Keleti Ujság, 1944. szeptember (27. évfolyam, 198-218. szám)

1944-09-02 / 199. szám

ára 20 fi

Sss o mb at

1944, szeptember 2

KtöFIZETíSI ARAK: 1 HORA 5.20, NE- GYEPÉVRE 15.—, FÉL ÉVRE 30.—, EGÉSZ ÉVRE 60.— PENGŐ. — POSTATAKARÉR- PÉNZTARI CSEKSZAMLA SZAMA 72148.

HUSZONHETEDIR ÉVFOLYAM 199. S*Z A M

KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTARSASAG

SZERKESZTŐSÉG, KlADOHIVATat, S8 NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTALTOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

Vitéz Lakatos Géza miniszterelnök rádiészézata:

Teljes elszántsággal, minden erőnkkel, létünk fenntartása érdekében mindnyájunknak azon kell lennünk, hogy a veszéllyel megbirkózzunk

„ü jobb jövőbe vetett reményünk, minden téren vaié áldozatos mookásságeok

meg kell hozza az igazság győzelmét"

BUDAPEST, szeptember 1. Vitéz Lakatos Géza vezérezredes m. ídr. miniszterelnök pénteken délután 6 óra 25 perckor rádiószózatot intézett a nemzethez. A miniszterelnök nagy érdeklődéssel várt beszédében a következőket mondotta:

— Magyar Testvéreim! Mindjárt hiva- talbalépésem első perceiben rövid és tömör programot adtam, amelynek alapján a súlyos és nehéz helyzetünkben felmerült ösz- szes problémákat egyenes, becsületes és elszánt irányban megoldani kívánjuk. Ha nem minden energiánk latbavetésével akarnám ezt megvalósítani, akkor a súlyos feladat elvégzésére nem is vállalkoztam volna. A harctéren parancsnokságom alatt volt katonáim tudják, hogy nehézségeket nem Ismerek, mert mint mondani szoktam, azok csak arra valók, hogy azokat áthidaljuk. Tudom, hogy ez most nem könnyű, mindazonáltal azt akarom ezzel mondani, hogy

teljes elszántsággal, minden erőnkkel létünk fenntartása érdekében mindnyájunknak azon kell lennünk, hogy a veszéllyel megbirkózzunk.

Ezzel a program becsületes betartásának szándékára Ismételten és éppen elegendőképpen rámutattam. Hogy most mégis kiállók a mikrofon elé, azt azért teszem, mert nemcsak, hogy igen nehéz és komoly Időket élünk, hanem olyan változó helyzetek elé vagyunk állitva, amelyek sok tekintetben azonnali Intézkedéseket Igényelnek.

Itt elsősorban gondolok Erdély fenyegetett helyzetére és derék székely testvéreinkre, akiknek sorsát elsőrendű szívügyemnek tekintem

Mondanivalómnak a célja kettős: egyrészt a megnyugtatás, másrészt a lelkek fel rá zása. Tudom jól, hogy háborúban varr vünk, amikor az üres szavak nem elegendők a megnyugtatásra. Abhoz fegyveres erő és harci eszközök kellenek.

De éppen e tekintetben akarom megszüntetni a túlságosan sötétenlátást és a sok helyen Iábrakapott szertelen menekülési hangulatot, mert az fölötte káros.

— Megállapítom, — folytatta a miniszterelnök — hogy az a helyzet, amelybe ma belesodródtunk, egyrészt a földrajzi adottság fejleménye, másrészt meglepetés«zeni események következménye.

De ugyanakkor minden meg fog történni éjjel-nappali munkával katonai és polgári vonalon ahhoz, hegy a még rendelkezésre álló erőnket ott és úgy vessük be, hogy határainkat megvédhessük.

E tekintetben a német hadvezetőséggel felvett személyes kapcsolat révén mondhatom, hogy a saját élőnkön kívül a helyzethez és a lehetőségekhez mért őszinte t*m<-"-at&eban fogunk részesülni F nil tere-' —- 'tcsen bővebben nem nyPatkozhatom. A ve '’y pillanatában szokásomhoz hlyen, a Levürgő- sebb teendők színhelyén, amennyire azt elfoglaltságom engedi, mindenkor magam is ott leszek. Jó példával óhajok elöljérni a tekintetben is, hogy a kishitűség műiden vonalon megszűnjék. Évek óta ismerjük a plakátok figyelme etető szavát: , V "> mb’"terjesztés, fecsegés hazaá-u’ás“. Az ellene vétőkkel szemben r '-ug nem vontuk le a konzekvenciákat. B'zto-ithatom azonban a közvéleményt, hogy a .levőben c-f szigorúan meg fogjuk tenni. Mé~ az osztrák-magyar j monarchia fennállása Idején megszoktuk a | járs/alagon való vezetést, majd később a 5 trianoni szomorú időszak alatt a revízió I jelszava mögé bújva, álomképekbe ringat- i

tűk magunkat, aztán jöttek a mostani német háború ragyogó győzelmei, amikoris a közvélemény abban bízott, hogy a németek majd mindent elintéznek,

— Ennek az. egyoldalúan káros felfogásnak most egyszersmindenkorra meg kell szűnnie, mert

magunkban is kell bizakodnunk.

Utalok a testvér finn nemzet példájára. A finnek évek hosszú sora óta állják a sarat egy számbelileg nagy túlerőben lévő ellenséggel szemben és mégsem roppanta^ össze. A finn példa mutatja, hogy részleges visz- szavonuLások, az ország egyik, vagy másik határsávjának Ideiglenes feladása még nem rendítheti meg egy élni akaró nemzet lelkét. A harcot ezzel szemben keil: hogy megvívjuk végső erőfeszítéssel, miden re elszántan a magyar haza szent földjének megvédéséért önfeláldozóan és példaadással.

E tekintetben ott, ahol még nem ment volna mindnyájunk öntudatába, arra kell gondolnia minden becsületes magyarnak, katonának és dolgozó férfiaknak es nőknek egyaránt, hogy

létünkről, vagy nem létünkről van szó, ez pedig minden áldozatot megér. Amikor röviden programot adtam, programom pontjaiban félreérthetetlenül arra Is rámutattam, hogy az ország belső rendjének minden körülmények között és éppen most föltétlenül fenn kell maradnia.

— Ha még akadna valaki, aki ezt nem szívlelte volna meg és a háttérben megbújva olyan tervekkel foglalkozik, amelyek a belső

rend felhajtására vezethetnek, az minden lépését és cselekedetét gondolja meg jól. Még nem késett el vele, mert

a magyar erő kifejtésének parancsa 5 reá Is vonatkozik és ha az illető körök energiájukat és az írre esetleg még birtokukban lévő eszközöket a külső ellenség ellen folytatandó harcra akarják rendelkezésre bocsátani, akkor még el nem késett, nemes gesztussal mindenesetre nagyobb hazafiak lesznek, mintha a mi becsületes, elszánt küzdelmünket határaink megvédéséért meggátolni igyekeznek.

Az egyik esetben ragyogó példáját adják az önfeláldozó, katonás hazafíságnak, a másik esetben pedig sötét árulókként megérdemelt sorsukat fogják elérni.

— Tudom jól, hogy a közre és különösen igazságos harcunk megvívására veszélyes magyarajku, de idegenfaju elemeknek a közéletből való kikapcsolódja még nem nyert végleges elintézést. Megnyugtatom a

közvéleményt, hogy

a magyar faj szellek?! és gazdasági fölényét továbbra is minden eszközzel biztosítani akarom.

Azonban a lovaglás magyar gondolkozásnak megfelelően humánus módon olyaténkép- pen, ahogy azt az e tekintetben kötött megállapodásunk s az előttünk lebegő magasabb cél megkívánja.

^ — A továbbiakban olyan égető problémákat vetek fel, amelyek ugyancsak sürgős intézkedéseket kívánnak, hogy

a küzdő front és a há tországnak még ma is kényelemben élő többsége között a tehervállalás és az áldozathozatal óriási különbségei sürgősen kiegyenllttessenek.

De ugyanakkor a leginkább anyagi nehézségekkel küzdő ipari tömegek, kisemberek a lehetőség szerint anyagilag megerősittesse- nek. Ezzel párhuzamosan a hixns-lpar a háborús helyzetnek megfelelően le kell, hogy csökkentessék. A problémákkal szeretek szembenézni. Ez azt jelenti, hogy mindazokban a tekintetekben, amelyekre alább rámutatok, egész rövidesen szigorú intézkedések következnek, mert bármennyire fontos is a zsidókérdés megoldása, annak elintézése még sem képezheti a mai vészes időkben a kormány kizárólagos fő törekvését. Nevezetesen arról van szó, hogy egyes hazafias, önfeláldozó gondolkodástól messze eltávolodott éleinek még ma is lelkiismeretit jül használják ki a konjunktúrát vagyongyűjtésre.

Sétálók tömegeit látni a nélkül, hogy lázas munkával sietnének a köznek szolgálni.

A régi békés időkből fennmaradt rendszer alapján a szombat—vasárnapot őket jogosan megillető pihenő-időnek tekintik és látom, egyesek a hivatali és irodai munkát úgy fogják fel, hogy ez a napnak egy bizonyos kényelmes órájában részükre feltétlenül véget ért.

— Vannak, akik ügyes-bajos dolgaik elintézésében nem riadnak vissza messzemenő összeköttetések igénybevételétől, sőt megvesztegetéstől és jobb anyagi helyzetük révén az úgynevezett fekete vásárlástól. Tovább megyek. Akkor, amikor az ellenség az ország határát döngeti, akkor még mindig látni szórakozó, hangosan mulató rétegeket, akiknek eddig még nem szólalt meg a lelkiismeretük. Egyeseknél egy kis kényelmetlenség egyenesen kétségbeesést okoz és nem gondolják meg azt, hogy a fronton küzdőír ezrei sokszor boldogok lennének, ha csak egy1 órára is olyan kényelemben pihennének le, mint az otthoniak, vagy csak egy kanálnyit is szttresiü- hetnének abbéi a békebeli ellátásból, amely egyeseknek még mindig rendelkezésére áll. Pedig ők egész nap százszor néznek szembe a halállal és sokszor hetekig nem tudnak hozzátartozóikról és mégis elvégzik kötelességüket éppen az itthonmaradotíak érdekében. Gondoljunk ezekre a hősökre naponta és állandóan a legnagyobb becsüléssel, tisztelettel és szeretettek Részesítsük külön megbecsülésben azok itthonmaradt hozzátartozóit is és ügyes-bajos dolgaikban támogassuk ezeket esősorban. Mert hazaárulást követ el az, áld ezt a tiszteletreméltó áldozatot lekicsinyelve azt állítja, hegy csak annak kell magát a fegyvere» kötelezettségnek alávetni, aki nem tudta magát ez alól kivonni. Ez egyrészt nem igaz, másrészt bűnös méreghintés.

Intézményesen gondoskodni fogunk arról, hogy ez a felfogás máról-holnapra megváltozzék.

— Az önfeláldozó munkát a termelés terére is ki akarjuk terjeszteni. A kényeskedésnek vége. Régi megáilapitás, hogy minden ember annyit ér, amennyit a köznek áldoz. Ez ma fokozott mértékben áll fenn. E tekintetben, vagyis a termelés fokozása érdekében ugyancsak mélyreható intézkedések fognak történni. Szilárd meggyőződésem és ezt a dicsőséges magyar történelemből merítem, hogy ,

különösen a harc terén, de itthon Is a lelkes, áldozatkész szedem kialakítása igen is lehetséges s még mindig nem késett el. De ezt aivarnunk kell és akkor e téren csodáltat lehet művelnünk. Elhatározásunk az, hogy elszánt akarattal bebizonyítsuk a magyarság küldetését, amelyben rendületlenül hiszünk. Ezeréves fennállásunkat nem tartom véletlennek, legkevésbbé mélységes hódolattal körülvett Föméltóságu Kormányzó Urunk elhivatottságát.

A jobb jövőbe vetett reményünk, minden téren való áldozatos munkásságunk meg kell, hogy hozza az Igazság győzelmét. Tudom jól, hogy addig még Igen nehéz ut előtt állunk. Talán göröngyösebb ez az ut, mint valaha a magyar történelem folyamán, de életbenmaradásunk érdekében mindent meg kell tennünk, hogy a küszöbön álló nehéz harcot eredményesen megvívhassuk. Ehhez kérem a magyarok Istenének segítségét és minden jcs*á«dékn magyar testvéremnek a támogatását, hogy friss élettel teljék meg nemzetünk fohászigéje: „Hazádnak rendületlenül!“ — fejezte be beszédét a miniszterelnök.

Bulgáriában elrendelték ui idegen katonai erők lefegyverzését

Meneáüiési fáz Bukarestben a szovjet csapaM bevonulása után

A KÉMETEK VJSZERtE lövegeket hasz- rált'k fal Anglia ellen. Fénteken hajnalban a német hadvezetöság a legnehezebb lövések pergőtüzét Indította meg a brit in váltós kikötőkre. Egy német üteg ezenkívül 'forgalmi központokat és más katona: célpontokat vett tűz alá Délangllában. Berlini illetékes körökben nem adtak felvilágosítást

arra nézve, hogy további invíziós előkészület elleni intézkedésről van-e szó, vagy újabb távolsági fegyver lépett-e működésbe. Kétségtelen, hogy a messzehoríio tüzérség most először olyan harci erőt mutat, amelyet újszerűnek lehet nevezni és még hatásosabban lehet növelni. Különösen figyelemreméltó, hogy nappal és éjszaka egyre sülj rübben követik egymást a lövések.

*

AZ ÉSZAKERANC1AORSZAGI helyzetet illetően az Interinf. jelentése szerint német biztosító csapatok több mozgó páncélos ékkel északkelet és kelet felé törtek előre. As