Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-09 / 23. szám - Nemes Endre: Életuntan

kadt. Tudtam, hogy megöltem az ön atyját. Megdermed­tem. De ebiben a pillanatban egy zseniális gondolat ötlött fel bennem, egy éles, pregnáns gondolat. Rájöttem ma­gam a képletre, miután gyilkossá kellett lennem miatta. Azért jöttem, hogy megmondjam magának ezt a képletet. Hadd tudja meg ön is. — Különös — mondta Willovsky —, hogy a sziszté­ma, melyért oly sokat kockáztatott, immár értéktelen az ön számára. Vagy csak nem akarja ezzel csititani hábor­gó lelkiismeretét. Komédiás, kiesik szerepéből. — Igaza van, Willovsky doktor, nem bűnbánó go­nosztevőként jöttem ide, nem akarom Jadwiga kisasszony bocsánatát kieszközölni. Felajánlom neki a. titkot, mely számomra nem jelent többé értéket. — És miért értéktelen önnek a szisztéma most már? — Nincs számomra semmi értéke már. És az ön szá­mára sincs értéke valószínűleg. Értem csodálkozását. Sajnos, oly ostoba voltam, hogy figyelmen kívül hagy­tam egy tényezőt, melyen zátonyra jutok most. Mindent kiszámítottam előre s a legfointosabbról mégis megfeled­keztem. Nem kell a rendőrséget fárasztania, saját hur­kom fog megfojtani. ítéletem meg van pecsételve, ezt az ítéletet kegyetlenebb hóhér hajtja végre, mint akit az ál­lam fizet. Kalkulációmból ugyanis kifelejtettem a bankot. — A bankot? — Őrültség volt, vakság. Megfeledkeztem a játék­bankról, mely felmérhetetlen gazdagságával, rengeteg se­gítőtársával mindenütt résen van. Elfelejtettem, hogy a bank többé nem fog megtűrni egy második Lungot s aki mégis tudná a titkot, azt más eszközökkel bírja hallga­tásra. Lung tanár nemes jellem volt, benne bízhatott a bank, hogy egy csinos év járadékért megőrzi a képletet, de egy olyan embert, aki semmitől sem riadt vissza, hogy a titok birtokába kerüljön, egy ilyen egyéntől a bank óvakodni fog. A bank életéről van szó. A bank meg fogja ölni Lung gyilkosát, a hivataloknak semmi dolguk sem lesz vele. — Ezek agyrémek, elvégre egy rendezett államban élünk — kiáltotta Willovsky. — Ön szóval azt mondja, doktor ur, hogy a rendőr­ség és a törvény előbbrevaló? Igaza van, a polgár egy rendezett államban él s ha a törvény ellen vét, az igaz­ságszolgáltatás kezére kerül. Ámde vannak hatalmak, melyek kívül állnak a törvényen, ezeket az állam nem is­meri s ezek ellen senkit sem tud megvédeni, láthatatla­nok és gyilkosak ezek, mint a rádium sugarai. ítéletem ki van mondva és irgalom nélkül végre is lesz hajtva. Jadwiga felállt helyéről. Először játszott olyasmi, mint a félelem, a görög szemei között. — Ön megy, Jadwiga? — kérdezte. — Igen. Azt hiszem, mindent elmondott már. — És a szisztéma? — Nem akarom tudni. Atyámra halált hozott s ugy­­látszik önnek is romlása lett. ( Folyt, köv.) Életuntán Hideg van, a, szél fuj s az ajtók, ablakok, házak és parkok zizegve hullanak át vállamon délben megeszem a kenyeret és kiiszom a vizet, megmosdok és megfésülködök, mint siralomházban a rabok kiviszem életem az uccára és leteszem a villamos sínekre kibontom ingemet, hadd lobogjon szivem és mellem és megírom az anyámnak s az apámnak: ha csak azért élünk, hogy meghaljunk, akkor kár élni Nemes Endre. Baloldalt: A besztercebányai társaságból. Dr. Dienesné Császár Magda. — Jobboldalt: A pöstyéni nemzetközi boxmérkőzés egy izgalmas jelenete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom