Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-12 / 19. szám - Fröschel, Georg: A hatalom kulcsa
be. Látszólag cél nélkül bolyongott a városban, de egyre közelebb és közelebb jutott a címhez, amelyet Peregrin ur adott meg neki. Akkor, midőn Monte-Carlóbah halomba gyűltek előtte a bankjegyek, midőn látszólag nyugodtan, de legbensejében óriási módon fölizgatva ült ott, vérében ekkor egy mérges szikra gyűlt ki, mely kérlelhetetlenül kergette most arra a helyre, ahol mindez újra megszerezhető,. a zöld asztal, a süvöltő golyó, az asszony és a játék édes és mámoritó izgalma. Már ott is volt a ház előtt, melyben a Keleti-Club helyiségei cl voltak helyezve s amely előtt most határok és autók állottak, mellettük előkelőén livrirozott szolgák és soffőrök. Willovsky elhaladt a kövér kapus előtt, a tompán világított, tágas előcsarnokba ért s a széles lépcsőkön kényelmesen ment föl az emeletre. A falak mélyedéseiben meztelen nőket ábrázoló márványszobrok állottak. Willovsky mögött két ur jöitit fel. fa öltőjük ki volt gombolva és szenvedelme« hangon beszélték meg egy ló esélyeit a másnapi ügetőversenyeken. A magántanárra kellemes benyomást tett ez a környezet s titkon pénztárcáját tapogatva, melyet otthon alaposan megtöltött. Már majdnem fölért az első emeletre, ahol egy gyönyörűen faragott ajtó nyílott a klubhelyiségbe, amikor ez az ajtó hirtelen kinyílott, s egy ismerős alak rohant ki onnan. Sarkos volt, az iró, felöltőjét átdobta vállán s pánikszerűen menekült a klubból. Willovsky mellett el akart sietni anélkül, hogy megismerné. —- Hová, hová, Sarkos ur? — kiáltotta a magántanár a sietőnek, mikor egy magasságban voltak. — Maga az, Willovsky? Jöjjön azonnal. Minden magyarázat nélkül, erősen megfogta Willovsky karját s magával hurcolta, ez meg meglepetésszerűen nem tudott ellentállni. Még az uccán is magával húzta Willovskyt egy darabig, csak a másik sarkon álltak meg. — Mit jelentsen ez? Miért cipel magával, mint egy fegyencet? —- Ez azt jelenti, hogy ma ne menjen a klubba. Saját érdekében.-— Nem értem! Miért ne mehetnék én ma a klubba tulajdonképpen? — Holnap majd olvasni fogja az újságokban. Különben tegyen, ahogy akar. Én mindenesetre azt tanácsolom önnek, menjen ma este inkább egy színházba. Véletlenségből éppen egy operettszinház előtt voltak, mely erősen ki volt világítva s mely elé egymásután érkeztek az autók. Willovsky nem tudta, mire értékelni az iró különös tanácsát, mégis úgy érezte, hogy meg kell fogodnia azt. Aztán meg kellemetlen lett volna, ha valaki azt hihetné, hogy nem tud játékszenvedélyén uralkodni. Szenvtelen hangon igy szólt hát az Íróhoz: — Köszönöm kedves tanácsát, Sarkos ur, melyet nem értek ugyan, de azért megfogadok. Meg voltam híva a klubhelyiségeket megtekinteni; szívesen lemondok azonban erről, ha azt hiszi, károm vagy bajom származhatnék ebből. — Nos, akkor minden rendben van, — mondta a görög, —- Isten vele! Kezet nyújtott Willovskynak s elsietett a nyüzsgő téren át. A magántanár utána bámult, amig csak el nem tűnt a tömegben, aztán gyors elhatározással belépett a színházba s egy elsőemeleti páholyülést váltott magának a pénztárnál. Az első felvonás már megkezdődött, amikor Willovsky elfoglalta helyét. A szin a megszokott operettszalont mutatta, melyben a megszokott vendégsereg, mint kórus énekelt valami indulót, ahol a bálról volt szó, melyre az öreg gróf meginvitálta őket. Ez a tény semmiképpen sem tudta Willovsky meglepni vagy fölizgatni s mivel sem a díszletek, sem a kardalosnők nem voltak különösen frissek, igy Mit gyógyít Poděbrady ? ? ? 1. Vérgeringési szervek befegségeit: szívbajt még hibás szivkompenzáció esetében is, főleg első fokosat. Sziv= és tüdő asztmát, véredényelmeszesedést, magas vérnyomást, szívbajjal párosult vesebajt, szivelhájasodást, szivtágulást szividegbajokat,- fer= íözö betegségek utáni szivfáradságot, vérkerin= gési zavarokat. 2 A diabetes minden alakját kivéve a súlyos eseteket. Köszvényt, elhájasodást, kisebb húgyhólyagokon veket és húgyhólyag-homokot. 3. Mindkét nem klimaktériumos állapotából folyó be= tegségekef. 4 Gyomorbajokat: gyomorsavtuítengést, gyomortágu= íást, étvágytalanságot, krónikus gyomorhurutot, idült béíhurutot és alkoholisták hurutjait 5. Betegségek utáni lábadozást elősegít. 6 Légzőszervek hurutjait, kivéve a gümőkbrosokat, krónikus náthát, hivatásból származá hurutokat és dohányosok hurutjait. 7. Idült bőrbajokat. Lichen ruber plánust, idült ekcémát, psoriasist. 8. Neurosist, neuraszténiát, kimerültséget, hajszoltságot. 9. Női bajokat, különőssen lefolyt gyulladások után. A MUDr. Libeňský egyetemi tanár vezetése alatt álló betegvizsgáló és gyógyintézet egész éven át nyitva van. — A főszezon megkezdődött I!! elfordult a színpadtól s a közönséget kezdte vizsgálni. A sötét nézőtéren azonban egyetlen ismerős arcot sem tudott fölfedezni, visszadölt ülésében, örült, hogy egyedül van a páholyban, lehunyta szemeit, úgy hallgatta a banális zene ritmusát. Elhatározta, hogy addig marad igy, amig az érzelgős szerelmi pár lesz a színpadon s csak akkor nyitja föl szemét, ha a komikus szerelmi pár jön majd be. A színház tömpeorru és vidámszemü szubrettje volt az egyetlen látványossága ennek az estének. Willovsky azonban nem vihette véghez elhatározását. Hirtelen azt érezte, ugyanis, hogy valaki áthatóan néz rá. Fölnézett s Olga Klipp csinos arcát látta maga (‘lőtt. A leány a szomszédos páholyban ült. Kellemesen volt meglepve, föltápászkodott a zsöllyében s meghajtva magát, üdvözölte Olgát, aki szeretetreméltó mosollyal fogadta köszöntését. Mosolyával két hófehér fogsor villant meg a sötétben. Olga szép feje azután megint a színpad felé fordult s láthatólag igen érdekelte őt az a tragikus véletlen, mely a szerelmesek egybekelését megakadályozta s amelyet a zenekar fájdalmas csellóhangokkal festett alá. A magántanár nyugodtan szemlélhette igy egy darabig volt barátnőjét, akit a sors szeszélye most idehozott a szomszédpáholyba. Olga Klipp szép barna haja még mindig bájosan simult fehér homlokára, a szájának tetszetős formája volt s arca rózsaszínű. Be kell vallani, kellemes látványt nyújtott. Willovsky megállapította, hogy annak az urnák, aki a lány páholyának hátterébeií ül, gratulálni kellene. Ezt az urat ugyan nem lehetett látni, de meg volt győződve róla, hogy ott kell lennie s bizonyára kifogástalan frakk simul délceg testére és monoklit visel. (Folyt, köv.)
