Keresztyén Igazság, 1938, 1944
1944. július / 7. szám
168 lön tanulmány is ismerteti (Győri Aranka). Ezek a cikkek meglepően sok, jóformán ismeretlen értékünkre hívják fel a figyelmet: olvasásukkor az ember úgy érzi, mintha nagyszerű felfedező úton járna. Sajnálatos, hogy a különféle templomstílu- .okat ismertető tanulmány teljesen félresikerült: telve van hibákkal és előtanulmányainak az elégtelensége folytán máris meghaladott. Szerkesztési hibának kell mondani azt is, hogy a templomaink „egyházi jellegét és rendeltetését“ ismertető tanulmány mellett a templom „belső teréről" írt részletes cikk is „történeti és elvi tanulmánnyá“ lett a „keresztyén templom lényegéről“. A szerkesztési hiba annál sajnálatosabb, mivel mindkét tanulmánynak megvan a maga komoly mondanivalója. Érthető, ha az oltári felszereléstől szóló tanulmány inkább kata- logusszerű felsorolássá válik. Viszont sok tanulságos útbaigazítást ad a templomi paramentumokról szóló tanulmány. (Révész István.) Rövidsége mellett is nagyon jó, amit az orgonákról olvasunk (Peskó Zoltán). Ugyancsak sok gyakorlati tapasztalat rejtőzik a templomépítések gyakorlati megvalósításáról tájékoztató cikkben. Az egyes szerzők valószínűleg maguk is tudatában vannak, hogy templomainkra, azoknak berendezési tárgyaira vonatkozó cikkeik anyaggyűjtése hiányos, egyes —• fentebb fel nem sorolt — cikkekben ez különösen is érezhető. A könyv második főrésze inkább alkalomszerű cikkekben a templom és a gyülekezet életét tárja elénk. A harmadik rész képek sorozatával templomainkat sorakoztatja fel egyházkerületek szerint. Ennek a résznek szerves összefüggésbe kellett volna kerülnie a templomaink történetéről szóló tanulmányokkal: azokban meg is lettek volna a helyes szempontok az anyag elrendezésére. E helyett azonban itt szervetlen képsorozattal találkozunk. Még hozzá a képek nagyrésze kimondottan rossz vagy régi felvétel alapján készült, sőt van közte egyenesen ízléstelen is (kül. a 646. lapon a munkácsi). Ezt sajnálatosnak kell mondanunk, mivel a szerkesztő- bizottságnak a templomokról közzéteendő képek tekintetében nagy művészi és egyházi lehetőség állott a rendelkezésére. Ezt a lehetőséget nemcsak elszalasztották, hanem disz- kreditáiták is. Az a sorozat, melyet ebben a könyvben találunk, az értékeket is elrejti a helyett, hogy feltárná. E mellett élénken emlékeztet bizonyos rosszhírű konjunkturális díszkiadványokra, melyeknek egyetlen célja az volt, hogy élelmes kiadók üzleti rutinnal rendelkező ügynökök segítségével a közönség erszényeit megnyissák. Ilyen célra kár volt odaadni a Luther-Szövetség nevét és a kötet néhány nagyon komoly tanulmányírójának a munkáját, valamint egyházi vezetőink nevét. Amilyen szükségesnek érezzük evangélikus templomainkról egy valóban értékes és — ha úgy tetszik — reprezentatív jellegű munka közrebocsátását, annyira sajnáljuk, hogy az előttünk fekvő kiadványt szerkezetében elhibázottnak kell tekinteni, noha — hangsúlyozzuk — van benne akárhány értékes tanulmány is. Karner. Aur. Augustinus Istén városáról írt huszonkét könyve. II. kötet (VI—X. könyv), fordította Dr. Föld- váry Antal. 1943. — Földváry Augus- tinus-fordításának annak idején ismertetett eső kötetéhez hamarosan csatlakozott a második. A fordítást ebben a kötetben is ugyanazok az előnyök jellemzik, mint az elsőben: jól érthető, magyaros, gördülékeny. A fordító lapalji jegyzetekben itt is megadja a megértéshez szükséges legszükségesebb tárgyi adatokat. Könnyíti a megértést a tartalmi összefoglalás is. Augustinus írása ma ennek ellenére sem a nagy- közönségnek való könnyű olvasmány. Pedig amikor keletkezett, sok tekintetben a maihoz hasonló világégés és kultúrális összeomlás közepette hirdette a pogány világ belső korhadtságát és hogy a menekvés egyedül a Krisztus által hozzánk lehajtó Istennél van. Ez a körülmény Augustinus írásának ma fokozott aktualitást ad. K. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Lie. Dr. Karner Károly. Baross-nyomda' Uzsaly és Koncz íHarangszó nyomdája), Győr, Andrássy-út 'z4
