Keleti Ujság, 1944. szeptember (27. évfolyam, 198-218. szám)
1944-09-01 / 198. szám
4 1944. SZEFTEMBZK 1 KELETI _ magyar ujsxü „I népvándorlás folyosója“ Besszarábia A romániai eseményekkel kapcsolatban érkező legutóbbi hírek Besszarábiáról tesznek említést, amelynek földjén most elkeseredett csaták folynak. A történetírók Besszarábiát sokszor a „népvándorlás európai folyosójának“ nevezik. Valóban, ha megnézzük Európa térképét, szembetűnik, hogy a nagy Szarmata síkság déli része és Kelet-Európa, illetve Balkán között a szabad ut csak Beşszară- bián át vezet, mert a Kárpátok keleti nyúlványai hullámtörőként ékelődnek bele a Fekete-tenger északnyugati partot körülövező lapályába. Besszarábia földrajzi fekvése ősidők óta megszabta a történelmét. A nagy népvándorlás idején a déH orosz steppéken át nyugat felé vonuló népek útja mindenkor Bessz- arábián keresztül vezetett. Ezután a Kárpátok gerincei mentén kétfelé vált el az uíjuk: északnyugat felé Nyugat-Európába, vagy dél felé a Balkánra. Csak a legritkább esetekben — mint ezt a honkereső őnmagyarok tették — keltek át a néptörzsek a hegyeken, hogy a nagy alföldre jussanak. Egyébként az ősmagyarok, minden valószínűség szerint, hosszabb ideig tanyáztak Besszarábia földjén, mert több helyiség neve magyar eredetű. Feltevések vannak arról is, hogy a magyar törzsek egy töredéke véglegesen ott rekedt a Dnyeszter—Pruth folyók közelében és összevegyült az ottani lakossággal, melynek faji összetétele az átvonuló népek maradványai folytán igen tarka volt. A nagy' római birodalom uralmának korszakában Besszarábia Róma uralma alá tartozott, azonban távoli fekvése miatt nem alakulhatott ki semmiféle határozott államforma. Később ugyanilyen laza kapcsolatok fűzték ezt a vidéket a Bizánchoz, melynek hagyatékaként lakossága ma is a görögkeleti egyházhoz tartozik. A mohamedán félhold európai diadala idején Besszarábia a törökök kezébe jutott, de távol esett az uralkodó Ozmán birodalom központjától. A XVIII, század elejétől Besszarábiában egyre jobban éreztette hatását a dél felé terjeszkedő Oroszország politikája, amely a muzulmán iga alól való felszabadítást tűzte ki zászlóira. Hosszabb ideig tartott háborúskodás után 1812-ben aláirt békeszerződés értelmében Törökország átengedte Besszarábiát a cárnak. Amikor 1918-ban Oroszország hatalma megingott, a közben megalakult Románia birtokába vette Besszarábiát. 1940 nyarán a Szovjet visszafoglalta, de egy esztendővel később a megindult német—szovjet háború során a románok újra megszerezhették. Most egyéb célok mellett megint csak Besszarábia birtokáért is folyik a szovjet támadás. őslakossága szláv eredetű lehetett ugyan, de történelmének viszontagságait csak kevés őslakos élte át. Besszarábiának kitűnő a termőföldje és kedvező az éghajlata, lakosságának főfoglalkozása a földművelés. Gabonatermése két millió méu .mázsa évi átfog * tesz ki, ami a területéhez mérten jelentős sfo ~i. Nagy- mennyiségben terem finom fajtájú dohány és a szőlő, amelyből jellegzetes Ízű, kissé száraz és savanykás könnyű „besszarábiai“ bor készül. A lakosság nagy on kedveli Is az italt és a vizet helyettesitő boroskancsó ott áll minden ház asztalán. Besszarábia déli részében sok-tó és a tenger felől messze a szárazföldbe ny'uló laguna, úgynevezett „Urnán“ van. Ezért itt erősen fejlett a halászat. A legjobb kaviár nagyrésze Besszarábiából származik. Északi részében fejlett az állattenyésztés. Besszarábia igen szegény ásványi kincsekben. Jelentéktelen mennyiségű són és barnaszénen kívül földje nem rejteget semmi, ipari szempontból fontos ásványt. Ezért ipara is alig száinbavehető. Energia- források híján a besszerábiaiak még ma is gyakran ósi módszerekkel dolgoznak. Ezt bizonyitják például a iépten-nyomon található szélmalmok, melyeknek szárnyas tornyai festőivé és hangulatossá teszik a vidéket. Legnagyobb városa Kisenev, körülbelül 200 ezer lakossal. Itt futnak össze a vidék vasutjai és utjai és itt van Besszarábia köz- igazgatási és kereskedelmi központja. Többi városai közül fontos még a feketetengeri kikötője, Akkerman, a Duna meUett fekvő Reni és Izmlail. Nagyon szépek és hangulatosak Besszarábiában az aratási és a szüreti ünnepségek. Ez évben azonban nincs arató és szüreti ünnepély, a véres csaták zaja zavarja meg Besszarábia földjén az életet. Hágván keli jelenteni az ellenséges repülőgépről származó, esetleg mérgező hatású anyagok felfedezését? KOLOZŞVAR, augusztus 31. A polgármesteri hivatal közli: Az utóbbi időben többizben előfordult, hogy magánosok az illetékes hatóságok megkerülésével álütófogos ellenséges repülőgépekről ledobott anyagokat terjesztettek fel vizsgálatra. Minden esetben mérgező, Uletőleg baktériumos fertőző hatást tulajdonítottak a beküldött anyagnak. Tekintettel arra, hogy sokszor túlfűtött fantáziájú emberek — esetleg tisztán szereplési vágyból — felesleges munkatöbbletet okoznak a vizsgálatra hivatott intézeteknek, az alábbiakat rendelem el: A gyanúsnak talált és beküldött' anyagokhoz minden esetben jelentést keU mellékelni, mely tartalmazza: 1. Ki, mikor, hol, milyen körülmények között találta meg a gyanús anyagot? 2. A megtalálás idejét megelőzőleg volt-e, ha igen, mikor ellenséges berepülés a kérdéses vidéken? 3. Amennyiben az átrepült vidéken az átrepti- lés után gyanús körülmények között több állat hullana el, vagy ugyanilyen körülmények között emberen, vagy állaton sérülések jönnének létre, abban az esetben a jelentéshez meUékelni keU az elhullott állatoknak hatósági állatorvosi boncolási jegyzőkönyvmásolatát, illetőleg a gyanús sérülésekről állatorvosi, vagy — amennyiben embersérülésről van szó — orvosi lelet. 4. Minden Uyen jelentést el kell látni hatósági (tisztiorvosi, hatósági áUatorvosI, csendőrségi, stb.) záradékkal, annak jeléül, hogy a kérdéses hatóság a jelentésben foglaltakkal egyetért. 5. Amennyiben már a körülményekből is kétséget kizáróan vegyi harcanyag okozta sérülésre, mérgezésre, vagy baktériumos fertőzésre van alapos gyanú, abban az esetben az illetékes hatóság távirati utón tegyen jelentést a m. klr. honvédelmi minisztérium 36. oszályának. A vizsgálandó anyagot és a felsorolt adatokat tartalmazó jelentést Is a m. kir. honvédelmi minisztérium 36. osztályának (Budapes, XI. Karol!na-ut 23.) kell megküldeni. Véres szerelmi dráma Nyárádremetén Marosvásárhely, augusztus 31. Nyárádremetéről értesítették a mentőket, hogy a községben véresen, bicskával összeszurkáltán fekszik Siklódi Imre 25 éves nyárádremef legény. Siklódi Imre hosszabb idő óta haragos viszonyban volt Fogarasi Antal 21 éves legénytársával. Állítólag valami leányügy felett különböztek össze. Siklódinak el kellett utaznia és vasárnap este éppen búcsúzni indult barátaitól, mikor a kapuban Fogarasi megleste s ahogy a legény a kapun kilépett, bicskájával rárontott és addig szurkolta a meglepetéstől mozdulni sem hiró Siklódit, amig a szó szoros értelmében bele nem fáradt. Siklódit elborította a vér és az ut szélén összeesett. Támadója az utolsó döfés után kirántotta testéből a kést és még mielőtt az odasereglő falusiak megakadályozták volna, elmenekült a sötétben. Siklódit összesen hét mély szúrás érte, kettő a nyakán, egy a jobbkarján, egy a balvállán, egy a tüdején, egy igen súlyos pedig a koponyáján, mig egyik hátulról a gerincoszlop mentén hatolt le a testébe. A kiáltozásra kisiettek a szerencsétlen legény szülei is és úgy ahogy, kimosni próbálták a sebeket, ez azonban lehetetlen volt, mert Siklódi testéből patakokban ömlött a vér. A helyszínre érkező mentőknek nehéz munkájuk volt, mert a legtöbb szúrás úgy érte a testet, hogy a kötözés körülményes volt. Sietni kellett, mert attól lehetett tartani, hogy a borzalmasan összefaragott legény rövid idő alatt elvérzik. A mentők másfélórás kötözés után a borzalmasan összeszurkált legényt beszállították az állami kórház sebészeti osztályára. Az orvosok azonnali műtétet alkalmaztak, de a fiatalember állapota igy is reménytelen. A csendőrség még vasárnap éjszaka a gyilkos Fogarasi Antal keresésére indult. Szeptember 1-től a „’éaó“ alatt zenét közvetít a rádió Miért szüntették meg a házi riasztóügveletet? A honvédelmi minisztérium légoltalmi csoportfőnöksége legutóbbi előadásában a többek között a következőkre hívta fel a figyelmet: — Többen vannak, akik örülnek a riasztóügyeleti szolgálat megszüntetésének, de vannak olyanok is, akik visszaállítását kérik. Jelen esetben két körülmény is feleslegessé tette a riasztóügyeleti szolgálatot. Az egyik, hogy nemcsak a riadót, de a légi veszélyt is már jelzik a szirénák, a másik, hogy éjszaka néhány perccel korábban riasztanak. Természetesen erre csak akkor kerülhet sor, ha arra még idő és mód van, mert mint azt már több alkalommal hangsúlyoztuk, az ország határán kívül eső területről nem minden esetben kapunk jelentést az ellenséges gépek közeledéséről, amint azt eddig több esetben tapasztaltuk. El ne felejtsük azonban, hogy ilyen esetben a riasztóügyeletesnek sem lett volna módjában bennünket korábban felébresztenie. Mi volt ugyanis a szolgálat célja? Éjszaka a szirénák jelzésétől a tényleges támadásig terjedő idő nem volt elegendő a nagyobb családokban vagy idősebb embereknél ahhoz, hogy elkészüljenek az óvóhelyre való levonulásba- és leérjenek az óvóhelyre. Időnyerésre volt tehát szükség és ezt biztosította a riasztóügyeletes. Ma azonban a szirénák jelzik a légiveszélyt. így mire az esetleges riadóra kerül sor, mert hiszen nem minden légi- veszély-jelzést követ riasztás is, már mindenki felkelhet. A felsőre't két körülményen kivül voltak más okok is, amelyek a szolgálat megszüntetése mellett szóltak. Voltak ugyanis egyes lakók és őrségparancsnokok vegyesen, akiknek hiába adott a rádió, a napisajtó állandó felvilágosító közleményeket, képtelenek voltak helyesen felfogni a riasztóügyeletet és igy állandó veszekedések okozója volt a szolgálat. Itt kell rámutatnunk arra, hogy a hivatalos közlemény, mely szerint egyes őrségparancsnokok visszaéltek a hatalommal, senkit bántani nem akart, csak az igazságra mutatott rá. Valóban voltak egyes őrségparancsnokok, aránylag kevesen, akik önkényeskedésre használták fel a kaDott ha+almat és igy többet ártottak a légoltalom ügyének, mint használtak. Ha szükség lesz erre, akkor újból el fogják rendelni a riasztóügyeleti szolgálatot. Több kérdésre válaszolva azonban rá kell mutatnunk arra, semmi akadálya nincsen annak, hogy ott, ahol a lakók ezt kívánják, önkéntes vállalkozással a riasztóügyeleti szolgálatot továbbra is fenntartsák. Erre azonban — mint hangsúlyoztuk — csak azokat lehet beosztani, akik önként vállalkoznak. A községházán vagy a városházán nem lakóházi riasztóügyeleti szolgálatot kell teljesíteni, hanem hatósági szolgálatot, aminek célja szükség esetén a hatósági légoltalom szervezetének készenlétbehelyezése és aminek semmi köze nincsen a lakóházakhoz. Mindig több és több olyan irányú kérelem érkezett hivatalos helyre, hogy berepülés, vagyis ellenséges légi tevékenység idején a rádió ne szüntesse be adását, hanem folytassa továbbra is műsorát. Ennek a múltban az az akadálya volt, hogy az ellenséges gépek a rádióhullámok után igazodtak. Ma ez már csak kisebb mértékben áll fenn. Figyelemmel kell azonban arra is lennünk, hogy pl. egy felolvasás nagy mértékben zavarná a közben elhangzó riasztásokat és egyéb légoltalmi közleményeket, sőt ez utóbbiak, amelyek ma már elég sűrűn kerülnek közlésre, élvezhetetlenné tennék a felolvasást, színdarabot vagy éneket. Bár a városok és községek riasztása más módon is biztosítva van, azonban mint elsőrendű eszközt erre a célra a műsorszóró rádiót is fenn kell tartani. így bármenynyire is sokan kívánják, a napi műsort folytatni nem lehet. Azonban méltányolva az ország lakosságának szinte egyhangú kérelmét, a honvédelmi miniszter úgy rendelkezett, hogy szeptember elsejétől kezdve a napi műsor ideje alatt, amennyiben a műsort berepülési veszély és ellenséges légitevékenység miatt meg kell szakítani, a rádió zen^t fog adni, úgy mint eddig is történt, ha ellenséges zavaróadás volt. Ezt a zenei műsort minden esetben, ha légoltalmi bemondásra szükség van, arra a néhány másodpercre megszakítják, majd utána folytatják. Még egyszer ismételjük, a napi rendes műsort sajnos nem lehet folytatni, mert ennek prózai müsorszá- mai a légoltalmi közleményeket zavarnák. Sokan kifogásolták, hogy miért kell egy-két ellenséges zavarógép miatt bemondani a zavaró-repülést és miért nem ad tovább a rádió műsort. Erre nappal is különböző okokból, de főleg éjszaka feltétlenül szükség van, mert éjszaka a közvilágítást zavaró repülés jelzésére megszüntetik, hogy az ellenséges gépek tájékozódását megnehezítsék. (MTI.) A közönség panasza Kedve« Szerkesztő Ur! A legújabb rádióriasztási rendszer mindnyájunkban megelégedést keltett. Különöse« megnyugtatók a negyedóránként! helyzetjelentések. Az ember pontosan tájékozva van az ellenséges berepülés irányáról, a berepülő kötelékek, illetve gépek számáról s a tőlük várható tevékenységről. Azt is megnyugvással vettük tudomásul, hogy jő előre riasztanak, ha a kötelékek irányába esünk s igy nincsen ok a fölösleges aggodalomra, kapkodásra. Annak Idején, az uj riasztási rendszer bevezetése előtt behatóan Ismertették ax uj kifejezéseket, illetve jelzéseket, figyelmesen hallgatva mindenkinek módjában volt megismerni annak mlbenállását. Aki ezeket az előadásokat meghallgatta, tisztában van azzal, hogy mit jelent ez vagy az a bemondás, ez vagy az a jel. Ugyanakkor azonban hangsúlyozottan figyelmeztettek arra i s, hogy különösen a határvidékeken nem szabad csupán a rádióriasztás jelentéseihez alkalmazkodni. Határvidéken könnyen megtörténhetik, hogy a budapesti központ minden ébersége dacára is ellenséges kötelék repül be, amiről csak a helyi megfigyelők szereznek tudomást s ebben az esetben a rádió bemondása nélkül is a helyi riasztó közegek azunrai riasztanak. Ilyenkor egészen természetes, hogy eszerint kell cselekedni s nem a rádiót figyelni. Mármost Kolozsvár is határsávon fekszik s Így nálunk is előállhat az a helyzet, mint ahogy mostanáig többször is előállott, hogy a íáfHó nem riasztott, ellenben a szirénáik veszélyt vagy riadót jelentettek. A közönség nagy' része helyesen is járt el, amikor azonnal óvóhelyre vonult, viszont akadtak Tamások, akik a rádióra támaszkodva fecsegtek s akarva-akaratlanul is félrevezettek * irtásokat. Nem Is kell talán hangsúlyozni, hogy komoly veszély esetén ebből esetleg mérhetetlen bajok származhatnak. Jó volna ezért a közönség figyelmét erre az eshetőségre újólag felhívni. Van azonban egy másik baj is. Újabban mindnyájan tudjuk, hogy légiveszély esetén is megszólalnak a szirénák. Csupán a jelzés hangja különbözik a rendes riasztástól, amennyiben nem szaggatottan és üvöltőn, hanem egyenletes hangon szólanak. Ez eddig rendben is volna. Csak az a baj például a ml körzetünkben, a Méhes-utca vidékén, hogy az ott elhelyezett sziréna nem miikö- idk rendesen. Egyáltalán nem tud egyenletes hangot adni. Ha légiveszélyt, ha lefújást kell jeleznie, mindenképpen szaggatottan üvölt, épp úgy, mint riadó alkalmával. Ennek aztán az az eredménye, hogy jóformán soha sem tudjuk, hogy mi a helyzet. Különösen akkor, ha Budapest nem jelez semmit í. kolozsvári körzetre. Tanúja voltunk most néhány napon keresztül, hogy egyesek, különösen akik közel foknak a szirénához, a igy a többit annak hangjától nem hallhatják, egyszerű légiveszély esetén is azonnal óvóhelyre, vagy ami még rosszabb, a szomszédos mezőkre szaladtak. Tisztelettel arra kérnők Szerkesztő Urat, hogy lenne szives ezt az észrevételünket a lapjában leközölni, hogy a helyi hatóságok is tudomást szerezzenek róla s valahogy segítsenek a bajon. Szívességét előre is köszönjük. Több Méhes-utca környéki lakos nevében; Aláírás. JATÉKVERSENY. Nem játékverseny- Vől van szó tulajdonképen, hanem arról, hagy egy nagy nyugatnémet üzem vezetősége versenyt irt ki munkásai és alkalmazottai között játéktárgyaknak készítésére. Ezeket a játékokat mindenkinek magától kell elkészítenie, hogy ez év karácsonyakor a harctéren küzdő katonák gyermekeinek juttassák. Minden egyes üzembeli munkás vagy alkalmazott vagy maga készít, vagy pedig másoknál szerez be egy játékdaralbot. A nyersanyagot egymás között cserélik ki, vagy pedig az üzem maga szolgáltatja maradék nyersanyagrészeiből. Az a játékgyártó sejt, amely a legszebb is legtöbb játéktárgyakat szolgáltatja, külön dijat fog kapni. A dij nem pénzben, hanem színházi látogatás vagy kirándulás formájában lean juttatva.
