Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-13 / 183. szám

Î944. AUGUSZTUS 13. ' KKZEYt £ Vitéz Bonczos Miklós belügyminiszter: IS tatárdulás óta nem fenyegetett bennünket olyan veszély, mint most Minden erőt meg kell mozgatni és össze kell fogni Budapest, augusztus 12. (MTI. J Vitéz Bonczos Miklós belügyminiszter szombaton reggel hivatali helyiségében fogadta minisz­tériuma tisztviselökarának tisztelgését. A belügyminisztérium tisztviselői kara nevé­ben Johau Béla rangidős államtitkár kö­szöntötte a hivatalba lépő belügyminisztert. Vitéz Be ezos Miklós belügyminiszter az üdvözlésre válaszolva, hosszabb beszédet mondott az állami élet belső szilárdságáról és a háborús közigazgatás feladatairól. — Háborús, nehéz időkben a köz érdeke az első, — kezdte beszédét a belügyminisz­ter. — Amikor tehát a magyar közigazga­tás vezető tisztviselői előtt szólok, nem aka­rok e politika szépen megfogalmazott kör­mondataival élni, hanem őszintén és egy­szerűen le akarom szögezni, hogy abban a hatalmas küzdelemben, amelynek külső frontja most már a hágóinkat döngeti, s körülfonja a Kárpátokat, itthon, belül mi a teendőnk. A háborús közigazgatás nem lehet ugyanolyan és ugyanaz, mint a békés időké. Nyersen meg kell mondanom: nehéz az or­szág helyzete. A tatárdulás óta nem fenye­getett bennünket olyan külső ellenség, olyan veszély, mint most. De nemcsak azért, mert Keieti határaink védelmében hatalmas ellen­séggel állunk szemben, hanem azért is, mert állami életünk belső szilárdságát ve­szélyek fenyegetik. A belső fronton a mo­dem s minden erőt összefogó népfelkelés napjaira virradtunk. A külső frontok mögött a háború utolsó szakaszában minden erőt- meg kell mozgatni s össze kell fogni, hogy a küzdő fegyveres katona niegkaphassa a hátországtól mindazt az erkölcsi és anyagi támogatást és segítséget, amely erőit fokoz­hatja. A belső frontnak ebben a felcsigá­zott készenlétében elsősorban kell említeni az állami életünk szilárdságát fenyegető ve­szélyek között a pártpolitikai ellentétek túl­ságos kiéleződését s a kiéleződött politikai szempontok érvényesü!ését a kormányzat­ban és a közigazgatásban. Politikai pártok létezése parlamentáris ál­lamban természetes adottság. Az erős több­ségi párt, a törvényhozás és a'kormányzat fö irányaiban érvényesíti elveit, a többi pár­tok pedig kellő önmérséklettel megelégsze­nek ellenőrző szerepükkel. Szűnjenek meg a pártharcok ! De az ügyek intézése közben még a béke években sem tűrt politikái vitát, vagy pár­tos részrehajlást igazgatásunk európai szín­vonala. A nemzet egyetemes érdeke, közön­ségünk egészséges véleménye, de a háborús közigazgatás érdekei is megkívánják: szűn­jenek meg a pártharcok, mert pártharcokon, politikai versengéseken szilárd, határozott és gyors kormányzat nem épülhet fel. Mind­ezek megfontolása alapján pár ■.politikától mentes belügyi kormányzatot és közigazga­tást kívánok inaugurálni. Pártpolitikai szem­pontokra és elvekre figyelem nélkül egyedül az ország objektiv érdese szabja meg a bel­ügyi kormányzat és igazgatás elveit, vala­mint a kivitel módozatait. Kormányzati és közigazgatási tisztviselők hivatali működé­sűk körében ne politizáljanak, intézkedéseik során nem lehet irányadó az a szempont, hogy az intézkedés mennyiben felel meg va­lamelyik párt elveinek, vagy pedig az intéz­kedés mennyiben találkozik az egyik vagy másik párt tetszésével. Különösen veszélyes és elítélendő megnyilatkozás lenne a pártpo­litikai szempontoknak az a jelentkezése, amely a hivatali intézkedések során az érin­tett személyek között pártállás szerint tenne Különbséget. Nem kis mértékben a pártpoli­tika kiéleződéséből származó és más okok­ból is jelentkező veszélye az államélet szi­lárdságának a mindjobban felburjánzó fe- gyelmezettlenség, amellyel minden háboius közigazgatásnak szembe kell néznie. Az évek óta tartó habom mind több és több korlátozást követel az egyénnel szemben, az egyéni szabadság köre egyre szükebb lesz. A jogszabályokhoz, a hatósági intézkedések­hez való engedelmesség meglazul. Ebben az állami élet szempontjairól ártalmas jelenség­ben különösen kmvo egyes köztisztviselői .e- gyelmezettlenség, • akár pártpolitikai, akár világnézeti különbségiről, akár a fegyclme- zettlenségnek általános irányából fakad, amely a felügyelet és ellenőrzés csökkenésé­vel csak fokozódik, s nem egy köztisztviselő felháborodik arra, hogy a jogszabályt önké­nyesen értelmezze s a hatósági intézkedést leiretegye „jobb időkre“. Szilárd elnatározá- som, hogy a fegyelmező hatalmat kérlelhe­tetlen szigorral értelmezem minden hivatali fegycimezetüenséggel szemben. Amilyen szi­gorral fogom minden helytelen példával szemben a fegyelmezést alkalmazni, legyen meggyőződve arról a háborús közigazgatás­nak minden tagja, hogy ugyanolyan szigoiu megtorlással fog jelentkezni az állam bün­tető hatalma mindenkivel szemben, aki a közigazgatás nehéz munkáját végző sze­méllyel szeihbeszáll, vagy munkáját akadá­lyozza. Nyomatékosan kiemelem, hogy ez el­határozásokat különös figyelemmel hajtjuk végre a csendörségi és rendőrségi karhata­lommal valö vonatkozásban. A karhatalom a törvény, a jog, ar élet, a vagyon, az ott­hon és a becsület védelmére szolgál, nem önmagáért vafi, hogy fegyverével rettegést keltsen, hanem azért, mert lehetővé teszi a termelés folytonosságát, az államélet bizton­ságát és a termelő munka zavartalanságát. A harc a magyarság létéért folyik Nem engedem meg ' -y akár nyílt, akár burkolt formában mtg egyszer felüssék a fejüket azok a mozgalmak és törekvések, amelyek a múltban a bomlasztás, a katona- lilienes hangulat, a társadalmi testvérharc és az osztályküzdelem, hazajáró szellemét kí­sértettéit. Ennek mindenkorra vége. A harc most a magyarság létéért folyik. Ssárkú és bármi kísérli meg, hogy a magyar és ma­gyar közé éket verjenek, annak nincs irga­lom. Az állami élet rendjét veszélyeztető további jelentés, amely a már említett káros tünetek egyik okaként Is szerepel, a bizal­matlanság. Az államhatalom bizalmatlan polgára liánt, tűzött eszközökkel .szinte el­viselhetetlen ellenőrzéssel igyekszik rendel­kezéseinek érvényt szerezni. A polgár bizal­matlan az állam iránt, keresi, mi rejtőzik a rendelkezések mögött. Az állami és a ma­gánéletnek sok terülő.xj nélkülözik a régi közmondásszerü magyar nyíltságot. Úgy látszik, ez is együttjár a hosszú háborúval, óvakodjunk a suttogóktöl, mert egyik nap a harctéri helyzetről szóló külön értesülésével szórakoztat, másik nap már a vezetőket íá- galmazza, de a harmadik nap egész bizo­nyosan arról közöl gyalázkodó hireket, aki eddig a leghűségesebben meghallgatta, őszinte, férfias nyíltság a hivatali életben és a magánéletben. Ez az egészséges köz­élet legerősebb biztositéka. Ezárt a hivatali életben felülről lefelé és alulról felfelé min­denkitől férfias nyíltságot követelek. A ma­gyarság jellemétől távolt állt a bizalma tlan- kodó, a kételkedő lelki állapot. Most mégis erre mutatnak bizonyos jeenségek. Az ön­bizalom megingására, sőt sok esetben hiá­nyára is következtethetünk. Mintha sorsunk irányításának minden fonalát kiesettük vol­na kezünkből. Ezzel a gyáva kishitűséggel állami életet élni nem lehet. Mindenkit át kell hatnia a nemzet élniakarása, katonát, munkást, gazdát egyaránt, de legelsősorban a köztisztviselőt. Azokban a válságos idők­ben, amikor az emberek nagyrésze állandó íí-egfeszültség állapotában él, és lelkületűk érzékenyebb, az állami élet, a hivatalos szervezet ne idegenitse el a polgárt az ál­lamtól. Érezze ennek az országnak a népe, hogy a hatalmas közigazgatás az övé és érette működik. Ha számbaveszem azokat a jelenségeket, amelyek miatt a belügyi kor­mányzat és a háborús közigazgatás különö­sen megnehezül, nem hagyhatom figyelmen kívül az erkölcsi felfogásban és az á’dczat- készség vállalásában bizonyos fokú általános elernyedést. Ellentmondásnak látszik, pedig tapasztaltam, hogy mig a hosszú háború a harctéren, a külső és a belső harctéren egy­aránt a kötelességteljesitós legszebb példái­nak egész sorát teremti meg, ugyanakkor a kötelességteljesités alól történő kibúvás az erkölcs felfogása meglazulására ad meglepő példát. Meg kell állítanunk a közerkölcs hanyatlását Jól tudom, hogy a belügyi kormányzat és a közigazgatás eszközei önmagukban nem elégségesek az általános erkölcsi színvonal süllyedésének megabaná yozására-. Az álla­mi hatalom más: rányu tevékenységének, az egyházaknak és a társadalom szervezeteinek vállvetett munkája szükséges arra, hogy a közerköicsnek ezt a hanyatlását megállít­suk. Meg kell gyökereztetni azt a józan fel­fogást, hogy nem lehet az emberek számá­ra egyoldalún csak a szociális haladás eiö- nye.ii követelni. Több kötelességierjesiLésc és tuaozatkészséget kivánok a köz javára, mert gyenge államnak csak szegény polgá­rai vannak. A szociális jólét emelkedésének és a kötelességteljesités'nek egyensúlyban kell lennie. A magyal- köztisztviselő kemény, harcos és puritán jellemű. Felolvad abban a közönségben, amelytől tisztségét kapta. Büszkén mondhatjuk, hogy nem a fizetés­ért dolgozik. A magyar közigazgatás tiszt­viselője ma ismét katona. Meg kell védenie, de ugyanakkor vezetnie is kell a gondjaira bizott népet. A magyar közigazgatásnak eb­ben a fontos háborús munkásságában meg kell őrizni az ügyek' intézésének azt az össz­hangját, amely a szabadság és a kötelesség, Ujrendszerü rugónélkiill sdrvktitőh lk,M .. hőposta mellett). éjjeli és nappali hasz* nálatra. Nem mű* anyagból. Kérjen in­gyen „Sk“ árjegyzéket és mertékabrát . . .... «.iítivo-u. tí Telelőn. iöö-Uld. a jog és a rend szelleméből fakad. A ma­gyar közigazgatás ebben az összeegyezte­tésben, amely immár ezeréves ezen a föl­dön, Európát jelenti. Szövetségesünk bizha- tik a magyar háborús közigazgatás helyt­állásában. Mig a helyemen vagyok, semmi ingadozást, vagy káros törekvést megerő­södni nem engedek, amely ennek a küzde­lemnek a hőseit, a harcoló katonát a hátor­szág felöl gyengítené. Ezt a gondot le aka­rom és le fogom venni a küzdelemben álló magyar és szövetséges katona válláról. Ez es vándos-babakefenaye elinduluijéta... Évenként kétezer újszülött magyarnak juttat iiatiakelengyét az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozsvár, augusztus 12. A háborútól vészterhes időkben is egyre fejlődik, terebé­lyesedik a nemzet fája... Kimutatások, számadatok, grafikonok igazolják, hogy » születések arányszánia fokozatosan emelke­dik. Kü oiiüsen a szegényebb néposztály Kö­rében gyakori a „gólya“ látogatása. Ott, ahol a nagy szegénység miatt még a min­dennapi kenyeret is csak kölcsön merik kér­ni a Miaiyánkban. Enne kellenére vállal­ják a gyermeket, mert tudják kötelességü­ket a nemzettel szemben. Pedig mennyi gond, küzdelem, költség és fáradtság páro­sul a gyermekneveléssel. Különösen most, amikor az élet minőén vonalán annyi ne­hézséggel kell megküzdeni... Ezer vándor babakelengye ... Az uj életeket adó magyar riadóknak most segítséget nyújt a n\agyar társada­lom. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület kezdeményezésére vándor baba- kelengyeakció indult, hogy a szegénysorsu szülök első gondját gyermekük világrajöve­tele után levegye róluk. A női bajtársi ala­kulatok és a történelmi egyházaink nöszö- vetséreinek önzetlen közreműködésével a napokban készült el az első ezer vándor ba­bakelengye, amelynek első részét már el is juttatták a Szolnok-Doboka és Beszterce- Naszód vármegye illetékes szerveihez szét­osztásra s csak napok kérdése, hogy a töb­bi kelengyék is eljussanak a kis magya­rokhoz. A babakelengyék elkészítése hetekig igénybevette a társadalmi és egyházi nö- szövetségek tagjait. A munkát azonban ön­zetlenül vállalták és derekasan el is végez­ték. Az Erdélyi Evangélikus Nők Szövetsé­ge, a Kolozsvári Református Nőszövetség, a Római Katolikus Nőszövetség és a Kolozs­vári Unitárius Nőszövetség együttes mun­kaközösségben 200, az erdélyi református egyházkerület Nőszövetsége és a Kolozsvári Református Nöszövetség 300, a kolozsvári női ipariskola 200, az Auguszteum, a Har­madrend, a Katolikus Női Misszió, a kór­házi apácák (ferencrendi nővérek), a Ma- riánum, a Mária Valéra Arvaház, a szent- péteri apácák (Vincés nővérek) és a Szent Vince Egyesület együttesen 300 babakelen- gv't készített. Évenként kétezer újszülött jut vándorkelengyéhez A vándor babakelengye elindulásáról, ren- déiU-á:"röl beszéltünk Szathmáfy Lajos dr.-L az EMKE ügyvezető alelnokével, aki­nek Abies szorgabnazására jött létre a ne­mes akció, — Erdély legtávolabbi vidékéről kaptunk biztatást arra, hogy az EMKE a kulturális munka mellett szociális feladatok ilvégzé- sére Is vállalkozzék. így vetődött fel. a gon dolat, hogy a kis magyarok számára ván­dorkelengyéket juttassunk. A társa dalmi és nőszövetségek közreműködésével az első ezer vándorkelengye már el is készült és azok már útban vannak az illetékes szervekhez, hogy mihamarabb eljuthassanak oda, ahol arra szükség van. — Hogy történik a babakelengyék szét­osztása? — kérdeztük. — A babakelengyék szétosztását a várme­gyei női munkaközösségek végzik a szociá­lis gondozók és az EMKE fiókszervezetek közreműködésével. Egy-egy kelengye fél évig marad egy helyen s azután más aj* szülötthöz vándorol. így tehát évenként kétezer csecsemő jut vándorkelengyéhez. A kelengyéket az egyesület díjtalanul bocsátja rendelkezésre, A tehetősebb szülök önkén­tesen fizethetnek használati dijat, s az így összegyűlt összegből újabb kelengyékről gondoskodunk. Gyergyóhódos 29 kelengyéje 1 — Van érdeklődés a babakelengyék iránt?, — Hála Istennek, az igényléseket nem is tudjuk mind kielégíteni. Csak jellemzésül emlitem meg, hogy a csikmegyei (Jyergyó- hódos község egyedül 29 vándorkelengyét igényelt... Egyelőre úgy intézkedtünk, hogy minden varmegye száz kelengyét kapjon a azoknak szétosztásáról gondoskodjék. Re­méljük, hogy hamarosan sikerül a második ezer babakelengyét is előteremtenünk. Igaz; ez is kevés lesz, mert hála/istennek a szüle­tések száma, különösen á székely vidékeken, minden nehézség ellenére is ugrásszerűen emelkedik. Bár meg volna a lehetőség, hogy minden szegénysorsu magyar családon se­gíthetnénk vándor babakelengye juttatási-, val. .. (V. L.) Eííünt a piacról a sárgabarack . Kolozsvár, aug. 12. Szombaton sok paradi­csom, sok burgonya, káposzta és íőzötök volt a kolozsvári piacon. Nagyobb tételben alma, szőlő és őszibarack érkezett. A2 őszi­barack ára szombaton 460—500 fillér volt. Szőlőt 460—600 fillérért árultak. A sárga­barack eltűnt a piacról. Almából, mint ren­desen, szombaton is nagy volt a választék, 100 fillérét árultak édesalmát, csíkos, vaj- és fátyolalmát 160—300 fillérért lehetett venni. A szilva kg-ja 100—140 fillér. Motyó- körtét 120—160 fillérért kínáltak, Lörinc- kovács és Rákóczi körtét 260—300 fülérért árultak. A sárgadinnye napról-napra olcsóbb lesz, szombaton kg-ja 100—180 fillér volt. Kevés ringlószilvát hoztak fel, kg-ja 120—160 fillér. Szombaton általánosan 100 fillérért árul­ták a paradicsomot. Burgonyát maximális árén 42 fillérért mérték. A fejeskáposrta kg-ja 40—50 fillér. A kelkáposzta kilója 60 fillér. Karfiolt 180—200 fillérért kínáltak a hcstátiak piacán. Szép kovászolni való ugorkát 120 fillérért lehetett venni, salátá­nak valót 40—60 füléiért Is. Fiatal vajbabot 40—5o, frissen bontott szemes babot liter­jével 200 fillérért mérték. Bontatlan zöld­borsót kilónként 80—120, bontottat literen­ként 140—160 fillérért kínáltak. Fözötököt 15—20 fillérért lehetett venni, csöves kuko­rica ára darabonként 30 fillér. Kékparadi­csomot 50—120 fillérért árultak. Nagy volt a választék édes és csípöspaprikából, édes- paprika darabja 8—10 fillér, a csípöspaprika darabja 5—10 fillér. A hagyma, murok és petrezselyem csomója 15—20 fillér, a retek csomója 20—30 fillér, a karalábé darabja 8—x0 fillér. Több helyen volt szegMgomba, kg-ját 600 fillérért, csomóját 100 fillérért kínálták. rs* Illetékes helyről nyert értesülés szerint a Széchenyi-tér egyik részében a jövőben külön dinnyepiacot fognak felállítani, tekin­tettel az idei feö dihayeicrmésre,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom