekintették az illetékesek. A tömegközlekedésben a legnagyobb szerep, feladat a metrónak jut. A kelet-nyugati vonal teljes megépítésével évente mintegy 180 millió utas szállítása oldódott meg. A statisztika szerint emelkedett az autóbuszokon közlekedők száma, a villamoson, trolin utazóké csökkent. És csupán az érdekesség kedvéért: jelenleg az utasok 46 százalékát villamoson és trolin. 36 százalékát