Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-28 / 30. szám - B. M.: A dolgozó nő sportja
sem, mely alkalmas lehetne a férfiak nyári viseletének célszerű megreformálására. Elég eszköz áll rendelkezésre, hogy a férfiak nyári öltözetét könnyűvé tegyük. Itt vannak a vékony vásznak, a lebbenő Shantung-selymek, a -szitaszerüen szőtt úgynevezett „Palm Beach“ szövetek, a régebben is kedvelt lüszterek és mohair-ek, melyekből bélésnélküli nyári ruhák készíthetők. A férfiak nem járhatnak Pongeeben vagy pedig batisztban, mert hiszen ezek az ideálisan könynyü anyagok átlátszóságuk és erős viseletre alkalmatlanságuk miatt nem valók férfiruhákra. A nő a nap legnagyobb részét otthon tölti el. Ott háziruhát vagy R dolgozó nő sportja Nagyanyáink inéig megmosolyogták, ha női sportról, vagy női testkultúráról beszélnek ellőttük is ross-za-ló-lag csóváigiaittá'k fejüket, ha nő kezében néha egyegy tenniiszrakette-t láttak, mert untig eléig mozgásnak tartották a főzés-, takarítás, gyenmekneveléssel járó fáradságokat. Az ő isiz-eimipontjuíkból talán igazuk iis volt, a mi szempontnak azonban — s ezt orvosi vélemények is- alátámasztják — azt mondja, hogy a női nemnek — s 'Ezzel az egésiz emberiségnek — az utóbbi időben olyan rohamosan bekövetkezett elcsenevészesedés-e nem más-, mint a nő teljesein egyoldalú elfoglaltságának reakció ja. Éppien ezért ma már isenkd sem mosolyog a női sporton és női testkultúrán, sőt minden anya, minden iskola, minden orvos egyre jobban sürgeti a női sportnak minél iszéiesebbköTü elterjedését, mert az ideges, szük-me-Uü, vérszegény, átlátszóan sovány, vagy a tultáplált, de vér éis izom nélküli nők száma folyton, szinte ijesztő mértékben gyarapszik. Addig, amíg a leány iskolába jár, még csak megy valahogy a dolog, amikor azonban innen kikerül és- férjhezmegy, vagy hivatalit vállal, teljesen elvesz számára- a sport lehetősége-, mert a sport legelső követelményével — a szabad idővel — ma nagyon kevés kiöizéposztálybelii asszony -és leány rendelkezik. A háztartásit vezető nő, ha ügyes, ezen a téren jobb helyzetben, mint a kenyérkereső, mert ha többször nem is, hetenként 2—-3-iszor feltétlenül, időt tud -srakitanii arra, hogy uszodába menjen, tenniiszezzen, golfozzon, vagy nagyobb sétát- tegyen. A kenyérkereső nő azonban,. legfeljebb, ha a vasárnapja felett rendelkezik, ami megint az -egész héten keresztül összejött apróbb dolgainak elintézésére is- kevés. Hol van még akkor az annyira szükséges alapos kiipihieinés, az olfvasás, szórakozás, társaság istib? S ha még ezekre sem jut idő, hogyan jusson akkor a sportra, vagy valami olyan, testmozgásra, ami időhöz, tornaiskoliáh-oz, tornafelszereléshez köt? Bizony, sehogyan ... De mert éppen a kenyérkereső nőnek van legnagyobb szüksége arra, hogy vagy egészen egyoldalú széliem,i, vagy egyébb munkája mellett, testének minden részét foglalkoztassa-, izmait fejlessze, -energiáját pongyolát visel és csak ha sétára vagy bevásárlásra indul, akkor ölti magára pár órára pehelykönnyű uccai ruháját. A kiáltás tehát, hogy vegyünk példát a nőkről, azért nem helytálló, mert a férfiruha sokkal erősebb használatnak van kitéve, mint a női. Azt a fényűzést pedig, hogy legalább is ugyanannyi ruhát csináltassunk magunknak, mint a feleségünk, még sem engedhetjük meg magunknak. Inge ur és társai nem jól csinálták az ő férfiruhaforradalmukat. Akinek tehát nem inge, ne vegye magára. Mangold Béla Kolos. üzembe tartsa, fiatalságát, -frisses égét, biztosítsa, lehetőséget kell teremteni olyan ottihon végezhető tornára, amely részben pótolja a szabadon végzett sportot s amely mindeme következményeknek anyagi áldozatok nélkül is -tökéletesen megfelel. Ez az egyetlen lehetőség a szobatorna... Az a szobatorna-, amely rendszeres kitartó munkára épül s amely nem kíván mást, mint elhatározást, következetességet, a szabályok pontos betartását és napi 15—20 percnyi áldozatot. Ez a 15—20 perc azután biztosit ja az összes izmok tökéletes igénybevételével' nemcs-ak az egész napi szellemi friss-es-éget, az egészséges anyagcserét, hanem a test ruganyosságának, a -bőr üdeségének, a munkakedv megőrzésének a lehetőségét is-, a legmagasabb korig. A száz és száz, mind ezt az egy célt szolgáló tornagyakorlat közül 12 leckébe osztottam be azokat, amelyeket legmegfelelőbbeknek tartottam arra, hogy a felnőtt, dolgozó nő tökéletes testmozgását biztosítsák, a test esetleges- tiulfe jlődéisé-t kiegyensúlyozzák, g y eng : isié - gét erősséggé változtassák és ruganyosságát biztosítsák. Ebbe a 12 leckébe viszont 6—8 gyakorlatot válogattam ösziszei, amelyeknek -a napról napra való lelkiismeretes elvégzése játszi könnyűvé teszi a későbbi, esetleg nehezebb gyakorlatokat is. A célravezető, okos tornának a következők a főszabályai1: 1. A gyakorlatok télen-nyáron nyitott ablaknál v-égzendők teljes, -nyugodt, kiéi» beléliekz'és mellett. 2. (Mindig reggel felkelés után, fürdés, v-agy mosakodás, esetleg este, -lefekvés előtt, -de mindig éhgyomorra. 3. Mindig tükör ellőtt (saját ellenőrzés szempontjából), nagyon kevés ruhában, vagy ruha nélkül. 4. Mindig gondolkozva és tudatosan. 5. Mindig arra az izomcsoportra figyelve, -amellyel dolgozunk. Légzőgyakorlatok A is-zo-batorna első és- legfont ooabb gyakorlata a légzőgyakorlat, mert ezen épül fel nemcsak a többi gyakorlat hasznos, vagy haszontalan volta, iha-nem az egész test és szerveinek, izmainak az együttműködése is ... A levegő a legfontosabb életelem, éppen ezért, -ha a tornagyakorlatok felhasználásával sikert akarunk elérni, legelőször is meg kell tanulni a helyes légzőgy-akor latokat-. I. Alapállás-. (Sarok össze, karok a törzshöz simulva, mell kifeiszitve, fej magasan.) A kezeket a csípőre, tesszük és csukott szájjal, lassan -teleszívjuk magunkat friss- levegővel, miközben- a törzs (csípőtől1 felfelé) lassan jobbfelé fordul. Most ismét lassú, csukott szájjal történő kiliéiegzésisel a törzs eredeti helyzetébe kerül, míg belélegzésnél a- gyakorlat megismétlődik bálfelé. A gyakorlat száma ti-z. II. Alapállás-. A karokat a háton összekulcsoljuk és mély belélegzés mellett a jobb lábat egy lépést előre tesszük, mialatt a törzs is lassú mozdulattal az előre tett jobbláb fölé hajol. A kilélegzésnél a törzs eredeti -helyzetéibe kerül és a jobbláb is visszahúzódik. Ugyanezt a ballábbal is megismételjük. A gyakorlat száma- öt. III. Alapállás-. A kezeket a- tarkón hátul -összekulcsoljuk és a belélegzéssel egyidejűleg olyan arányú törzshajlitást végzünk, hogy a-z alsó- és- felsőtest derékszöget kép-ezzen. Felegyenesedésnél kiléilegizünk és- a kezeket a tarkóról leengedjük. A gyakorlat- száma hat. IV. Alapállás. A 'belélegzéssel egyidejűi g a karok kinyújtva a fej fölé- jönnek és a fej a nyakizmok megfeszítésével a-nynyira hátrahajol, amennyire csak lehel. Kilé légzésnél a karok félkört innak le a levegőben és a törzshöz simulnak, a fej pedig visszatér eredeti helyzetébe. A gyakorlat száma tiz. V. Feküdjünk hanyatt a földre és- mély belélegzés mellett vessük szét karjainkat úgy, hogy törzsünk a szétvetett karokkal keresztet képezzen. Most lassú kiilé- Hegzés mellett a- karokat -fölemeljük és keresztbedobjuk a mellen. A gyakorlat száma tíz. VI. Alapállás-. A belélegzéssel egyidejűleg a karok az összeszoríitott öklökkel a fej fölé jönnek s a felső t-eist annyira hátrahajlik, amennyire csak lehet. A kilélegzésse.1 a test eredeti helyzetébe kerül, a karok pedig a csípőre jönnek. B. M.
