Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-28 / 30. szám - Herczeg Ferenc: Huszonöt esztendővel az érettségi után

Szlávenszkól képek. Felső kép. Az érsekujvári cserkésznapról. A cserkész­konyha. Középen. A kegyesrendiek lévai székházának történelmi emlékű volt refektóriuma, a lévai róm. kát. egyházközség tanácsterme. Alsó kép: A szlovák motorklub nemzetközi csillagversenye Pöstyén fürdőre. Sin­­ger „Tatra“ kocsijával alig 80 óra alatt tette meg a Pozsony—Amszter­dam—Pöstyén utat s megnyerte a pöstyéni fürdőigazgatóság tiszteletdiját. két lapja töli volt firkálva, azonkívül még az első és utolsó lapján kereszt­írás is volt. Az ifjú végül mosolyogva megszagolta a levelet, aztán megint a tárcájába tette. — A néném irt, igen fontos ügyben! — ismételte fontoskodó ráncokba szedve sima homlokát. Farkas eldobta a lapját. — Hallod, — mondta — nekem egészen mindegy- hogy kivel levele­zel, azért nincs is értelme, hogy füllen­tesz nekem, öcskös. — Miért gondolja, hogy füllentek? — kérdezte mosolyogva, de vérvörös arccal a hadfi. — Mert a levelet a szeretőd irta ... Férjes asszony, akinek az ura maga­­sabbrangu tisztviselő. Önagysága egyébként már túljár a harmincon ... Azt is tudom, hogy a haja barna, a szeme pedig igen szép ... rendkívül müveit nő, aki sokat beszél Tolsztoj­ról .. Mindezeket azért mondom csak, mert bosszant, hogy hülyébbnek tar­tasz, mint megérdemlőm... Egyéb­ként ne rémüldözz, öcskös, mert én nem is sejtem, hogy kicsoda a dámád és őszintén szólva, nem is vagyok rá kiváncsi... A fiatal ur levegő után kapkodott, mint a partra jutott harcsa. Jó idő telt el, mig végül lélegzethez és szóhoz ju­tott. — Honnan veszi ezeket? — kér­dezte. Farkas kicsinylöen legyintett a ke­zével. — Az eset szimpla. Idejövet véletle­nül tanúja voltam, mikor a hordárok­kal értekeztél. Vasútról csak a kedve­sének ir az olyan ember, aki még a hadkötelezettség boldog korát éli... A hölgyed férjes asszony és az ura tisztviselő, aki kilenckor hivatalba megy, azért kell a levelet megszabott időben odavinni... Hogy a sárga le­vél, melyet az imént olvastál, nem rokontól való, azt onnan tudom, mert a rokonok parfümje nem vonzza az embert; pedig te megszagoltad a le­velet ... — Egyebet is mondott, ami nagyon meglepő. — Hogy a dámád túl van már a harmincon. Ez természetes; rád kell csak nézni. A hozzád hasonló, rózsás­képű apródok rendszerint érettebb ki­rálynők uszályát hordozzák... És hogy a királynőd barna hajú, azt pa­pírjának színéből következtetem. Sző­ke asszony nem használ olyan szint, amely Carmen alsószoknyájára emlé­keztet ... Arra is fogadok, hogy szép szeme van. Száz asszony közül, aki megcsalja az urát, kilencven mélázó természetű, azoknak pedig mindig szép a szemük. A kacagó és nagyétvágyú nők nem igen csalják meg a gazdáju­kat, de ha mégis megteszik, akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom