Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-01 / 35. szám - Farkas Imre: Szepesi városok (Lőcse. Késmárk. Igló) - Virágklinika
SZEPESI VÁROSOK Lőcse Amott a lankán sötétzöld, fenyők, Friss virágok a Thurzó-ház előtt. Vén kapuk fölött szerte mindenütt Kőcsipkék és titkos latin betűk. Az alkonyati véres bús tüzeknek Sugarán az ablakok lángot vetnek. S a Bástyafalban, kulccsal a kezébe Még ott nevet a Fehér Asszony képe. Késmárk A Lomnici-csucs csillagokig ér, De lenn a tavasz virágot ígér. A felhő völgybe jár, mélyen alant, Mohos boltiven sir a vadgalamb. Szél suhogásán kisértetes ének, Mintha kuruc-sarkantyuk pengenének. I^IÓ Vén gimnázium ott, az útfélén — Egyik padba bevésve a nevem. Házak. Ablakok. Padok. Epedő Vágyak emléke. Templom. Temető. Itt-ott mosolygó szőke, barna lány, Édesanyjukat ismertem talán. Kék égbe vesző kormos vén torony ... Tündérváros! Igló! Ifjúkorom. Farkas Imre Minden háziasszonynak van néhány cserép szobanövénye, virága, melyeknek diszlése szívügyük. De nem mindenki ért hozzá, hogy virágzásra, dús növésre bírja őket, akármennyi gondot fordít is rá, míg mások minden fáradság nélkül a legszebb virágokat tenyésztik. A leggondosabb ápolás sem elégséges, ha egyidejűleg nem működik közre minden körülmény, amelyek fontosak a növények jólétére. Ezért, ha a szobanövényeink fejlődését biztosítani akarjuk, szükséges bizonyos tudnivalók ismerete, mert az egyes növények nedvesség és világosság szükséglete nagyon is különböző. Mig az egyiknek sok világosságra, nedvességre van szüksége, a másiknak viszont kedvesebb egy árnyékos hely s némelyik növényt lehetőleg szárazon kell tartani, mig a másiknak sok nedvességre van szüksége. Mégis vannak a szobanövénytenyésztésnek altalános szabályai s növekedésük, fejlődésük elsősorban ezektől függ. A legfőbb követelmény a szakszerű öntözés. Ez nem a szabályszerű öntözésből áll, hanem abban, hogy minden növény a szükséges vízmennyiséget kapja meg. Sok és erős öntözés feltétlenül károsabb a növény-Végh Rezső rajzai re, mint a kevés. A növény kiszomjaztatását kiegyenlíthetjük a cserépnek egy órára való vizbeállitásával, mig a túlságos nedvességben való tartás elsárgitja és megöli a növényt. Addig, mig a földet nedvesnek érezzük és a cserép rákopogtatásnál tomna hangot ad, nem szabad öntöznünk. Jobb a ritkább, de kiadós öntözés, mint a gyakori. A nagyon is bő öntözés kihüti a földet és kilúgozza a növény vegetációjához szükséges tápsókat. Az egyéb tápanyagok felszívását is megnehezíti a túlságos öntözés s kedvezőtlenül befolyásolja a gyökérzet munkálkodását is. Idővel a föld egészen megposhad s a növényt csak idejében való átültetéssel menthetjük meg. A szobanövények nem bírják el a hideg vízvezetéki vizet s csak állott, vagy a szoba levegőjéhez temperált vízzel szabad öntöznünk. Valamennyi hagymásnövény — tulipán, jácint, alpesi ibolya, amaryllis stb. — alulról öntözünk, a cseréptartóból, nem pedig a hagymát öntjük le, hogy elrothad jaszivhassák a vízben levő tápanyagonak. A virágoknak permetezésre van szüksége, nem pedig arra, hogy bemártsuk a fürdőkádba, ami többet árt, mint használ. Nagyon jót tesz a növénynek az is, ha lágy, meleg esőbe állítjuk. A nedvesítésnek, az öntözésnek a célja az, hogy a növények felköt. Az átültetés a legtöbb növénynél 2—3 évenként szükséges. De az átültetés szakszerű legyen. Nemesebb szobanövények — pálmák, szobafenyők, azaleák stb. — helyes összeállítású földjét legcélszerűbb magától a kertésztől beszerezni. De a többi növények részére is csak a legjobb virágnak való földet szerezzük be, mert ettől függ a növények fejlődése, virágzása. Mielőtt a növényt cserépbe ültetnénk, egy cserépdarabot tegyünk a cserép aljára, amely a vízhasználatot szabályozza s erre a gyökerek részére egy elég sürü földréteg jön. A növény szára körük a földet lazítjuk, azután lenyomjuk, hogy a gyökeret jól tartsa. A felületen ne legyen mélyedés. A cseré" a növényhez számított legyen, se nagy, se kicsi, mert ha kevés föld fér a cserépbe, a növény nem kaphatja meg a szükséges táplálékot, mig ha sok a föld, a felesleges könnyen poshad. Fontos tudni, hogy egy szobanövény se bírja a gyakori hely- és hőmér sékváltozást. Kerülni kell a légvonatot is, mert a növényre felette ártalmas. A leggonoszabb ellensége a szobanövénynek a világító gáz, mert a növények és emberek légzésére egyaránt nagyon fontos oxygént vonja el a levegőből. Azonfelül káros termékei vannak, amelyek akadályozzák az amúgy is elgyengült növények fejlődését. Álmok őre. Nagy ellensége a szobanövénynek a levéltetű. Az általuk megtámadott leveleket gondosan meg kell mosni mosószappanból készített gyenge szappanluggal. Ha még két százalék dohánykivonatot is adunk ehhez a szerhez, az eredmény még biztosabb lesz. A nyökérférgeket, gilisztákat az öntözővízzel kevert sóval pusztíthatjuk el. A sárguló leveleket ne tépjük le. Várjuk meg, mig maguktól lehullanak. így nem sebezzük meg a növényt. Ezek a legfőbb szabályok, melyektől a szobanövénynek fejlődése, diszlése függ. dancing
