Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-01 / 48. szám - Dormándy László: Polykrates gyűrűje

egyenlő volt a szinjeles biz o nyit vány-1 nyal, éneiket, tornát és szabadkézi raj­zot is beleértve. Ennek folyománya­képpen, érettségi után, természetesen ö utazott el háromhónapos párisi tar­tózkodásra, zsebében a legnagyobb összegű ösztöndíjjal. Ezen senki nem talált kivetnivalót. A fiuk bólogattak és elismerték, hogy ezúttal valóban olyan kapta a jutalmat, aki megérde­melte. — Pohl!... — mondták némi irigységgel és sok áhítattal, — persze, a Pohl!... Szerencséje volt, de meg­érdemelte. Kálmánt egy pillanatig sem foglal­koztatta az a kérdés, hogy vájjon va­lóban megérdemelte-e a szerencséjét. Egyszerűen tudomásul vette, hogy ö, miként a hajdani Polykrates király, a sors kiválasztott kegyence. Ez a tu­dat nem tette elbizakodottá. Végezte a munkáját, ahogy tőle tellett, nem jobban, de nem is rosszabbul, mint bárki más. Az ölébe hulló javakat né­mi csodálkozó örömmel fogadta, örült, ha tervei sikerültek, vágyai megvaló­sultaik, de semmi rendkivülit, földön­túlit nem talált az események mene­tében. Filozófiájának egyik sarkala­tos tétele szerint: „Az ember végezze becsületesen a munkáját és nem ma­rad el a siker“. Erre a tételre rendez­te be életét. Ha valami nehéz kérdés elé került, behunyta a szemét és ösz­tönösen nekivágott. Párásban néha vakmerő, sőt esztelen kalandokba bo­csátkozott. De minden kialakult, az akadályok elsimultak s végül mindig Ő maradt felül. Páriából hazatérve, gyakornoknak jelentkezett egy nagybanknál. Éppen volt egy üresedésben levő állás és te­kintettel szinjeles bizonyítványára és külföldi tapasztalataira, kérvényét előnyben részesítették közel száz más kérvény felett. Pohl a pénztárba ke­rült és szorgalmasan dolgozott. Egy szép napon valami utalvány került a kezébe, amelyet a pénztárigazgató és a föellenör szabályszerűen láttamoz­­tak. Kötelessége lett volna az össze­get azonnal kiutalni. De Kálmán, va­lami ellenállhatatlan sugallat hatása alatt várakozásra kérte a felet. A ko­pasz, fekete szemüveges ur türelmet­lenkedett és gorombáskodott. Pohl fel­telefonált a folyószámlaosztályba to­vábbi utasításért. Néhány perc múlva maga az (osztály igazgatója jelent meg két detektiv kíséretében. A türelmet­len sápadozott, dadogott, majd a de ­tektivek kiséretében megtörtén távo­zott. Kiderült, hogy a pénztáros éber­sége egy régen körözött nemzetközi szélhámost juttatott az igazságszolgál­tatás kezére. Megjelent a bank egyik fő-fő vezetője és méltóságteljes léptek­kel bevonult a pénztárigazgató fülké­jébe, maga után intve a föellenőrt is. A fülkéből rövid és heves szóváltás 1. A „Szovjetek országa“ nevű orosz repülőgép Newyorkba érkezett. —-2. Ez az előkelő nagyvárosi vendéglő csak az R 101 nevű angol léghajó ebédlöterrasza. 3. Rokkantak verseny futása. Az angliai Richmondban két hadirokkant verseny futást rendezett. A start.

Next

/
Oldalképek
Tartalom