Képes Hét, 1930 (3. évfolyam, 1-7. szám - Prágai Magyar Hírlap március-novemberi melléklete)
1930-01-26 / 4. szám - Komlós Aladár: Budapesti levél - Bozzay Margit: Lesz-e házassági forradalom?
don háború és béke fölött parancsnokol. Érdekes, hogy sokkal érdekesebb és önálóbb regényírók, Balzac, Beyle-Stendhal és Mérimés is csak évtizedekkel később és mint novellisták éreztetik hatásukat. Ezzel elérkeztünk a „jelen világirodalmához“. Beszámoltunk azokról a legfontosabb erőkről, amelyek a talajt előkészítettek és a következő fejezetben a rajzot még Budapest* írja: k.ŐML8ÖMADXz Hegedűs Gyula nagyon jó színész, senki a magyar színpadon nem tud vonzóbb természetességgel idős bölcs nagybácsikat eljátszani. Most a Magyar Színházban Marcel A c h a r d francia író „Fajankó” cimü vigjátékának (M árai Sándor szellemesen fordította magyarra) főszerepéből kellett embert csinálnia. Ez a „fajankó“ kölönös figura, házasságtörési komédiákban még nem láttunk hasonlót. Felesége derüre-borura felszavarra, ő talán sejti is a dolgot, talán nem: a vége mindenesetre az, hogy a maga félkegyelmű ártatlanságával és jóságával végül megszelídíti és legyőzi a körülötte kerigő hintés nőnemű csirkefogókat. Nyilvánvaló, hogy a darab egész hitele és sikere ezen a figurán fordul meg. Aki Hegedűs — ismétlem: egyébként igen értékes — színészi egyéniségét ismeri, azt nem fogja meglepni, hogy Molnár ördögének ez a pompás alakitója az alázatos és hivő fajankót nem tudta elképzelni és megeleveníteni. A finom darabnak, sajnos, végzete ez. Tanulságos példája a szereposztás fontosságának. * G e 11 é r t Oszkárnak uj verseskönyve jelent meg a napokban „Valami a végtelen sugarakból’ címen (a Nyugat-kiadása). Az igen szép kiállítású kötetben néhány vers — mindenekelőtt az, amelytől a könyv a címét kapta — e kitűnő költői legszebb írásai közül való. Gellert nem népszerű költő, nem is lesz az soha: egy okkal több, arra, hogy itt is felhívjam rá a figyelmet. Gellért költészete tudniillik valóságos ellentéte annak, ahogy a rossz versolvasó a költőiséget elképzeli. Az emberek a költőiséget a szavakban magukban keresik, holott az a szavak között van s Gellértnél még inkább, mint akárki másnál. A rosszversolvasó (azaz, ne tessék haragudni: az olvasók 99 százaléka) azt várja, hogy a poézis csurogjon a szavakról, mint valami cukros fényes lé, kiabáljon rá a sorokból s nyíltan, kihívóan mutogassa kövér buja bájait, Gellért poézise pedig oly tartózkodó, tiszta és szemérmes, mint egy kisportolt hűvös szüzleány. * Kassák Lajos legújabb regénye a „M a r i k a , énekelj” (Pantheon - kiadás) egy fiatal szép falusi leányról szól, aki a városba megy szolgálatba, mert csábítja őt a város elképzelt szépsége, nemsokára azonban megcsalódva és összezúzva tér haza vak édesanyjához és felakasztja magát. Aki izgalmas eseményeket vagy legalább is érdekes, friss megfigyeléseket vár egy renéhány vonással ki fogjuk bővíteni. Voltak még kölcsönhatások és mellékhajtások, az újságírás munkáját sem szabad szó nélkül hagyni, de nagyjában a megrajzolt fejlődési grafikon vezetett el az utolsó ötven esztendő világirodalmához, amely J. J. Rousseauval kezdődik, tehát korábban, most ahogyan Goethe, aki már mind a két lábával benne állt, hitte. génytől, annak nem ajánlom a „Marika, énekelj”-t. Kassák könyvének föértéke és szépsége költői táj- és életképeiben van, amelyek a könyv olvasása után is megmaradnak képzeletünkben. Lesz-e házassági forradalom? Röpcédulák néhány külföldi nagy városban a házasság tarthatatlanságáról.1 „Az élethossziglan tartó házasság dicsőítése régen divatját múlta már. A monogámia a modern gondolkodók és írók szerint az emberiségre erőszakolt természetellenes berendezkedés, amely a hűséget, szemérmességet túlértékeli a többi kon struktiv erényekkel szemben, „A házasságra csak az egyháznak és az államnak van szüksége. Az egyháznak azért, mert ezzel az embereket véli erkölcsre szorítani, az államnak pedig azért, hogy nyilvántartható legyen mindenkinek a származása és hogy egyszerű, magától értetődő legyen az örökösödés. * Ilyen és ehhez hasonló röpcédulákkal árasztják el a külföld nagy városaiban az embereket akik, különösen ha nem egészen intelligensek, úgy hányódnak ezek között a kábító eszmék és a házasság megkötöttsége között, mint az iránytűt vesztett hajó. Ami nem csoda, mert az ilyenfajta meghatározások a felületes gondolkodók előtt alaposan alááshatják a házasság mostanában nagyon sokat bolygatott intézményt. A röpcédula-gyárosok és reformátorok ugyanis abból indulnak ki, hogy az igazi monogámia, — a férfiúnak és nőnek kölcsönös szeretetre és tiszteletre alapított együttélése — a mai viszonyok között nem állja meg a helyét. Nem gondolnak arra, hogy ennél az egész világot legjobban érdeklő kérdésnél, nem lehet csak a múltat felhozni, hiszen az idők nagyot változtak. A régi „boldog házasságok“ legnagyobb része ugyanis csak a képzeletben volt meg, mert amig a nő szigorú társadalmi megszorítások között élt, addig a férfi szabadjára mozgott, kedve szerint. A háború alatt és a háború utáni időkben azonban a nő többé kevésbé felszabadult a társadalmi kényszer alól s felismerhette helyét és megmutatta munkaerejét és képességeit és ez tényegében nagyon kihatott a házasságra is. Megszületett a kenyérkereső, a férfival egyforma kötelességet viselő nő, aki, miközben, kenyérért harcol, több szabadságot élvez, mint múlt századbeli elődei, de ezt Egy tucat kérdés. 1. Mi a Diesel-motor? 2. Hol fekszik Ems városa? 3. Mely szlovenszkói városban van Thököly Imre mauzóleum? 4. Mi a dervis? 5. Mi a hullaméreg? 6. Ki a Bajazzok cimü opera szerzője? 7. Mi az „obulus“? 8. Ki irta „Az ember és felső'bbrendü ember“ cimü színdarabot? 9. Mi a potpourri? 10. Mi a szillogizmus? 11. Melyik osztrák császár mondta ezt; „Azt akarom, hogy minden polgárom fazekában tyukhus föjjön vasárnap“? 12. Mi az anémia? * Egy kérdés hibás. Ki tudja melyik? — A megfejtések két héten belül küldendők be. A megfejtők közt értékes könyvajándékokat sorsolunk ki. a több szabadságot tudatosan, nyíltan, képmutatás nélkül élvezi. Éppen ezért, bizton állíthatom, hogy manapság sokkal több az igazi monogámián alapuló házasság, mint a történelem bármelyik időszakában. Ma, a nemek egyenlő értékelésénél, amikor a férfi és nő közös munkatársakká váltak, amikor intelligenciájuk, életszínvonaluk egyenlő amikor őszintébbek egymáshoz s amikor nemcsak mint nő és férfi, hanem mint emberek is számítanak egymás előtt, sokkal ideálisabb közöttük a viszony, mint bármikor is lehetett. * Ezt azonban a reformátorok nem veszik észre . . . Mint ahogy nem veszik észre sem, hogy uj házassági, vagy próbaházassági eszméikben mindig a nemi élet hangsúlyozódik ki a legjobban s egészen elsikkad a belső, a tulajdonképpeni emberi élet. Uj házassági alapokról beszélnek és visszamennek a régi házasságok örökké égő sebéhez: a csak testi együttéléshez, haladást követelnek és fogalmuk sincs a belő megértésen alapuló házasélet mindennél többet adó szépségeiről. Pedig tagadhatatlan, hogy csak a megalapozott, tartós barátságból fejlődött, teljesen kiválasztódott s kölcsönös szeretetté emelkedett érzésekből létrejövő házasság vezethet el az emberi lélek legmagasabb céljához, . a tartós, igazi boldogsághoz s hogy a röpcédulák százezrei ellenére sem lehet a házasságot „a többi ócskasággal együtt, lomtárba dobni. Sőt, még ez sem bizonyos, hogy lényegében nagyobb változtatások eszközölhetők-e rajta? Az azonban egészen bizonyos, hogy a szó valódi értelmében vett modern férfi és modern nő kapcsolatában az irodalom, művészet, színházak, revük, mozik és mulatók minden ezzel ellenkező tendenciája ellenére is — sokkal kevésbé hangsúlyozódik ki a nemi élet, mint ahogy kihangsulyozódott évezredek óta. Bozzay Margit.
