Képes Hét, 1928 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1928-10-21 / 3. szám - Wallace, Edgar: A különös grófnő (3.)
— Egy tisztelője, — bólintott Lizzy jelentősen. — És névtelenül. Tudni szeretném, ki küldhette? Emedlleitt azonban oly ravaszul mosolygott, hogy Lois nem kételkedhetett. — Ö hozta? — Ö? Miiként gondolod? Természetesen ő hozta... legalább igy gondolom. Amikor hazajöttem, már itt feküdt. De hány tisztelőd van legyáltalán? Lois haragosan becsukta a dobozt. — Gyűlölöm — kiáltotta — lés ha nem hagy nyugton, feljelentem a rendőrségen. Nem elég, hogy itt ül a küszöbön, ha az ember hazajön ... — Itt ült? — Persze! De hisz4 te tudtad, hogy itt van, — mondotta Lois. — Lizzy, ite állandóan segítetted, de azt alkarom, hogy hagyd abba! — Én? — kérdezte Lizzy nagy adag szemrehányással. — Én segítettem? Még csak ez hiányzott! Vellie kocsikázol és én segítettem! Hónapok óta nem láttam. — Hol diaikik? — kérdezte Lois. — Honnan tudjam — pattant föl Lizzy, de a következő pillanatban hozzátette: — Már tudom. Hites Mansionsban. — A csomag holnap visszamegy Hites Mansionsba, — hangzott a határozott vállasz. — És levelet írok, mélyben kikérem magáimnak, hogy tolakodjék. Lois gondosan visiszaicsomagolita a dobozt, megcímezte és hálószobájában a tOalettiasztallra tétté. Semmiesetire seun akart megfeledkezni róla, pedig a postaköltség éllég érzékeny kiadásit jelentett. A két leány külön-külön szobájába vonult, egy ideiig még beszélgetitek a nyitót itájtón át, de Lois hamarosan ágyba bujt, hisz4 halálosan élfáradt ezen az izgalmas napon. — Jó éjszakát! — kiáltotta. — Figyólij az öreg Mackienziere! Lent fölcsendült a hegedű lágy hangjai, Lois édesnek és megnyugtatónak érezte a hangokat. — Megőrülök! — dühöngött Lizzy, — ha elmész, lemegyek és megtiltom, hogy zavarja laiz éj jelleimet. A zené csakhamar elnémult és Lizzy hamarosan megnyugodott, Lois viszont nyugtalan álomba merült. Állmában a Telisbury-börlönben járt a szerencsétlen aszszonyok szörnyű körében. Az igazgató oldalán egy idegen asszony figyelte szúrós szemmel. Kemény, fekete tekintetével megvetően nézett rá, amikor eillhialfadt előtte az asszonyok sorában. A kör közepén Maickenzie hegedült lés Lizzy a-legújabb slágert fütyülte. Hirtelen fölijedt. Egy fénysáv futott át az arcán — valaki a szobában járt. Hallk mozdulatokat hallott és piaipirsuhogásit. Lizzy lesz, gondolta, hiszen barátnője gyakran jött éjjeli, ha köhögött és az orvosságot kereste. Szótlanul kinyújtotta karját éis meggyujitatta a hál ószekrényen fekvő kis kézi vililanylámpát. Amikor megcsavarta a gombot, visszaemlékezett, hogy a batéria csaknem kiégett már? Egyetlen halvány sugár tört ellő a lámpából, rögtön sötétsárgává vált, majd teljesen elaludt. De ez a másodperc eléig volt arra, hogy fölismerje a toaiétltasztail melllett álló férfialakot. Még mielőtt a férfi felléje fordította volna meghökkent arcát, tudta, hogy Dórin Mihály járt a szobában. VII. Az ijedtség szinte megbénította Lolist, de amikor hallotta, hogy valaki átmegy a szobán, felkiáltott: — Ki az? Lizzy felébredt, gyufát gyújtott és a következő pillanatban a szomszéd szoba a megszokott gázfény ben úszott. Lizzy átfutott Lois szobájába. Lois szintén kiugrott ágyából és reszkető ujjal gyújtotta meg a lámpát. A szoba üres volt. — Valaki benn volt. .. eigy férfi, — mondotta izgatottan. — Álmodsz. — Nem álmodtam ... Nem hallod ? Valaki odalenn becsukta a kaput. Lolis az ablakhoz sietett, széthúzta a függönyt, kinézett és még látta, ahogy egy férfi gyorsan végigsilet a Ohanlotte Streielt-en. — Ott megy! Nem ismered? Cisaik Donn llehet. Lizzy is kihajolt az ablakon és amikor hátrafordult, ugyanolyan ijedt arcot vágott, mint Lois. — Tényleg, azt hiszem, ő volt. Azit gondolod, hogy itt a szobában ... Lois bólintott. Ez a legújabb ijedtség végleg kihozta sodrából. — Itt volt? Ezen a helyein? — Lizzy nem iláltitia tisztán a dolgot, de almikor- barátnője arcára nézett, látta, hogy Lói® semmiesetre sem tévedhet. A konyhába sietett s egy pohár ■ vízzel tért vissza. Loiis mohón ikiiltita a vizet. — Bátor, minit az ördög. — Lizzy beleült a ikiaros- Podébrady fürdő fejlődésének allegorikus csoportja fölvonul a prágai virágkorzón.
