A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1988 (29. évfolyam, 1-4. szám)

1988-10-01 / 4. szám

----------------------------------------------------------------------------.8------------------------------------------------------------------------------­AMI KIMARADT A NAGYHATALMAK II-ik VILÁGHÁBORÚS TÖRTÉNELMÉBŐL: (Honvédségünk- Büszkeségünk!) 1944-45-ben BUDAPEST 4 HÓNAPOS HŐSI HELYTÁLLÁSA MENTETTE MEG EURÓPÁT A SZOVJET LEROHANÁSTÓL Írást ami egy szebb, vagy legalább is békésebb jövő lehetőségét tárja az er­délyi nemzetiségek elé. Mihai Korné.egy párisi román emigráciős vezető, a The Fight c. politikai szemle szerkesztője szerintCseacseszku utolsó őrültsége ké­pes lehet arra, hogy a nemzetiségeket és a nemzeti románokat végre közös neve­zőre hozza. No, ne örvendezzünk! Foradalomról, Cseacseszku megbuktatásáról még az opti­mista Komé sem mer álmodozni. De reméli hogy valamikor, a Nagy Vezér halála után vagy ha a Szovjet meneszt! Cseacseszkut, talán lesz majd ezüst bélés. A szemle 1988 julius 22-i, 103.szá­mában Komé sorra analizálja a különböző közép európai (az maga is biztató, hogy nem "kelet" Európáról ir) kommunista el­nyomás alatt álló országok párt illetve rendszereinek a Gorbacsovi reformokhoz való^viszonyát. Korné szerint a Pártok felső vezetősége, néhány magyar és ju­goszláv kommunista kivételével, ellenez minden reformot. Ugyancsak reform elle­nesek a pártaktivisták és a biztonsági alakulatok tagjai. Ugyanakkor az egysze­rű párttagok és a nagyközönség legnyil­vánvalóbb Romániában, ahol a leg- ^ ' sztálinistább rendszer uralkodik még mindig, Komé szerint. A hűség kedvéért érdemes A Románi­áról szóló részt teljes egészében le­közölni, bár az itt-ott fogyatékos angolság miatt nehéz a fordítás: "ROMÁNIA: A legsztalinistább közép európai rendszer valószí­nűleg egyúttal a legmagasabb sarcot ("tribute": sarc, hübér, elismerés) is fizeti a Szovjet­nek. Legalább is a lehetőségei­hez képest. "Ennek ellenére többször is felszínre került a Moszkva re­form-oriented uralkodói és a bu­karesti uralkodó körök közötti vélemény különbség. Ha a reform sikeres lesz Moszkvában, való­színű, hogy előbb-utóbb kidob­ják Csecseszkuékat. Bár a (ro­mán) párton belül nincs kifeje­zett ellenzékük, van több közép és magas szintű vezető akit a párt és a lakosság támogatna Cseacseszku utódjaként. Csea­cseszku tudatában van ennek,és ezért még jobban ellenez minden reformot. Cseacseszku szándékosan te­remtette a nemzetiségi problé­mát amely több százezer zsidó német, és más nemzetiségi,köz­tük magyar és román eltávozásá­hoz vezetett. A 23 millió ott­­hon-maradt elkeseredett és ve­szélyeztetve érzi magát. A fe­szültség különösen nagy a nem­zetiségi, vallásos és társadal­mi csoportokon belül. "Bár a mesterségesen szí­tott sovinizmus a román nacio­nalizmusra hivatkozott, mégis csak korlátozott sikert ért el, és kezd pontosan az ellenkező eredményre vezetni. A legros­szabb talán a legjobbat váltja ki, és nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy ez a gyű­löletre uszító propaganda elő­készít minden román polgárt a­­kik átélik ezt a rettenetes kor­szakot, nemzetiségre való te­kintet nélkül, hogy jobban meg­értsék egymást és békésebben éljenek mint eddig bármikor is. "Jelenleg talán a ro­mánok európaibb gondolkozá­­suak, mint bármely másik kö­zépeurópai nemzet. Ennek az a magyarázata, hogy legalább 3.5 millió román él a Szov­jet Unióban, és egy szabad egyesült Európa, amely magá­ba foglalja Ukrajnát és Orosz­országot, megoldaná a román nemzetnek ezt a fájdalmas meg­osztását." Nagyon érdekes és nagyon elgondol­koztató Írás. Minél többet olvassa az ember, annál több megjegyezni illetve kérdezni valója lesz. íme néhány meg­jegyzés, a teljesség igénye nélkül: 1. Hajlandók a román emigráciős szervek, beleértve a román királyt(aki értesülésünk szerint úgy mozgolódik mintha érezné, hogy változás van a leve göben) nyilatkozatban elitélni minden múlt, jelen, és jövő magyarellenes tet­tet, köztük azt is, ami a királyság ide je alatt történt? 2. Hajlandók a román emigráciős szer vek elítélni a nemzetiségek üldözésére alapul szolgáló román sovinizmust? 3. Hajlandó a román emigráciős in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom