Keresztyén Igazság, 1938, 1944
1944. július / 7. szám
16? hyelvi oktatását munkálja. Á bécsi magyar iskolák ma már öt kerületben működnek, felnőttek számára is rendeznek tanfolyamokat. KÉPZŐMŰVÉSZET. Benczúr és Munkácsy jubileuma után a magyar képzőművészet Mészöly Gézát ünnepli születésének századik évfordulóján. Ligeti Antal fedezte fel, Bécsben, Berlinben és. Parisban tanult, de itthon a magyar táj tette festővé. Különösen a Balaton ejtette meg varázsával, s amit a barbizoniak forradalmi ellenhatásként az akadémikus festészetre Párisban kialakítottak, azt megteremtette ő itthon, a hazai tájat imádó telke parancsára. Markó, Ligeti, Brodszky, Kelety után, akik műteremben komponálták a tájat, Mészöly szabadította ki a magyar festészetet a tájba. ZENE. A Bazilikában bemutatták Kodály új orgona-miséjét, mely ú. n csendes mise kíséretére készült. A különleges alkotás énekkari változatát is elkészíti a nagy mester. Parisban négy hétig tartó hatalmas magyar zenei ünnepséget rendeztek, mely külföldi kulturális megnyilatkozásaink között szinte egyedülállóan nagysikerű volt. A Trinité templomban Suchard bíboros hercegérsek és sok állami előkelőség jelenlétében mutatták be Liszt Requiemjét, a Palais Chaillotban nagy zenekari és énekkari hangverseny volt Erkel, Liszt, Dohnányi, Bartók, Kodály és Veress Sándor műveiből. Egyik hangversenyen „Magyarország, ahogy a francia zeneszerzők látják“ címen Berlioz, Massenet, Le'combe, Messager, D’indy és Ravel műveket adtak elő, végül az Invalidusok templomában Cortot vezényletével mutatták be Liszt Erzsébet legendáját. Desséry —Mór öcs. ÍRÓK, könyvek Evangélikus templomok. Evangélikus templomainknak alig van irodalma. A köztudatban el van terjedve az a vélemény, hogy nagyon csekély kivétellel az evangélikus templomok jelentéktelen, művészet- történeti' szempontból érdektelen épületek. Ez a vélemény csak azért válhatott uralkodóvá, mivel legtöbbször magunk sem ismerjük templomainkat, nem méltatjuk őket ele' gendőképen figyelmünkre. Holott sokszor az egyszerűnek látszó épületnek is lehet művészi értéke s azonfelül berendezése is rejtegethet értéket. Nekünk azonban nem is a művészi szempontok a döntő jelentőségűek. Nekünk a templom mint istentiszteleteink helye Isten háza és gyülekezeteink legigazabb otthona. Ezért is hiba, hogy templomaink megismerésére és sokszor-gondozására, 'megbecsülésére is oly kevés gondot fordítunk. Ezért közegyhá- zumknak egyik méltó feladata volna templomainkat, azoknak művészi értékeit számba venni, gyülekezeteinkkel méltó formában megismertetni és templomaink megbecsülését növelni. Ilyen szempontokra gondolva, örömmel értesültünk arról, hogy az Országos Lulher-Szövetség munka- közösségének kidolgozásában Kemény Lajos és dr. Gyimessy Károly vezetésével „Evangélikus templomok“ címen munka jelenik meg (Budapest, 1944). Az előttünk fekvő munka részben igazolja is várakozásunkat. A szerkesztők igyekeztek minden számba jöhető szempontot számításba venni és a templomot, nagyon helyesen, nemcsak művészettörténeti szempontok segítségével, hanem mint istentiszteleteink helyét is megérteni és megértetni. Jól sikerült tanulmányokban mutatják be „az evangélikus templom történetét Magyarországon“ (Sólyom Jenő), továbbá külön is középkori eredetű evangélikus templomainkat (Lux Géza) és egy nagyon tanulságos cikkben templomépíté- , síink történetét a 18. század óta (Friedrich Lóránd). Legújabb templomainkat ezen kívül még egy kü.
