Keleti Ujság, 1944. szeptember (27. évfolyam, 198-218. szám)

1944-09-01 / 198. szám

1944. SZEPTEMBER 1. UÉLETS MAGYAR UJSAÚ r Tizenöt évvel ezelőtt hait meg Benedek Elek, a nagy magyar mesemondó Tizenöt esztendővel ezelőtt, csendes au­gusztusi napon gyászmenet indult el a vad­virágos és nepe-hupás, kisbacont temető felé. Nem volt jajveszékelés, — hiszen a székely nép büszkén és a halállal való meg- béküléssel temet — csak könnyek pottyan- tak lii hangtalanul a szemekből, mégis érez­te mindenki a meghatottság és gyász pil­lanatában, hogy valaki a nagyvilág lármá­jából visszament oda, ahonnan elindult. Két koporsó felett zuhantak a rögök: a férfit, aki eltávozott, követte felesége is a halálba. Van-e meghatóbb, amikor két ember, aki jóban és rosszban együtt él egy hosszú éle­ten át, együtt és egyszerre válik porrá. Benedek Eleket és feleségét helyezték örök nyugalomra a kisbacont temető fái alatt. Ki volt Benedek Elek? Ka csak nevét említjük, valami édes me­legség fut végig a szivünkön. Mert eszünk­be jutnak a mesék, amelyeket az ő halha­tatlan le’ka adott számunkra. Elnéztüi» .okszor a kisbaconi sirkertben az egyszeiil síremléket, amely alatt a leg­nagyobb magyar mesemondó örökálmát alussza. Meghatottan olvasgatjuk a soro­kat: Jézus tanítványa voltam, Gyermekekhez lehajoltam, A szivemhez felemeltem, Szeretetre Így neveltem. Igen. Nagyapó valóban a szeretet apos- to'a volt, aki odahajolt le forró, érző szivé­vel, ahol a legnagyobb szeretetre volt szükség. A gyermekekhez ért le, hogy lel­kűket kivirágoztassa, álmaikat széppé, de­rűssé varázsolja. Mi volt Benedek Elek sikerének titka, hogy a legnagyobb magyar mesemondó ne­vet érlemelte ki ? Nem a mese, mert hiszen mesélni Grimm és Andersen is tudott: szé­pen és bűbájosán, hogy a gyermek lelke megtelt azzal a különös, színes-fényes vi­lággal, amelyet meseországnak neveznek. Benedek Elek varázsa az volt, hogy 6 a népét adta vissza meséiben. Az ő alakjai nem tündérek, nem elvarázsolt királyfiak és boszorkányok, vagy pedig gonosz bábák, hanem székelyek és a keret: erdők, havasok világa, a székely történelem. Benedek Elek itt maradt a Hargita fenyvesei alatt, ennek a csodálatos tájnak lelkét bontotta ki, hogy necsak elringassuk magunkat az ál­modozásban, hanem tanulni is tudjunk. Az ö világa a Szent Anna-tó, a Cenktető, Csaba királyfi, a bolondos Rabsinné, Flrtos vára, Kinizsi Pál törökverő hős, Bem apó, a negy­vennyolcas szabadságharc hős alakja. Ttin- déribb ez minden Grimm és Andersen mesé­nél, mert ami Nagyapó leikéből fakadt, azt Udvarhely, Háromszék és Csik falvainak népe, lelke adta. De emlékezzünk vissza Elek apóra, az emberre is, a vállán sok évet hordó egye­nesszál ember életutjára. Mert élete Is cso­dálatos és nyilegyenes ennek az embernek és ugyanolyan tiszta ragyogás, akárcsak annyi gyönyörűen zsongó, Ízes székely nyel­ven megirott sora. Nagyapó tulajdonképpeni életútját — hogy igazi ember nagyságát lássuk — nem onnan kell számítani, amikor mint alig ti­zennyolcéves fiú elindult, hogy meghódítsa a magyar sziveket, nem onnan, amikor leg­első meséjét sorokba rajzolta, vagy fővá­rosi újságírás kodása idejétől. Hanem akkor­tól, amikor a trianoni vész rázúdult Ma­gyarországra. Erdély akkor felzaklatott hangyabolyhoz volt hasonló. Mindenki fut­ni, menekülni szeretett volna. Reményik so­rai már kézről-kézre jártak: „Mint a var­jú a száraz jegenyén, én itthon maradok." Itthon, Erdé'yben, az ősi, vérrel áztatott kincses földön, a nép és a fejedelmek Er­délyében. A hangyabolyt azonban nehezen lehet megnyugtatni, ha egyszer felzaklatták. Benedek Eleket a hangyabolytól távol, e fővárosban érték ezek a felzaklatott idők. Akkor már úgy tartották nyilván, mint a legnagyobb magyar mesemondót. Az „U Idők" szerkesztőségében dolgozik, könyvei ezerszámra futnak a magyar könyvpiacon ér minden előtte van, hogy a teljes anyag: sikert Is elérje. fis akkor hazajött Kisbaconba. Nem a fé­nyes Kolozsvárt, vagy a mozgalmas Nagy­váradot választotta, hanem a falut, a népet, amelyben ő maga és lelke Is gyökeredzett „Ki kell jönnie falura az értelmiségnek, össze kell forrnia a néppel“ — ez volt a jelszava. fis úgy is cselekedett. Kisbaconban tele­pedett meg, hogy közelebb legyen a — szi­véhez. Kisebbségi sorsba jött át, vállalva an­nak minden nehézségét, szenvedését, de vál­lalta azt, hogy példát mutasson. Ez a hű­ség, ez a vállalás az, ami igazán naggyá teszi alakját. Ekkoriban kezdődtek élete leg­küzdelmesebb napjai. Lapot szerkesztett az erdélyi ifjú nemzedéknek, a máig is emléke­zetes „Cimborá‘‘-t, hogj^ a magyar gyermek Egyelőre ne folyamodjon a közönség utazási igazolványért a rendőrkapitánysághoz Kolozsvár, augusztus 31. Legutóbbi számunkban — a Magyar Táv­irati Iroda jelentése alapján — közöltük, hogy kiterjesztették az utazási korlátozást és ezután Kolozsvárról is csak külön iga­zolvánnyal lehet utazni. Amint megírtuk, az utazáshoz szükséges igazolványt a rend­őrkapitányság állítja ki az utazni akaró kérvényezőnek, ha az utazni akarói: erre vonatkozólag kérést és két darab 6x9 cen­timéteres fényképet nyújtanak be. Ezen az alapon csütörtökön délelőtt az utazni akarók egés z tömege lepte el a rendőrkapitányságot, tekintettel azonban arra, hogy a kolozsvári rendőrkapitány­ságra még nem érkezett meg a hivatalos végrehajtási utasítás, illetőleg rendelke­zés, a rendó'rkapitányság vezetője senki­nek nem tudott utazási igazolványt adni. A kolozsvári rendőrkapitányság vezetője lapunk utján arra kéri az utazni akaró kö­zönséget, hogy egyelőre ne folyamodjanak utazási igazolványokért a rendőrséghez, mert mindaddig, amíg az utazási igazolvány kiállításának módozatára vonatkozólag a hivatalos utasítás meg nem érkezik, addig ilyen igazolványokat nem állítanak ki és nem adnak ki. Amint illetékes helyen kije­lentették, két-három napon belül minden bi­zonnyal megérkezik a rendőrkapitányság­hoz a várt hivatalos rendelkezés és ezen az alapon indokolt esetben az utazni akaró közönség igazolyányhoz jut. Vargha Lafos dr. főispán msPhallpaüa a kolozsvári kézmOiparesság kívánságait Kolozsvár, augusztus 31. Vargha Lajos dr. Kolozsvár város főis­pánja, aki nemrégiben a nagyobb ipari üzemeket látogatta meg, hogy személyesen győződjék meg az ipari munkásság kérdé­seiről, az elmúlt napokban a város Iparos­ságának a vezetőit kérette magához, hogy megbeszélje velük a kézmüiparosság idő­szerű problémáit. A megbeszélésen Demeter Ferenc ipartestületi elnök vezetésével az összes ipari szakmák képviselve voltak. Megjelent az értekezleten Vásárhelyi László dr. polgármester és Suba Károly dr. ta­nácsnok, az elsőfokú iparhatóság vezetője is. Suba dr. tanácsnok bemutatta a főis­pánnak az iparosság vezetöférfiait, akik közvetlen beszélgetés keretében ismertet­ték az egyes ipart szakmák felszínen lévő kérdéseit és kívánságait. A megbeszélés után a főispán biztosította a kézmüiparos- eágot arról, .hogy hatáskörén belül mindent elkövet a megoldásra váró kérdések megol­dására és a kérelmek elintézésére. Ezt an­nál is Inkább megteszi, mert Kolozsvár Ipa­rostársadalmát nagyrabecsüli és méltányol­ja azt a nagyfontosságu szerepet, amelyet Kolozsvár gazdasági életében betöltenek. BefejMŐírlíelr «dóicivefési taiiBBileaSaSole Ko’oistb ron $ Be Stell fizetni ez ese<S4f;es ad tf Kolozsvár, augusztus 31. A zsidó vagyonok és ingóságok szám­bavétele annyira igénybevette a pénzügy egész adminisztrációját, hogy az adóki­vetési munkálatok csak csütörtökön fe­jeződtek be. Az ezévi előírásokat úgy a jövedelem, mint a társulati adó, valamint a vagyonadó tekintetében már elvégez­ték a pénzügyigazgatóság és az adóhi­vatal tisztviselői. Most megkezdték az adóivek kiállítását és a fizetési megha­gyások kikézbesítését. Az adókivetések elleni felszólalások letárgyalására előre­láthatólag oktetiérben kerül sor. Addig megválasztják az illetékes hatóságok ré­széről a bizottságok uj tagjait. A bizott­ság régi tagjainak ugyanis a hároméves megbízatása lejárt. Az adókivetési munkálatok befejezé­sével kapcsolatban a kolozsvári pénzügy­igazgatóság nyomatékosan felhívja az adózók figyelmét arra, hogy esedékes adótartozásaikat minden külön felszólí­tás bevárása nélkül fizessék ki. Azok az adófizetők, akik az esedékes adótartozá­saikat idejében kifizetik, térítést kapnak. A késedelmes adófizetés hátránya ezzel szemben az, hogy az adóhivatal a vonat­kozó rendelkezések értelmében kamatot számíthat az esedékes adóösszeg után. A városi adóhivatal egyébként erre a körülményre külön hirdetményben hivja fel a lakosság figyelmét s utal a rendkí­vüli időkre, amikor mindenkinek foko­zottabban kell teljesiţenie az állammal szembeni kötelessé'-'*1 így dolgozik a szabadidőszercezet Sokirányú tevékenység a munkásság éietSTin onaiának emelésére A hatalmas gyártelep háta mögött van a szabadidő szervezet egyemeletes épü­lete. Hivatali helyiségében keressük fel az igazgató urat, akit bizony nem köny- nyü elcsípni. Csak ebben a percben érke­zett vissza vidékről, ahol a kihelyezett gyermekek ellátását ellenőrizte. Barátságosan fogad, kérdéseinkre őszintén és nyíltan válaszol. Látszik raj­ta, hogy szívügye a munkások helyzete s időt, fáradságot nem kiméivé, a lehető­ségekhez képest igyekszik eleget tenni kéréseinknek. — A szabadidőszervezet, amely magá­ba foglalja a gyár jóléti és kulturális ágazatát is, igazi segítő tevékenységét a háború kitörésekor indította el — mond­ja — s eközben hivatalos kimutatások­kal igazolja a szociális munkát, amit bár­mely gyár mintaképül tehet mgga elé. A bajtársi szolgálat a szabadidő-tevékeny­ségnek az a szervezeti része, amely a hadbavonultak hozzátartozóinak és bom­bakárosultaknak a megsegítését intézi. — Mekkora az összeg, amit egy bom­bakárosult kaphat? — Száz pengőtől ötszáz pengőig ter­el ne felejtse anyanyelvét. Aprócska eldu­gott háromszéki községből lapot szerkeszte­ni ? Erre csak Benedek Elek volt képes. Reg­geltől estig kéziratokkal bajlódik, hogy igeD gyakran reggelig a kiadóhivatal: ügyeket in­tézze. Egy személyben ö volt á szerkesztő­ség és kiadóhivatal, neki kellett mindent in­téznie. Az erdélyi magyarság szegény volt, Benedek Eleknek sokat kellett vállalnia. így történt meg azután, hogy adósságokba ke­veredett és a kisbaconi udvarház kertjének fenyői vándorolni kezdtek. Mit adhat el egy jed; mindig attól függ, mekkora kárt szenvedett az illető. Ezt a szövetség gyorssegélyként utalja ki és a károsult azonnal fel is veheti. A segítséget egy­formán megkauja a gyárnak minden munkatársa, a tisztviselő vagy az üzemi segédmunkás egyképpen. Nem teszünk különbséget ember és ember között. Azok az idők elmúltak, mikor differenciák vol­tak köpeny és köpeny között. Egyre na­gyobb súlyt helyezünk a gyermekek ki­telepítésére is. A gyermek a haza legna­gyobb kincse, éppen ezért mindent meg­teszünk az érdekükben. Ugyanilyen sze­retettel kezeljük a hadbavonultak hozzá­tartozóinak ügyeit is. A gyár magára- Vállalta a hősi halált halt alkalmazottak árváinak felnevelését, hogy ilymódon is segítsen azokon, akiknek legdrágábbjuk az életét áldozta a Hazáért. Gondoskodás a gyermekekről — Hogyan fogadták a szülők a gyer­mekek kihelyezésére irányuló felhívásu­kat? — Eleinte idegenkedtek kissé s ez ért­hető is, h'szen egy szülő se igen válik székely gazda, ha kötelességét akarja telje­síteni ? A fáit. Benedek Elek is úgy tett. Fű­rész vágta azokat a fákat, azokat a lelkes szívvel unokáknak szánt árnyas fákat, ame­lyeket ö maga ültetett. De szárnyalt a mese tovább is, tovább a fák árából, fis tovább nőtt az erdélyi gyermek lelkében. Ha még jobban ki akarjuk domborítani emberi és igaz magyar nagyságát, gondol­junk vándorlásaira is. Havas, zi j,ros, csa- takos reggeleken indult vándorútra a szé­kely falvakba, mert szükség vek rá. Ajspk­meg könnyen a legféltettebb kincsétől, a gyermekétől; a békövetkezett terrortá­madások után azonban mégis* jobbnak látták, hoogy biztos helyre szállítjuk a gyermekeket és ma már több mint száz­ötven gyermeket helyeztünk ki négy kü­lönböző gyermeküdülőhelyre. Ott a leg­gondosabb ápolás mellett vigyáznak rá­juk s ezek a gyermekek, ha eljön az idő, egészségesen mehetnek haza, súlyban meggyarapodva térhetnek vissza szü­leikhez. A felnőttek továbbképzése — A háború nem akadályozza meg szervezetünket abban a tekintetben sem, hogy folytassa nemzetnevelő munkáját is. Éppen úgy, mint a múltban, most is megkezdődnek a polgári iskolai előkészí­tő tanfolyamunk; ezzel egyidőben meg­jelent mesterképző iskolánk tananyagá­nak második fejezete. Ilymódon elő akar­juk segíteni azoknak a munkatársaink­nak törekvéseit, akik a munkájuk mel­lett továbbképezni akarják magukat. Rendelkezésre áll a gyár hatalmas könyv­tára, valamint sport- és egyéb szakosz­tálya is. Nagyjából ez a szabadidő szervezet te­vékenysége és programja. Odaadással dolgozik azokért, akik a munka fegyve­rével teljesítik kötelességüket a nemzet és család iránt. Cs3!8rt%5n bezárul a munkaügyi választmányi tagok tanfolyama Kolozsvár, augusztus 31. A Hivctásszervezet és a Munkásfőis­kola, mint ismeretes, a munkaügyi vá­lasztmányi tagok ismereteinek bővítésé­re tanfolyamot renc z. A tanfolyam utolsó előadása csütc tökön délután há­romnegyed 6 órakor lesz a Hivatásszer­vezet Mátyás király-tér 12. szám alatti előadótermében. Ez alkalommal az első előadást Bíró Tibor dr. munkaügyi fel­ügyelő tartja a munkabér kérdéséről. Utána Kerekes Jenő dr. törvényszéki al­jegyző a munkaügyi bíróságról értekezik. Az előadások után a választmányi ta­gok megbeszélést tartanak. Kik keresnek és kapnak munkát az állami munkaközvetítőnél ? Az állami munkaközvetítő hivatal e hét szerdai kimutatása szerint a következők keresnek munkát: 2 asztalos, 2 géplakatos, gépszerelő, 1 gyári betanított munkás, 1 mészáros, 2 kőműves, 1 férfiszabó. Munkát kaphatnak: 9 asztalos, 2 bádo­gos, szerelő vidéken, 2 cipész helyben, 1 vidéken, 1 géplakatos, 3 gépkezelő vidéken, 2 férfi betanított gyári munkás és 7 nő, 8 napszámos, X férfiszabó, 2 női szállodai, il­letve vendéglői, kávéházi segédmunkás nő, 1 vas- és fémesztergályos vidéken, 2 ma­gántisztviselő vidéken, 2 gép- és gyorsíróruí, 2 gazdasági alka'mazott, 1 kocsis, 4 szol­ga, 22 bejárónő és 7 házicseléd. A munkaadók megbízásaikat a munka­közvetítőnél szóval, levélben vagy telefoni» is jelenthetik. A munkakeresök személye­sen jelentkezzenek a hivatalnál (Férfiosz­tály I. kér. Hitler-tér 5. szám, női osztály I kér. Szentegyház-utca 42. szám). ban az időkben egész sereg fiatal iró és új­ságíró maradt állás nélkül, ű aztán előadá­sok rendezésével nekik kenyeret, a magyar népnek pedig újra csak mesét és magyar szót adott. Benedek EÍfek életutján .végigpillantva, nem tudjuk, hogy voltaképpen mi volt benne nagyobb: mesélökedve, magyarsága, vagy embersége. Azt hisszük, hogy mindhárom sajátosság egész volt, teljes és éppen ez, ami Nagyapót igazán naggyá teszi. (H. E.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom