Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-28 / 30. szám - Herczeg Ferenc: Huszonöt esztendővel az érettségi után

nem kötik magukat az ilyen rózsásar­­cu tartalékoshoz ... Ezzel a megjegy­zésemmel korántsem akarom a te ér­demeidet kisebbíteni... — De honnan vette Tolsztojt? — kérdezte kis szünet után halkan az ifjú. — Aki tizenké'toldalas levelet képes írni, az rendkívüli nőnek tartja magát és hivatalból lelkesedik Tolsztojért. Farkas ezzel megint elővette az új­ságját, az ifjú azonban most már min­denáron beszélgetni akart. A boldog­ság mámora fecsegővé tette és az em­bernek végre nem azért vannak diada­lai, hogy véka alá rejtse azokat... Bevezetésnek szelíden az utitársa térdére ütött. •— Lexi bácsi, ha tudná, hogy mi­csoda asszony! Micsoda asszony! Na! — Nekem mondod? —- méltatlanko­dott Lexi bácsi. Ne vedd rossz néven, fiam, de én jobban ismerem, mint te! Hiába mosolyogsz ily (öntelten. , Bár soha sem láttam, mégis jobban isme­rem, mint te! Akarod, hogy beszéljek róla? Nos, fülelj csak ide! A hadnagy jobban szerette volna, ha ő maga beszélhet, udvarias fiú lé­tére azonban figyelmesen meghallgatta Lexi bácsi fejtegetéseit. Azt gondolta magában: „Hiszen csak jussak szóhoz én!“ Lexi bácsi most mégis megreszkiroz­­ta, hogy szivarra gyújtson, majd igy kezdte: — Te egy zsuron ismerkedtél meg vele, egy ismerős családnál! — No, ezt nem volt nehéz eltalálni! Uriasszonnyal hol ismerkedjék meg az ember? —■ A dámád azonban mostanában nem jár már ahhoz a családhoz, mert csúnyán megrágalmazták ... — Valami tényleg történt, — is­merte be az ifjú. De hogy micsoda, azt nem lehet tudni. — Megmondom én! A szóbanforgó család azt terjeszti a hölgyedről, hogy elhalássza a fiatal urakat az eladó lá­nyok orrocskája előtt. Hogy igy esett, arra mérget vehetsz. — Meglehet... — mondta elgondol­kozva a hadnagy. — A hölgyed egyébként szívbajban szenved és azt állítja, hogy nemsoká­ra meg fog halni... A hadnagy szinte rémülten nézett most Farkasra. — Nem kell ezen nagyon meglepőd­nöd, mert az én statisztikám szerint száz ideges asszonyság közül nyolcvan azt hiszi, hogy szívbajos. A kalandke­­resö hölgy pedig mind ideges ... A hadnagy türelmetlenül legyintett a kezével. — Most látom csak, mennyire nem ismeri őt! — Különben nem mondanám,' hogy kalandkereső? Bocsánatot kérek a ki-Felső kép: Az érsekujvári cserkésznap. A „Czuczor Gergely” cserkész­csapat fő parancsnokival, Mrenna Józseffel. (Középen, polgári ruhában. Szépe Imre fölvétele.) — Középen: Bem apó átutazó hamvait Füleken is ünnepélyesen fogadták. Giller János dr. tartomány gyűlési képviselő üd­vözli a lengyel küldöttséget. — Alsó kép: A pöstyéni Dvofák-ünnepély.

Next

/
Oldalképek
Tartalom