Képes Hét, 1928 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1928-10-21 / 3. szám - Wallace, Edgar: A különös grófnő (3.)
különös grofno (3) Regény — Irta: EDGRR WRLLRCE Ilyen körülmények között örült uj állásának. Lady Moron «szolgálatában több szabadideje lesz és számos olyan emberrel kerülhet majd össze, aki esetleg megsegítheti kutatásában. /Imikor étvágy nélkül leült vacsorázni, hirtelen okos gondolata támadt. Fölugrott, magára kapta kalapját, kabátját s lóhalálban az uj s ágnegyed be futott. Mr. Shaddles egy szer-két szer kiküldte a Daily Megaphone szerkesztőségéibe, ha véletlenül szüksége volt a régi lappéldányokra. Ismerte az utat s néhány perc múlva ott ült az újság könyvtárszobájában. Kikereste azokat a régi köteteket, amelyekben a Pinder-pörről volt szó és két óra hosszat szorgalmasan tanulmányozta a részieteket. Már csaknem befejezte az olvasást, amikor az utolsó oldalak egyikén ismerős névre bukkant. A por egyik mentőtanuját Mrs. Amelia Keddinek hívták. léhát igaz. Ez az Amelia Reddle fogadta örökbe a gyilkos asszony gyermekét s ez is nevelte fel. Semmi kétség, a börtönben látott szép, magas asszony az édesanyja volt. A betűk összefolytak szeme előtt, a keze reszketett és gondolatai összekuszálódtak, amikor érezte, hogy többé nem ké telked hetik szörnyű fölfedezésében. Anyja ártatlan volt. Tudta, az ösztöne súgta, hogy Pinder Mária nem gyilkolhatott. Oly erővel szuggerálta magába ezt a gondolatot, hogy régi nyugalma helyreállt s a legcsekélyebb izgalom nélkül ment hazafelé. Útközben elhatározta, hogy a világ előtt bebizonyítja anyja ártatlanságát s ha kell, egész életét ennek a feladatnak szenteli. VI. A Charlotte Street üresen ásitott az éjszakába, amikor Lois hazatértében befordult a sarkon. Egy kis csukott autó mellett ment el, amely békésen állt a járdánál, de amikor a leány át akart térni az utca másik oldalára és hátranézett, észrevette, hogy a kis kocsi nagy sebességgel feléje rohan. Megállt, hogy az autót átengedje maga előtt. Alig gondolt környezetére, nem látta a pislákoló lámpákat, nem látta az embereket, annyira elmélyedt gondolataiban. Az autó közelebb jött, sebessége egyre nőtt és amikor már csak tiz-tizenkét méter választotta el Loistól, hirtelen éles fordulatot vett és egyenesen nekiszaladt a lánynak. Az első pillanatban vissza akart lépni, de ösztöne előre kergette. A hirtelen előreugrás megmentette az életét. A kocsi sárhányójának széle súrolta ruháját és kis darab szövetet szakított le róla, mintha ollóval vágták volna ki. A következő pillanatban tovább száguldott a Fitzroy Square felé. Hátsó számát Lois nem tudta elolvasni. Loisnak pillanatokra elállt a szívverése és egész testében reszketett. Azután valaki kivált lakása kapujának sötét hátteréből és lassan feléje tartott. Még mielőtt az arcot fölismerte, tudta, ki volt. — Nagy szerencse, majdnem elgázolta — mondotta rekedten Dorn Mihály. — Mi ez? Rosszul vezettek? — ijedt föl Lois. — Úgy van — felelte Dorn nyugodtan. — Elolvasta az autó számát? Lois a fejét rázta. Nyugtalanította Dorn kérdése. — Nem olvastam. Parancsol valamit, Dorn ur? — Semmit.. . Látni kartam, hogy érzi magát az izgalmas élmény után. Ránézett. Pilsudski Romániában, Angelesco román hadügyminiszter társaságában. — Micsoda izgalmas élmény után?-- Arra a kis úti szerencsétlenségre gondoltam, amelyért részben én is felelős vagyok mondotta nyugodtan. — Az utcai összeütközéseket általában izgalmasnak tartom, de lehet, hogy az ön idegei erősebbek. — Nem erről beszél. Szavai a fegyházban történt élményem r e vonatkoznak. A férfi hozzá hajolt.- Mi történt a fegyházban? — kérdezte halkan. — Ha nem tudja, nem mondhatom el. — Ezzel Lois gyorsan elfordult, beszaladt a házba és magára zárta az ajtót. Még mielőtt a szobájába került volna, már megbánta hevességét. De elkésett és vissza nem mehetett többé. Lizzy szokott izgalmával várt rá. — És tudod, hogy az óra éjfél felé jár? Azt hittem, régen az ágyban vagy. — A Daily Megaphone szerkesztőségében voltam Mr. Shaddles megbízásából. Nézd a ruhámat. Egy autó súrolta. Lizzy nem hittie el. — Ha igaz, hogy a vén zsugori kedvéért túllő rázol, akikor baij van a fejeddel és jó lesz, Ina meg vizsgáltatod. De biztosan tudom, hogy nem igaiz, amit mondasz és ... haragszom rád. — Miért? — Pontosan tudom, hogy az Ö kedvéért voltál a városban ... másrészt nem értem, miért küldte a csomagot, ha volle voltál. Az asztalon gyönyörű doboz feküdt. Lizzy már kicsomagolta. A selyem áthuziaitot festett rózsák díszítették. — Szemtelenség volt, hogy kicsomagoltam, de vigasztalódj, egyetlen darab csokoládét sem vettem 'belőle. — Csokoládé? — kérdezte Lois hiiteltllenül és levette a födelet. Gyönyörű bonbonniére volt a. liegváliogiatottlabb cuikorsütieménnyeil. Fölüli névjegy feküdt, rajta a felírás: „Egy tisztelője.“ Lois összeráncolta a homlokát.
