Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-01 / 48. szám - Dormándy László: Polykrates gyűrűje

liangjai szűrődtek ki. Az igazgató másnap átadta helyét utódjának és bi­zonytalan időre szabadságra ment. A főellenőr valamelyik vidéki fiókhoz került, alacsonyabb pozícióba. Pohl le­velet kapott a Vezér aláírásával, amelyben megköszönték, hogy óvatos­ságával megóvta a bankot a károso­dástól és közölték vele, hogy a titkár­ságba helyezték át. Ez volt mindéin tisztviselő szive-vágya. A titkárság!... Pohl nyugodtan fogadta a gratuláció­kat és a jutalmat kapott nagyobb pénzösszegért komoly értékpapírokat vásároltatott a tőzisdeosztállyal. A titkárságban, tekintve párisi múltját, a levelezéshez került és nyelvtanilag hibás, de a legmulatsá­gosabb montmartre-i argot-val telitüz­­delt levelei csakhamar felkeltették a Vezér figyelmét. Az osztályvezető, pe­dáns, korrekt idősebb ur, a kezét tör­delte, amikor a vezér visszaküldött egy-egy ilyen kacagtató, de teljesen banikszerütlen levéfogalmazványt. Persze, ennek a derék embernek sej­telme sem volt arról, hogy a bank ha­talmas ura ifjabb korában szerelmese volt a Móniin de la Sálette körüli si­kátoroknak. És van-e valami szivfáj­­ditóbb, boldogitóbb érzés, nr’nt deres fővel visszaálmodni az örökre elmúlt ifjúság izét. A Vezér elmerengve, fél­hangon mondogatta el ezeket a fur­csa, szép jaszszavakat. A korrekt és pedáns osztályfőnök már amugyis ré­gem a begyében volt. Szabatos fran­­ciaságával egyetemben. Mi sem termé­szetesebb, minthogy Poihl cégvezetői minőségben rövidesen átvette az osz­tály feletti uralmat. Ekkor huszonhárom éves volt. Min­denki tudta róla, hogy a hatalom for-A Junkers-féle óriás repülőgép. 1. Junkers tanár és munkatársai az uj légi óriás előtt. 2. Az előtérbe állított sport-repülőgép az óriási aeroplán ará­nyait illusztrálja. 3. A gép egyik szárnya. rásánák a kegyence. Szerencsés em­ber. Páratlan karrier tárul elébe. A vezér büszke volt felfedezettjére és egyengette az útját. Társadalmi téren is. Ami még soha nem történt meg bankbéli halandóval, személyesen hív­ta meg leánya garden-partijára. Kál­mán semmi különösebb meghatódást nem érzett. A becsületes munka gyü­mölcse nem maradhat el. Néha, ami­kor egyedül maradt szobájában, hát­radőlt a székén és szemét a túlsó fa­lon csüngő képre szegezte. Ezt a ké­pet egy szegény, de később világhírre vergődött éhenkórásztól szerezte Pá­riában, potom pénzért. A kép Fortu­na istenasszonyt ábrázolta, amint bő­ségszarujából ajándékokat szór. Ugyan mi van még ott a szaruban az ő szá­mára? Rövidesen aligazgató lesz, azu­tán igazgató, ügyvezető, idővel vezér­igazgató. Beleül a vezér székébe. Fu­­zionáltatja az összes bankokat és ő lesz az elnök. Pénzügyi diktátor! Pénzügyminiszter! Miniszterelnök! Kormányzó! Király! Császár! Az Egye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom