Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-02 / 173. szám

s KELETI„ _ MAGYAR U/SAÍG 1944. AUGUSZTUS %. lizálását kívánta. Churchill nem tudta ugyan megcáfolni a kiürítés mellett felho­zott érveket, mégis ellenezte a kívánságot, mert a világ London kapitulációját látná ebben a lépésben. A. kormány köreiben ez az elutasítás heves vitára adott okot. Chur­chill azon az állásponton van, hogy a hábo­rú bármibe kerüljön is, legkésőbb október­ben eldől a szövetségesek javára. Etealatt a szövetségesek minden fegyverüket és fegy­verfogható emberüket harcbavetik, hogy ki­erőszakolják ezt a döntést, mielőtt még a németek részéről újabb V.-I. fegyver lép­hetnék működésbe és ezzel uj alapra helyez­nék a háborút. Churchill csak azért utazott másodszor is Normandiába, hogy ezt az elhatározását közölje Montgbmeryvel. Mont­gomery elodázhatatlan feladatává vált, hog” a lehető leggyorsabban elfoglalja Pá­riát. Churchill és Montgomery ötórás meg­beszélése után indult meg azután a l>emp- sey-bffenzlva is, amely nagy csalódást oko­zott. Londonban egyre nagyobb reményke­déssel tekintettek az amerikaiakra, akik Időközben a hidfő nyugati szárnyán indul­tak támadásra. Úgy tudják azonban, hogy ennek a támadásnak csak a hidfő kibővíté­se, nem pedig Paris bevétele volt a célja. Churchill Stimsonnai, az amerikai hadügy- miniszterrel Eisenhower főhadiszállásán megegyezett abban, hogy a megindult had­műveleteknek szeptember végéig, legkésőbb azonban október első részében a régi fegy­verekkel el kell dőlnie. Stimson is azon a véleményen volt, hogy a németek régi fegy­vereiket nem használhatják ütőkártyául és éppen ezért az amerikaiak részéről is a dön­tés bekövetkezését gyorsítani kell. A V.-I. hatásáról Stockholmban úgy ér­tesültek, hogy különösen az üvegszilánkok­tól nagyon félnek az angolok. A V.-I. lég­nyomása olyan elképzelhetetlenül erős, hogy a betört vastag kirakatüvegek ékként bele­vágódnak az útburkolatba és alig lehet el­távolítani. Ha négyemeletes épületet ér a V.-L, nem pusztítja el az egész házat, mert a legtöbb esetben csak a felső emeletrésze­ket üti át, a robbanás ereje azonban a leg­pusztítóbb hatással jár a belső épületrészek­ben. Általánosságban mindenesetre nem ál­lítható fel mérték a szárnyasbomba erejé­ről. Londonban valószínűnek tartják, hogy a németek különböző töltetekkel látják el a V.-I.-et. A Német Távirati Iroda jelenti Géniből: Londonból közük: A londoni napilapok tele vannak a szárnyasbombákról szóló jelenté­sekkel. Minden lap leírja azt az esetet, amikor pénteken délben egy szárnyasbomba egy élénk látogatottságu hetipiac közelébe esett. A helyszín a legborzalmasabb lát­ványt nyújtotta, mert nemcsak sok halott és sebesült volt, hanem mert a piactér köz­vetlen közelében álló üzletház és egy, az ebédidőben tele levő vendéglő is Összedőlt. Maga a piactér egyetlen nagy romhalmaz­zá vált. Az anţţolszaszolc fovátli énfézik íeiBorfáGrxsadás&il&at IFárextze elien Berlin, augusztus 1. (MTI) A 'Német Távirati Iroda jelenti:, Az olaszországi német főparancsnokság tudvalévőén már régebben nyilt városnak jelentette ki Firenzét és mindig ekként ke­zelte. A városban nincsenek német csapa­toki vagy parancsnokságok. Firenze váro­sát és berendezéseit a német csapatok ka­tonailag semmiképpen sem használhatják fel. Mégis az angol-amerikaiak az utóbbi időkben gyakranv intéztek bombatámadást különösen Firenze belvárosa ellen. Ezen­kívül Alexander tábornok, az itáliai szövet­séges csapatok parancsnoka kiáltványban szólította fel Firenze lakosságát, legyen gondja rá, hogy a város minden berendezése és a középületek, a hidak, a telefon, a táviró, a viz, a gáz és a villamosmüvek, a pályaudvarok, a vasúti raktárak és a vil­lamosok sértetlenül kerüljenek az angol­amerikaiak kezére, hogy ezeket azonnal használhassák. Mig tehát a németek tuda­tosan lemondtak Firenze városa telepeinek és berendezéseinek felhasználásáról, az an­gol-amerikaiak ezeket a berendezéseket ha­ladéktalanul ki akarják használni a néme­tek elleni harcban. Firenzétől délre egyébként a brit hadosz­tályok széleskörű átcsoportosítások és to­vábbi megerősítések odavonása után hétfőn délelőtt megkezdték uj nagy támadásukat. Kora reggel óta tombol a nagy csata, de kimeneteléről még nincsenek jelentések. A német légvédelmi erők 1826 angol-amerikai repülőgépet lőttek le júliusban Berlin, augusztus 1. (MTI) Az Interinf légügyi tudósítójának most. szerzett érte­sülése szerint a német légihaderő kötelékei július folyamán a Birodalom területe, a nyugati arcvonal és Délkelet-Európa felett összesen 1826 angol-amerikai repülőgépet semmisítettek meg, közöttük 1236 négymo­toros bombázót. E gépek zömét, 711/ négy­motoros bombázót a Néftiet Birodalom te­rülete felett lőttek le a német légvédelmi erők. Mértékadó német tengerészeti körök meg­állapítása szerint a nyugaton és az Olasz­országban harcoló angol-amerikai erők az elmúlt két hét folyamán megint több, mint 12.000 főnyi hajózó személyzetet vesztettek. Mint az Interinf légügyi tudósítója érte­sül, az augusztus 1-re virradó éjszaka az északafrikai partvidék előtt német torpedó- vető repülőgépek egy erős köteléke eltalált két, összesen 12.000 tonnát kitevő fehérha­jót és megsemmisiteúek egy rombolót, két H-000 tonnát kitévő fehérhajót pedig olyan súlyosan megrongáltak, hogy elsüllyedésük­kel számolni lehet. Ezenkívül torpedótálá- latokat értünk el hét, összesen 49.000 ton­nát kitévö teherhajón és tartályhajőn. Hz Izvesztija felszántotta a szovjet üzemeket hogy takarékoskodjanak a nyersanyagokkal Stockholm, aug. 1. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: A moszkvai rádió jelentése szerint az Iz- veaztija vezércikkében követeli, hogy fokoz­zák augusztusban a termelést és a fegyver­kezést. Abból a célból, hogy még jobb ered­ményt érjenek el, több szenet és fémet bá­nyásszanak, nem csalt az arcvonai szárnál», hanem a hátországi gazdálkodás számára is. Az üzemek messzemenően takarékoskod­janak a nyersanyaggal. Amerikai katonák Rómában benyomultak a japán követ lakásába Tokió, aug. 1. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Mint a külügyi hivatal kedden közölte, a japán kormány Spanyolország utján tilta­kozott az Egye,,ült Államok kormányánál a vatikáni japán követtel való jogszerűtlen bánásmód miatt. A külügyi hivatal megál­lapította, hogy julius 6. után şmerikai ka­tonák Rómában benyomultak a követ laká­sába és nem a diplomatákat megillető nem­zetközi jog alapján jártai^ el vele szemben. A Tinian-szigeten kezdeményezett amerikai vállalkozások suiyos veszteségekkel jártak Tokió, aug. 1. (MTI) A Német Távirati iroda közli: A császári főhadiszállás kedden a követ­kezőket jelentette: 1. A Marienne szigetcso­porthoz tartozó Guan szigetén a japán csa­patok az Akacsi öbölben és a Sova öbölben jelentékeny károkat okoztak az ellenség­nek. 2. A Tinian sziget északi részén vég­rehajtott ellenséges partraszállás óta a ja­pán csapatok megakadályozták az ellenség további vállalkozásait, és súlyos vesztesége­ket okoztak nekik Julius 23-án sikerült az ellenségnek a japánok utolsó védelmi vona­lába behatolnia és ennek következtében az arcvonalak összezavarodtak. 3. Rota sziget japán helyőrségét napról-napra bombázzák az ellenséges légierők és lövi a hadihajók tüzérsége. Mégis megakadályozott eddig minden ellenséges partraszállási kísérletet. Emília olasz tartományban ismét pótolhatatlan művészeti aiiíoiásoii puszin! ab el Milánó, aug. 1. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Mint az északolasz rádió jelenti, az angol­szász légierő hétfőn terrortámadást intézett Emilia olasz tartomány több városa ellen. Ismét számos pótolhatatlan művészeti alko­tás és ériékes épület ment tönkre, Ferra­raban például a Palazzo Diamandlt rombol­ták szét, melyet a homlokzatát ékesitő dísz­kövekről neveztek el. Elpusztult az itt be­rendezett képtár is. Nagy kárt szenvedett Modenában az ősi hercegi palota, amelynek két loggiája beomlott. A mellette lévő San Domin'-0 és a Santa Maria Della Puriííca- tlone a terrortámadásban szintén elpusztult. A magyar szociális megújulásról nyilatkozott Szász Lajos iparügyi miniszter Megalakult a magyar ipari munkatudományi intézet Budapest, augusztus 1- Budapesti munkatársunk felkereste Szász Lajos minisztert, hogy a Keleti Magyar Újság számára a magyar ipari munkatudo- mányi intézetről nyilatkozzék. Szász miniszter a következőket mondotta: — A nemzeti közösség egyetemes ér­dekeinek szolgálatában az állam egyre nagyobb mértékben avatkozik be a tár­sadalmi és a gazdasági élet alakulásá­ba. A modern államvezetes egyik leg­fontosabb feladata, hogy á társadalom helyzetének és várható alakulásának pontos ismeretében ne engedjen egyes megoldandó kérdéseket élmérgesiteni, hanem kellő időben, megfelelő intézke­dések foganatosításával e kérdéseket megoldja és helyes irányba terelje. Ezt a célt szolgálja a magyar ipari munka­tudományi intézet, amelyet Dékányi István egyetemi tanár, a szociológia professzorának vezetésével alakult. Az intézet alapításánál két fő szempont az irányadó: 1. a nagyjelentőségű szociális reformnak nem önző érdekharcokban, pillanatnyi erőviszonyok alapján, hanem a nemzet távolabbi érdekeinek szolgá­latában ítéli megvalósulnia, hogy a kor­mány átfogó intézkedésekkel valóban tervszerű szociálpolitikát folytathasson; 2. a szociálpolitikai tudományos műve­lése Magyarországon igen elmaradott. Annak a rendszernek, amely Magyarországon szűk látókörű érdek- csoportok szolgálatában a szociális fejlődést olykor megakadályozta, más­kor félmegoldásokba nyomorította, nem lehetett érdeke, hogy a szociál­politikai munkát előbbrevigyék és ez­zel szemben veszedelmes tudományos fegyvertárat szolgáltassanak a szociá­lis megújulásnak. A legutóbbi badensalzbrunni nemzet­közi szociálpolitikai kongresszuson taa pasztalbattuk, hogy a magyar szociál­politikai tudomány nagyon elmaradott. Már pedig a szociálpolitikai tudomány terén is a nemzetközi összehasonlítást megálló eredményeket kell elérni. Ezen a széles kiterjedésű munkaterületen az intézetnek a következő programot kell megvalósítania: 1. szociográfia felvéte­le, elkészítése, amely ffl.000 gyári mun­kás gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyait deríti fel. Az ipari munkás­ság kérdései ugyanis teljes megnyug­vással mindaddig nem oldhatók meg, mig e társadalmi réteg helyzetét nem ismerjük fel tüzetesen. A háború utáni Európában az egyes nemzetek gazda­sági rangját, miként az egyén rangját a közösségben, a teljesítmény fogja meghatározni. A, magyar ipar ebben a versenyben csak akkor állhatja meg a helyét, ha a termelés tényezőinek költ­ségei megfelelően alakulnak és lehetővé tesszük a termelés összköltségének meg­felelő színvonalon tartását. Az intézet a munkással foglalkozik. Ezzel kapcso­latban kell tehát megvizsgálni ezt a problémát. Ezért összehasonlítást fog végezni a hazai és a különböző európai államok munkásainak munkaeredményei között. A munkásság helyzetének helyes megítéléséhez szükség van arra, hogy tisztán ismerjük a munkásság életszín­vonalának alakulását. Az intézet ezért megteremti azokat a feltételeket, ame­lyeknek alapján a magyar munkásság széles rétegeinek színvonalát lemérheti s különösen a tipikus munkáscsaládok háztartásának időnkénti alakulását vizs­gálni fogja. Az ipari élet gyakorlati szerveinek és az ipari munkatudományi intézet működésének egymásrahatása biztosítja egyrészt, hogy a felmerülő kérdések megoldása ne le­gyen ingadozó, tapogatózó, hanem ha­tározott és céltudatos, másrészt a tudomány ne váljék el az élettől, ne kalandozzék el a földieket meghaladó magasabb régiókba, hanem a gyakorlati életet szolgálja. Az össz­hangban kialakult együttműködés ered­ményeként lesz biztosítható a magyar ipari élet renaissance-sza. Megszűnik a középipar Az Ipartestületek megerősödését ielenti a gyárszerüség fogalmának uj megállapítása Kolozsvár, augusztus 1. Az ipari érdek­képviseleti rendszer reformja szükségkép­pen felszínre vetette a középipar fogalmá­nak uj meghatározását, illetőleg hovatarto- zandóságának korszerűbb rendezését. Ná­lunk az elmúlt évtizedekben alakult ki az úgynevezett középipar különleges rendszere, amit a külföldön, főleg Németországban már régen nem ismernek. Az ipari üzemek gyárszerüségét meghatá­rozó 78.000—1923. számú kereskedelmi mi­niszteri rendelet gyárszerüeknek, vagyis a kézmüvesipar kereteit túlhaladottnak tekin­ti azokat az üzemeket, amelyekben elemi erővel hajított munkagépet használnak és állandóan legalább tiz alkalmazottat foglal­koztatnak, vágy' amely üzentek nem csupán továbbeladásra, hanem a fogyasztók köz­vetlen kiszolgálására Is dolgoznak, de elemi erővel hajtott munkagépet használnak és húsznál több munkást foglalkoztatnak. Vé­gül, ha elemi erővel hajtott munkagépet nem használnak, de legalább huszonöt mun­kást foglalkoztatnak. Az ipari üzemek gyárszerüségének ilyen meghatározása nagyban hozzájárult Ma­gyarországon a középipar kitermeléséhez. Kialakult egy üzemi típus, amely nem tar­tozott sem az ipartestületi kötelékbe soroz­ható kézmüvesiparhoz, sem a GyOSz kötelé­kében tömörült gyáriparhoz, hanem külön érdekvédelmi rendszert alkotott magának, az Országos Iparegyesület keretében. Most, hogy a kormány intenciói szerint nálunk is meg kell csinálni a kötelező ipari érdekvédelmi rendszert, a kormányzati té­nyezők napirendre tűzték a középipar hova- tartozandóságának rendezését. A hivatalo­san elismert legújabb gyáripari érdekképvi­selet, a GyOK kérte a kormányt, hogy álla­pítsa meg a gyárszerüség uj meghatározá­sát, vagyis állítsa fel a keretet, amelyeken belül az Ipari üzem gyári jellegűnek tekint­hetö-e, vagy sem. Az Ipartestületek Országos Szövetségének ezzel kapcsolatban az az álláspontja, hogy a gyárszerüség jellegét a jövőben ne az ha­tározza meg, hogy az üzemek hány munkást foglalkoztatnak, illetőleg hány lóerős gépet alkalmaznak. A mechanizálódás terjeszke­dése a kézmüvesiparban is egyre nagyobb tért hódit, ami azt jelenti, hogy a gyársze­rüség meghatározásánál ezeket a szempon­tokat ma már nem lehet irányadónak tekin­teni. Szükségképpen előtérbe jut az a he­lyesebb és igazságosabb meghatározási mód­szer, hogy a nagyipar és a kisipar fogalmát ma már az egyes szakmák jellegéből kiin­dulva kell megállapítani. Közéipar tehát a jövőben nem lesz. Felvetődött az a terv Is, hogy á gyárszerüség fogalmának megállapí­tásánál a foglalkoztatott alkalmazottak szá­mát vegyék tekintetbe. Az ötven munkásnál többet foglalkoztató középipari üzemeket so­rozzák a GyOK kötelékébe, az ötven mun­káson aluli középipari vállalatokat pedig minden további nélkül minősítsék kézműves- iparnak és mint ilyen, osszák be az IPOK érdekvédelmi hatáskörébe. Ez a megoldás a kézmüvesipar s egybén az ipaitestü.. .3k megerősödését jelentené, miután statisztika szerint az országban 10.341 középipari üzem működik s ezek tulnyomórészben 50 mun­káinál kevesebb munkaerőt foglalkoztatnak. Egy liter petróleumot adnak a 2. számú szelvényre KOLOZSVÁR, augusztus 1. A közellátási hivatal a petroleumkiskereskedők és a fo­gyasztóközönség tudomására hozza, hogy a folyó év augusztus hónapra érvényes 2. szá­mú petroleums zelvényre 1 liter petróleum szolgáltatható ki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom