A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1988 (29. évfolyam, 1-4. szám)
1988-10-01 / 4. szám
9 »lligencia, különösen tudományos csojrtok, mint az Amerikai Román Müvésze- L és Tudományos Akadémia, más nemzetiígi csoportok hasonló képviselőivel 5yüttmüködve, a tudományos történetkuitás elvei alapján és annak eddigi eadményeit figyelembevéve,közösen kiolgozott és kölcsönösen elfogadható és tényeken alapuló munkában leírni Erély és,Románia igazi történelmét? É. Érdekes, hogy Komé szerint a ománok egy az Etlanti Óceántól azUraig, ha nem a Csendes Óceánig terjedő gyesült Európát kivánnak, csak azért, ogy megoldják a románok nemzetiségi roblémáját. Miért nem elégednek meg a ománok a sokkal egyszerűbben kiviteezhető határkiigazítással? Félnek,hogy a a határokat a nemzetiségi alapon jra rajzolják, bár a románokat visszaapnák, Erdélynek egy részét elveszteiék? Azt remélik, hogy az Egyesült Európával a kecske is jóllakik, a káposz;a is megmarad? 5. Ha a románok az Európai Egyesült államokban látják a megoldást, itt az .deje, hogy mi is jobban megvizsgáljuk az Egyesült Közép Európa kérdését, és annak a magyar nemzetiségi kérdéssel való kapcsolatát. Ha a központi kormány venné kezébe az emberi jogok garantálását, mint az Amerikában történik, esetleg határkiigazitás nélkül is megoldódna a felvidéki és erdélyi magyarság problémája. Visszatérve Komé cikkére, mindenesetre érdekes irás, megérdemli, hogy megvizsgáljuk, és talán lehet ezen az alapon hasznos dialógust kiépíteni legalább olyan románokkal akik belátják, hogy egy szabadabb jövőben az erdélyi magyarság és a románság egymásra lesz utalva, tehát kell, hogy a két nemzet jobban megértse egymást, és szűnjék meg a nemzetiségek üldözése. Talán mégis csak lesz egy szebb magyar jövő Erdélyben. Dr. Balogh Sándor, Államtudomány professzor K.K.M. Külügyi Bizottság Elnöke 7. Greenbush Ave. East Greenbush, N.Y. 12061 4«/« REPUBLICAN! Dr Láczay Ervin; NEM FELEJTÜNK! & J/Uo*++ir» v» /folytatás / Menjünk azonban tovább a magyar történelemben, nézzük kik foglalták el Magyarország többi részét? A nyugati ré •• szén a Dunántúlon Pannonok laktak talán már Kr.e. 3000 óta. Akkor még nem Írtak történelmet. A rómaiak ott találták őke1 Nagy nép kellett, hogy legyen, mert aromái birodalomnak ÉO év kellett ahhoz, hogy le tudják őket győzni. A pannonok Panna sumir istennőt tisztelték mint az ő védőszentjüket, ahogy a mai nyelven mondanánk. Az istennő másik neve Iszter volt. Herodotos, a hires görög történetiró már a Kr.e. V. században a Dunát Isztemek Írja és ez maradt a neve egészen a római időkig. Iszter volt a sumér mithologiában a szerelem és az élet istennője. Eszerint a pannonok Mezopotámiából hozták vallásukat. Iszter istennő tiszteletének helye volt Esztergom vagy régi néven Isztergom. Amikor a magyar hercegprímások felépítették a nagy esztergomi bazilikát, a régi Esztergomnak várfallal körülvett részét a főiddel egyenlővé tették, illetve főiddel feltőltötték, hogy a nagy templomot ráépíthessék és, hogy a templom előtt egy nagy tér legyen.Ezzel betemették az esztergomi vár múltját. Lehet, hogy lent a mélyben még ott van Iszter istennő temploma, vagy annak romjai. Esztergom eszerint már ötezer éve vallási székhely. Véletlen, hogy a vár keleti szárnyában épült 927-ben az Árpádházi királyok palotája és így már nem esett a templom falai alá. Ebben a palotában építtetett Géza fejedelem a X-ik században egy kápolnát. Ezt a részt 1933-ban feltárták. Kivették belőle a feltőltésre szolgáló főidet, mert ez a része a várnak is felvolt töltve. A kápolnában újra láthatóvá váltak a falfestmények, amelyek a fal alsó részében a kápolna hajóján körül az Árpádházi királyok címerét hét párban ábrázolták. Ez az Árpádházi ci-
