Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-25 / 34. szám - Társaság, divat • Szenes Erzsi: Még egyszer a hosszu hajról! - Dr. med. László: A víz jelentősége a kozmetikában
A külföld1 legnagyobb éis liegeilőlkelőbb lokálljáilbian javarészt magyarok muzsikálnak, aizok között is nagyszámmal nők, alklilk ugyanolyan tökéletes müélveizietet nyújtanak és ugyanannyi elismerésben és ünnepelitetéslben részesülnek, mintha hangverisenydobogón produkálnák magukat. » A skandináv államok nagyobb hottfljjeiiibein két zenekar játsizik felváltva: jazzibanid és szalonzenekar; miiűndkelttő nőkiből'. Berliniben a legnagyobb négerzenekar okiban is vannak nők, akik nagyszerűen fújják a szaxofont, verik a nagydobot é's pengetik a bemzsót. Mindegyik legalább két, de inkább több hangszert játszik. Zongora- vagy hegeidüoküevete mindegyiknek van; a szaxofon-, benzsóvagy dob játékot., szorgalmas tanulással, néhány hónap aíiatt elsajátítják, s miire beállnak egy zenekarba, már tökéletes jaizzjiátiékoisok. A lüktető ritmusú, invenciógazidag, gyakran improvizált jazizmiuzsiika tökéletes játékosokat, hegyesebben művészeket követel. Minden jiaizizlbainidtag egyúttal abszolút művészi és fölényes biztonságú szóló játékos. A jazziband és a mai szalonzenekarok mérföldé® csizmákkal távolodtak el attól az időitől, amikor a dirigens keze alatt középszerű muzsikusok működitek, akik csakis mlint „együtte®“ jöhettek számításba. A jiaziziband minden tagja művész, aki a koncertdofoogón éppen úgy megállja a helyét, de a zenekariban csak akkor „brillíroz“, ha szólójáték formájában sor kerüli rá. Jazzjátékosnak lenni annyi, mint tökéletes technikával reindelkeznii. Ez pedig csak gyakorlat kérdése. A jazz-hangszerek elsajátítása, amint azt már említettem, gyorsan és könnyen megy és kitartó gyakorlással! tökéletességig lehet fejleisizitenlii. A középosztály leányai nagyon hamar felfogták a zenei irányváltozásoknak a jelent őségét — éppen az emancapáltságuk kapcsán •— és. mind többen és többen kezelik feltűnő ügyesen az ezüstös cisillogásu szaxofont, amely nemcsak nyugodt és kényelmes- megélhetésit bi^» toisliit, de nagyrészt megvalósít ja a művészi pályához fűzött állmokat és könynyein szerzi a sikereket. A jazziband-játékos pedig nem mond le művészi terveinek megvalósításáról, csak eJlhallasztja arra az időre, aimlikor is anyagi függetlensége és fejlődő és kifejlődött technikája megnyitja ellőtte a. lehetőségek kapuját. Szekeres Ferenc. TÁRSASÁG, »IVAT Amerikai lapok Írják, hogy az amerikai hajtő-király teljesen csődbe ment, dollármillióit arra a propagandára vesztegette el, hogy a hosszú haj ismét divatba jöjjön és a hajtők és fésűk ismét nélkülözhetetlenül hozzátartozzanak a nők toilettjéhez. A hajtü-király, aki olcsó drót- és drága teknősbéka-hajtükön és hajcsattokon szerezte nehéz dollármillióit, hiába indított sajtókampányt, az uj, diadalmas divat, a rövid haj ellen. Már csak a regebeli, démonikus erejű, gyönyörüszép, szőke Loreley fésüli arany haját a- mesebeli viz partján s Heine versében és a feketehaju Csilag Anna, régi napilapok és folyóiratok hirdetési rovatában. A hosszú haj, a „bokáig érő“ maholnap muzeális jelenség lesz és ha már valaki viselni fogja, az inkább kinai lesz, mint nő. Nem tehetek róla, de belőlem ma egy hajsátor inkább degout-t vált ki, mint csodálatot, vagy elragadtatást, fölösleges szőrzetnek érzem és a fölösleges szőrszálak női testen tudvalevőleg nem tartoznak a legvonzóbb dolgok közzé. Hiába, tagadhatatlan, hogy a rövid haj divatja, amely immár évek óta makacsul tartja magát, átalakította az Ízlést és a szem, amely megszokta a vágott hajat, idegenkedve fordul el a dús hajfonatoktól. A rövid haj! Alig néhány évvel ezelőtt csak suffragettek, forradalmi eszméktől fűtött diákleányok és „bolond“ művésznők merték hordani és ma polgárjogot nyert, ma nem lehet diszkrétebb, finomabb, egyszerűbb hajviseletet elképzelni. Semmi merész, feltűnő vagy kihívó nincsen benne, semmi forradalmi. De tovább megyek, már „fiúsnak“ sem hat, ha a nő, aki viseli, egyébként nőies és nem ruházkodik kihangsulyozottan „fiúsán“ és nincsenek kihangsulyozottan „fiús“ allűrjei. Ki hitte volna ezt a XlX-ik században, amikor az első nő, (az egyiptomi királynők óta az első), George Sand, kurtára nyiratta a haját, hogy ezzel is dokumentálja, hogy ő nem Armandine-Aurore, Lucile Dupin bárónő többé, hanem az akkori francia irodalom avant gárdistáinak egyik vezető tagja. Milyen bátor tett volt ez akkor, csak egy olyan név viselője engedhette meg magának ezt az újítást, mint George Sand, korának legünnepeltebb írónője és körülrajongott asszonya. A forradalmak legmerészebb eredményei igy konzerválódnak idővel, később már szinte nem lehet érteni, mi is volt a megdöbbentően merész, az uj és a forradalmi bennük. Ez lett a rövid haj sorsa is. Milyen hálás vagyok nagynevű kollégámnak, George Sandnak és azoknak, akik az ő példáján a XX. században uralkodóvá tették ezt a divatot. Borzalommal gondolok azokra a reggelekre, amikor hajam befonásával kellett kínlódnom, hajtükkel bíbelődni, minden reggelemet megmérgezte a „frizura“, amely rabolta az időt és annyiszor próbára tette a türelmemet. Mint régi, rossz emlék kisért vissza néha hosszú hajam, mint apró szurkáló rémek, a hegyes kis hajtük, úgy örülök rajta, hogy megszabadultam tőlük, mintha valami lidércnyomástól menekedtem volna meg. Soha okosabb divatot, mint a rövid haj! A „frizura“ pillanat alatt készen van, csak le kell kefélni, fésülni a hajat, mindig rendes, mindig sima lehet, nincs vele vesződség, nem borzolódik, nem esik százfelé. A régi nőknek, akiknek sok volt az idejük, még csak megfelelhetett a hoszszu haj, de a mai dolgozó nőnek, aki reggel munkába siet és robotban telnek a napjai, nem lehet ideálisabb hajviseletet kívánni. A divatban mindig ellentétes hírek keringenek. Nem csoda, mert a hivatalos divatkreálók mellett még ezren és ezren irányítják a divatot, mindenki szóhoz jut itt, akiben ötlet és merészség van, hogy valami újat alkosson és hozzon a divat terén. Különböző divatáramlatok jönnek hol Párisból, hol Amerikából, hol Londonból, hol Berlinből, vagy a világ más tájáról. Felbukkannak, eltűnnek, vagy egyetemesen uralkodnak az uj kreációk, az uj ötletek. Éppen akkor, amikor az amerikai hajtü-király csődjét jelentették az amerikai újságok, Greta Garbó, a híres mozicsillag egy amerikai lapban nyilatkozott (lásd a Képes Hét múlt számában) az általa kreált félhosszu hajról, amely a nőket meghódította. Ez igaz is. A Greta Garbó-frizura dekoratívabb mint a bubifrizura, igy nem csodálható, ha sokaknak tetszik és sokan elfogadják. De a dolgozó asszony, tehát a nők nagyobb százaléka, már csak a kurtára vágott, egyszerű hajviseletnél fog megmaradni. Szenes Erzsi. A viz jelentősége a kozmetikában A kozmetikában jelentős szerepet játszik a viz. Igen 'akori kérdésük a hölgyeknek, hogy hideg vagy meleg vízben mosdjanak? Erre csak kimerítően lehet válaszolni. A viz használatánál megkülönböztetünk lokálisan és szisztematikusan használandót. Minden egyes esetben tekintettel kell lenni az egyénre. Annyi bizonyos, hogy a viz tisztító hatása, akár mosdásnál, akár fürdésnél meleg, illetve fonó vízzel sokkal jelentékenyebb. Ez azonban csak akkor fontos, ha egy helyen tényleges piszkot kell lemosni. Egyébként tisztában kell lenni azzal, hogy minden szisztematikus vízhasználat, igy elsősorban a fürdő, hatással van az érés idegrendszerre, de különösen a bőrnek ereire, idegeire és mirigyeire, melyek együttvéve adják a bőr szabályozó képességét. Fontos még a viz lágysága és keménysége, melyektől függetlenül igen gyakran, de különösen az arc bőrénél a vízzel való lemosásokat igen gyakran kerülni kell. Más egyszer a hosszú hajról!
