Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-29 / 39. szám - Heltai Jenő: Álmokháza

ÁLMOmÁZA — Neki sem. Ez a délután az enyém ... és a magáé. Ne nézzen túlságosan hálásan rám. Meg kell mondanom, hogy sokáig haboztam. Sokat gondoltam magára. Ma egész délelőtt. Mit ér azzal, ha elmondom is, mi minden járt az eszemben? Céltalan minden gondolat, minden el­határozás, minden terv ... Az ember kieszel valamit, meg van magával elégedve, nagyon okosnak és becsülelesnek hiszi magát. Elindul a fürdőszoba felé, aztán hirtelen visz­­szamegy a telefonhoz és fölborítja mindazt, amit addig épitett... — Nem akart velem találkozni? — Akartam is, nem is. Nem tudom. Semmit sem tu­dok. Mióta ott jártam magánál, meg vagyok zavarodva egy kicsit. Gyűlölöm régi emlékeimet és mégis kibékültem anyámmal. A maga naplója olyan zsilipeket szakított föl bennem, amelyekről azt hittem, megmozdithatatlanul, örökre berozsdásodtak már. Múltam sötét vizei visznek, örvények húznak le a mélységbe. Néni akarok elmerülni. Gondolkozó ember vagyok és józanul mérlegelek mindent. Vártam magát minden este és örültem, hogy néni jött be a Danubiusz-pincébe. Tudom, hogy szeretett volna látni és hálás vagyok azért, hogy mégsem közeledett hozzám. Én is találkozni szerettem volna magával és nem tudtam rászánni magamat arra, hogy fölhívjam. Miért? Miért? — Fél tőlem? — Nem tudóin. Talán. Nem magától. — Attól, hogy szeretem? — Attól inkább. Attól, hogy jobban szeret, mint ahogy kellene . .. Azt hiszem, erről van szó. — Ugy-e, nem érti félre azt, amit mondtam? Magát féltem, nem magamat. Karínéi szótlanul szívta cigarettáját, nem nézett Ter­­kára, fölnézett a menyezetre, ahol a közeledő este első árnyékai gyülekeztek. — Min gondolkozik? — kérdezte Terka félénken, majd­nem alázatosan. Megtört, sírni szeretett volna, rémültei gondolt arra, hogy két ügyetlen mozdulattal elárult min dent: azt, hogy nem szereti és ami ennél is fájóbb, az . hogy sajnálja ... És még mindig nem értette meg. miért bántja azt, akinek szeretett volna örömöt ajándékozni. A Népszövetség megnyitó ülése Genfben. A második padsor szélén MacDonald, Henderson és Cecil, a negyedik padsor szélén Briand, az ötödik padsor szélén Apponyi Albert gróf ül. kegeny-J nta:

Next

/
Oldalképek
Tartalom