Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-25 / 34. szám - Bozzay Margit: A nők világparlamentje
asiajpóidilk aiz uj ősz, a feltámadt egyéni étet, az -újra hajnalodé fügig-ettemiség meg'keményedett páncéljáról. Az urnáik hiába farisainigotaaík iltt, hiába öMk magunkra a maiharádsa -pompát, hiába keltetik magukat é-s ingatag pozícióikat a- niapsütöttie terraiszokoin. Hiába a fér fi báj éis jólnevelltiség, a- diszkrét célzások a házias jellemre, s hiálba a csábító bejelentés, mely szieirint nem kell együtt lakni a mamával. Nem hat eiziuittail a hölgyekre az sem, hogy az úriaknak kellemes- hangjuk vain, kliesüt beszélnek franciául és ügyesen zongoráznak is. Az urakra- nincs szükség ezúttal. ❖ Mondjuk úgy: még nünes szükség. — Vagy mondjuk úgy: nem ezekre van -szükség, Egész precizen: akikre majd szükség lesz, nem ilyenek lesznek. És itt egy -szerény probléma- kiv-ánkozik elő, kevesek problémája, de éppen eléggé különös-. Ennek az úgynevezett uj nötipu-snak ugyanis, amely húszévest öl negyvenévesig csak egy igen kis- szögben hajlik el egymástól, hogy úgy mondjam: szemléiéit dolgában, — nincs meg a korbsili p-endántj-a- a férifiold-a-lon. Nemcsak arról van itt szó, hogy az agyoncsépelt nőkérdésben -nincsenek egy véleményen, mert végre is ezek a nők csinálnak egyebet is-, mint- a n »kérdésben agitálnak és vitatkoznak é-s meggyőznek. Sőt llegyen szabad kiimonda-ni: ezek unják már az egész nőkiérdé-st, fürdőtiríiikótól a Rönt-A nők világparlamentje Ausztriának egyik kisebb, de csodálatosan szép, felhőkbe nyúló hegyek közé ékelt fürdőhelyén találkoztam a júniusban Berlinben lezajlott nők világparlamentjének egyik vezető alakjával, Rosa W.-vel. Nálunk még ma is az az általános felfogás, hogy az a nő, aki valami nagy eszméért harcol, feltétlenül csúnya, hoszszu ruhát hord, szögletes, csontos, pápaszemet visel s halálos ellensége minden nőiességnek és Ízléses divatirányzatnak. Nos, Rosa W. ennek a felfogásnak pontosan az ellenkezője ... Szép, sudár, fiatal süde, púderes arcát és rövidre vágott, hullámoshaju, okos fejét olyan bájjal hordja bronzszinüre barnult nyakán, mint egy fiatal leány. Pedig, ahogy mosolyogva bevallja, már túl van a negyvenen, de ennek ellenére is el meri mondani, hogy még hosszú ideig megtartja csodálatosan vonzó fiatalságát. A strand homokján, ahol sütkéreztünk, természetesen szóba került minden aszszonyi vonatkozású dolog, a gyermekek nevelésétől kezdve a nők világparlamentjéig. Elmondtam Rosa W.-nek, hogy olvastam cikkeket, amelyek úgy állították be a nők világparlamentjén lejátszódó eseményeket, mintha ott a nők, — a mai és a tegnapi generáció ellenkezésbe került volna azért, mert mint a cikk írója mondja, a tegnap asszonyai az ősi elnyomottság természetes folyamányaként jogaikat a férfiak ellen akarják érvényesíteni, a maiak pedig a férfiakkal való gen-kötényiig. Az ő számúikra, — kivéve tenméisizetesien a professzionista nőp-ártóakiat ■— a nőkérdés egy befejezett dolog, dolgoznak é-s- esizüikágáiba se j-ut már ezért valami különös csodának érezni magukat, a szabaságukat élük, de- nem kiabálják állandóan a kollektiv szabad ságot éis nem provokálják minden esetben az uj nő fogalomköréibe taht-ozó beszélgeté&ekelt. Túl vannak ezen és így, ahogy túl vannak, érkeztek e!l az élet egyéb kérdéseihez éis szépségeihez, tételeihez é-s csodáihoz. Gondolkozni kezdték és- beszélni akartak és akkor derült ki, hogy az ő férfikor társaik túlnyomó résziével neon tudnak beszélni. Legfőképpen persze ezzel a különben derék firfiitipussai, akik hozomány vadászi minőségükben kőzetedének hozzájuk éis akik meg vannak győződve a-rról, hogy a szerintük üres éis tarte-limatlia-n leány éltetek boldogan szaladnak velük miég ma iis- a megváltó anyakönyvvezetőhö-z. Nem, neun- szaladnak boldogan. — Boldogabban szaladnak beszélgetni, ak>ár a barátnőjükkel. Már egy lokálviicelekben esetileg kevésbé járatos és hozomány-helyiek pomltos ismeretében talán naivabb fiatal fiuv-al. azokkal az egészen fiatal-okkal, akikben miég é-s- már utat talált az érdeklődés és a lelkesedés az élet olyan dolgai iránt, amelyekről vajmi ritkán beszélnek a körúti kávéház alllsóisasztaliániál. kettő és négy között. Bródy Lili együttnevelkedés és jópajtásság címén a férfiak mellett. Rosa W. mosolygott... Olyan finoman és kifejezően, ahogy csak azok tudnak mosolyogni, akik nagyon intelligensek, jók, sokat gondolkoznak, belelátnak a dolgok értelmébe s akik kicsinyes, egyéni hiúságon túl nem a saját előnyeiket akarják biztosítani, hanem mindig magasabb, tisztább és — mindig közös, nagy emberi érdekekért küzdenek. — Aki azt mondja, hogy a tegnapi női generáció a férfiak ellen küzdve akarja biztosítani az őt megillető jogokat, az igazat mond, aki azonban arról beszél, hogy a mai, a férfi mellett akarja elérni azt, az téved. Vagy lehet-e meghódítani, elérni valamit anélkül, hogy a másik, akitől azt ki kell kényszeríteni, ne szenvedjen veszteséget ezáltal? S el lehet-e képzelni, hogy a másik csak úgy, egyszerűen, mosolyogva beleegyezik jogai megszakításába? Nem igen ... Nos hát, ha ez igy van, és igy van, mert nem lehet másképp, akkor a ma nője éppen úgy a férfi ellen foglal állást jogai biztosítása és hatásköre kibővítése érdekében, mint a tegnapi. S akkor bizonyos tekintetben éppúgy ellensége is neki minden vele való sportolás, jópajtásság, bizalom, öszszeszokás ellenére is, mint a tegnapi, aki saját szomorú tapasztalatain okulva nagyon sokszor még mindig a leigázót, a zsarnokot, a kenyéradót látja benne. — S ezektől eltekintve is... A mai generáció, a húszéves és azon aluli aszszony és leány, aki együtt nőtt fel a fiukkal, még nem is küzdhet igazán és nem is mondhat igazán véleményt sem a világparlamentben elhangzott dolgokról, sem azok horderejéről, mert intelligenciája ellenére sincs meg a hozzá való kellő életismerete, tapasztalata, gyakorlata, amit csak a dolgokkal való hosszú időn keresztül való foglalkozás s a beléjük mélyedés adhat meg. — S mi igaz a férfiaknak arról az állítólagos panaszáról, hogy a nők mint választók, nem állják meg a helyüket, mert mindig pillanatnyi impresszióktól, nem pedig meggyőződésüktől sarkalva egyszer az egyik, egyszer a másik, esetleg teljesen ellentétes pártot segítik diadalra? Rosa W. figyelmesen nézi a karján korzózó pici, csikoshátu bogarat, s miután gyengéden a fűre helyezi, ismét mosolyogva adja meg a feleletet. — A férfiak igazán nem nagyon vethetnek ezen a téren — mint sok más téren sem — a szemünkre semmit... Ismerek világhírű politikusokat, olyanokat, akiknek a neve történelmi jelentőségű, s -akik életük alkonyáig 3—4, sőt sokszor több párthoz is tartoztak és vittek ott vezető szerepet, s akik azzal a nagyon elfogadható okkal magyarázták többszöri pálfordulásukat, hogy rájöttek tévedésükre ... Nos, ha nekik sok-sok század tapasztalata és tanulsága után is szabad tévendniök, miért róják fel ezt hibául nekünk, akik most vagyunk esik a kezdet kezdetén ... — Hát a házasság, ez a minden nőt legközelebbről is legjobban érdeklő dolog? Hogy lehet itt az egyenjogúság kérdését a legmegfelelőbben megoldani? — Hallottam, hogy például a gyerekekre vonatkozó ellentétes véleménynél egy választott bíróság dönteté el mindig a házasfelek igazát. Igen, szó volt erről__Ez azonban, szerintem nem jó megoldás. Nemcsak azért nem, mert hosszadalmas, s mert a család apró, egyéni dolgait vinné a nagyközönség elé, hanem azért sem, mert hiába hozna határozatot a bíróság, ha az elutasított házasfél annak keresztü1- vitelét megakadályozná... A házasságba igazán csak a szeretet és a megértés vihet egyenjogúságot, mert egészen természetes, hogyha a férj, aki a nevet adja, az igazi családfő, akkor annak van elsősorban rendelkező joga a család lelett ... Viszont az igazi férfi ezt a rendelkező jogot, — feltéve, hogy az aszszony elég komoly és intelligens hozzá — bizonyosan megosztja a feleségével, különösen a gyermeknevelés irányításának tekintetében... — Sőt tovább megyek. Másutt is, mis téren is a szeretetet és megértést tartom legszükségesebbnek. Ha majd ott leszünk, hogy a férfi nem mosolyog gúnyosan, hanem fejet hajt a női tehetség előtt és utat nyit érvényesüléséhez, s ha a nő nem látja majd tehetsége kifejtésének megakadályozóját a férfiban, akkor érünk el oda, hogy egymás mellett, egymást támogatva dolgozhatunk, vagyis akkor érünk el az emberiség legszebb eszméjének megvalósulásához, a nő és férfi teljes egyenjogúságához, az igazi emberi érték érvényesülésének diadalához, Bozzay Margit.
