Keresztyén Igazság, 1938, 1944

1944. július / 7. szám

16? hyelvi oktatását munkálja. Á bécsi magyar iskolák ma már öt kerületben működnek, felnőttek számára is rendeznek tanfolyamokat. KÉPZŐMŰVÉSZET. Benczúr és Munkácsy jubileuma után a magyar képzőművészet Mészöly Gézát ünnepli születésének századik évfordulóján. Ligeti Antal fedezte fel, Bécsben, Berlinben és. Parisban tanult, de itthon a magyar táj tette festővé. Különösen a Balaton ejtette meg varázsával, s amit a barbizoniak forradalmi ellenhatásként az akadémikus festészetre Párisban kialakítottak, azt megteremtette ő itthon, a hazai tájat imádó telke paran­csára. Markó, Ligeti, Brodszky, Kelety után, akik műteremben komponál­ták a tájat, Mészöly szabadította ki a magyar festészetet a tájba. ZENE. A Bazilikában bemutatták Kodály új orgona-miséjét, mely ú. n csendes mise kíséretére készült. A különleges alkotás énekkari változatát is elkészíti a nagy mester. Parisban négy hétig tartó hatalmas magyar zenei ünnepséget rendez­tek, mely külföldi kulturális megnyilatkozásaink között szinte egyedül­állóan nagysikerű volt. A Trinité templomban Suchard bíboros herceg­érsek és sok állami előkelőség jelenlétében mutatták be Liszt Requiemjét, a Palais Chaillotban nagy zenekari és énekkari hangverseny volt Erkel, Liszt, Dohnányi, Bartók, Kodály és Veress Sándor műveiből. Egyik hang­versenyen „Magyarország, ahogy a francia zeneszerzők látják“ címen Berlioz, Massenet, Le'combe, Messager, D’indy és Ravel műveket adtak elő, végül az Invalidusok templomában Cortot vezényletével mutatták be Liszt Erzsébet legendáját. Desséry —Mór öcs. ÍRÓK, könyvek Evangélikus templomok. Evangé­likus templomainknak alig van iro­dalma. A köztudatban el van ter­jedve az a vélemény, hogy nagyon csekély kivétellel az evangélikus templomok jelentéktelen, művészet- történeti' szempontból érdektelen épületek. Ez a vélemény csak azért válhatott uralkodóvá, mivel legtöbb­ször magunk sem ismerjük templo­mainkat, nem méltatjuk őket ele' gendőképen figyelmünkre. Holott sokszor az egyszerűnek látszó épü­letnek is lehet művészi értéke s azonfelül berendezése is rejtegethet értéket. Nekünk azonban nem is a művészi szempontok a döntő jelen­tőségűek. Nekünk a templom mint istentiszteleteink helye Isten háza és gyülekezeteink legigazabb ottho­na. Ezért is hiba, hogy templomaink megismerésére és sokszor-gondozá­sára, 'megbecsülésére is oly kevés gondot fordítunk. Ezért közegyhá- zumknak egyik méltó feladata volna templomainkat, azoknak művészi értékeit számba venni, gyülekeze­teinkkel méltó formában megismer­tetni és templomaink megbecsülését növelni. Ilyen szempontokra gondolva, örömmel értesültünk arról, hogy az Országos Lulher-Szövetség munka- közösségének kidolgozásában Ke­mény Lajos és dr. Gyimessy Károly vezetésével „Evangélikus templo­mok“ címen munka jelenik meg (Budapest, 1944). Az előttünk fekvő munka részben igazolja is várakozá­sunkat. A szerkesztők igyekeztek minden számba jöhető szempontot számításba venni és a templomot, nagyon helyesen, nemcsak művé­szettörténeti szempontok segítségé­vel, hanem mint istentiszteleteink helyét is megérteni és megértetni. Jól sikerült tanulmányokban mutat­ják be „az evangélikus templom történetét Magyarországon“ (Só­lyom Jenő), továbbá külön is közép­kori eredetű evangélikus templo­mainkat (Lux Géza) és egy nagyon tanulságos cikkben templomépíté- , síink történetét a 18. század óta (Friedrich Lóránd). Legújabb temp­lomainkat ezen kívül még egy kü.

Next

/
Oldalképek
Tartalom