Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-08 / 178. szám

\ KELETI . MAGYAR ajSXC. 19«. 'Aüétrsfc’rtrs 8. Szeptember 30-ig befelezik a zsidó Üzletek árukészletének értékesítését Kolozsvár, augusztus 7. A zsidók lezárt üzleteiben visszamaradt árukészletek érté. kesitésével, mint ismeretes, Budapesten szakmai miniszteri biztosok, vidéken pedig a területileg illetékes főispán, az északkeleti hadműveleti területen pedig kormánybiztos végzi. Az áruk értékesítésére vonatkozó miniszteri rendelet a közeli napokban már meg is jelenik. Az értékesítés megkezdése előtt meg kell vizsgálni, mélyek azok az üzemek, Illetve üzletek, amelyeknek fenntartása közellátási, vagy egyéb szempontból kívánatos. Vidéken ezt a vizsgálatot az iparhatóság utján, na­gyobb városokban pedig a Kereskedelmi éa Iparkamara bevonásával kell megejteni. A rövid utón bemutatott jegyzékben közölni kell azt is, hogy a felsorolt üzletek tovább­vitelére kirendeltek-e már v»gy sem válla­lati vezetőt? E jegyzék alapján a kei éske­lem- és közlekedésügyi miniszter útmutatá­sa alapján fog dönteni a kormánybiztos ab­ban a kérdésben, hogy mely üz’eteket kell vállalati vezetőkkel- továbbfolytatni. Később történik rendelkezés azoknak -1. I'«vt«kn*fc értékesítéséről, amelyeknek tulajdonosa közkereseti, vagy korlátolt felelősségű tár­saság és azoknak legalább egy tagja nem zsidó. Intézkedni fognak továbbá az olyan üzletek értékesítéséi ól is, amelyeknek tulaj, donoea betéti társaság és annak legattbn egy tagja, nem zsidó, végül pedig a vá"s'atl vezetővel működő üzletek értékesítése felöl is később döntenek. Az eladás készpénzfizetés ellenében tör­ténik éa csupán méltánylást érdemlő ese­tekben az alább felsorolt igényjogosultak — feltéve, hogy szakmabeli kereskedők — kaphatnak engedélyt arra, hogy az eladás­ra kerülő áru és anyagkészletet, vagy an­nak egy részét készpénzfizetés helyett bizo­mányi értékesítésre vehessék át. Az igény- jogosultak a következők: a) a jelenlegi háborúban hősi halált halt személyek családtagjai; b) a jelenlegi Há­ború hadirokkantjai, valamint az 1914—13. évi háború legalább ötvenszázalékos hadi­rokkantjai; c) a jelenlegi háborúban arcvo- nalszolgá latot teljesítő, vagy teljesített személyek; 41 az a személy, akinek üzleti (Űhemi) árukészlet a. vagy anyagkészlete lé. gitámadás következtében teljesen, vagy na- gyobbrészben megsemmisült. Az ilyen irányú kérelmet Budapesten az illetékes miniszteri biztósnál, vidéken az il­letékes pénzügyigazgatóságnál kell benyúj­tani, Az lgényjogosultságot igazoló iratokat természetesen csatolni kell a kérvényhez. Az éstékesités meggyorsítása és egysze: ü- sitése érdekében az üzletem, illetőleg üzem­ben levő minden áru-4 és anyagkészletet egyszerit kell eladni. Több vevő eső*in cél­szerű ha a vevők egy ma »között megegyez­nek az átvétel tekintetében, úgyhogy az üz­let áru- és anyagkészletét, esetleg berende­zési és felszerelést tárgyait is, mint egészet veszik meg és azt megállapodásoknak meg­felelően egymás között elosztják. Az el­adásra kcrü'ő üzletben lévő békebeli textil­árut, ha annak a beszerzési ár alapján meg­állapított értéke 1000 pengőt meghalad, nem szabad értékesíteni, hanem arról a textil­szakma miniszteri biztosát (Vásárhelyi Je­nő, Budapest, V. Sas-utca 1.) kell értesíteni, akinek rendelkezéséig' az ilyen textilárut gondosan meg kell őrizni. Az áru- és anyagkészletet elsősorban helyből’ szakmabeli kereskedőknek kell el­adni. Ha ilyen nem jelentkezne, akkor el­adható környékbeli, esetleg távolabbi szak­mabeli Kereskedőknek, mig szakmabeli ipa­rosnak csak akkor szauad eladni, ha szak­mabeli kereskedő egyáltalában nem jelent­kezik. Magánszemélyek részére árusítani nem szabad. Ezek szem előtt tartásával határozzák meg, hogy az egyes üzletekben (üzemek­ben) lévő áru- és anyagkészletet, valamint felszerelési tárgyakat az ajánlattevők közül kinek, illetőleg kiknek kell átadni. A dön­tést jegyzékbe kell foglalni és a szakmában szokásos módon azzal a felhívással közzé­tenni, hogy a vevő, vagy vevők kijelölése ellen a jegyzék kifüggesztésétől számított 48 órán belül a kereskedelem- és közleke­désügyi miniszterhez címzett és »'jegyzék­ben megjelölt helyen írásban benyújtandó panasszal lehet élni. Csak olyan panaszbe­adványt fogadnak el, amelyet a panasztevö lakáscímének pontos feltüntetésével irt alá. Az értékesítést úgy fogják irányítani, hogy a« minél előbb, de legkésőbb szeptem­ber SO-lg befejeződ"' _.. ..., „ ^ M ( ■ * V Uram bocsásd meg, hogy vasárnap aratunk peztünk. fis megkezdődött az istentiszteiét. — Az Ur én nékem őriző pásztorom — zendült az ének a határban. Olyanok is ve­lünk évekeitek, akik ■már évek óta nem kop­tatták a templom küszöbét. András bá is kereste ugyancsak a zsoltár szövegét. Talán gyerekkora óta nem énekelte a XXIII, zsoltárt. Mire a második vers végére értünk, felvöröslött az ég alja. Fűszálakon millió, sieg millió harmai-sepp fénylett körülöt­tünk. Ujjongó madárserégek énekelték haj­nali köszöntőjüket. Templommá változott az egész határ, „Uram bocsásd meg hogy mi vasárnap aratunk — mondtá imájában a lelkész. — Te parancsoltad a felebaráti szeretetet, ezt szeretnök teljesíteni. Legyen rajtunk most a te áldásod és fogadd el ezt a munkát, mint tetté vált könyörgést.‘I Aztén Igét ^hirdetett. Közvetlen, meleg, egyszerű bizonyságtétel volt ,,a nagy ara­tásról“. Soha még ilyen figyelő gyülekeze­tei nem láttam. A szemükben ott volt a lel­kűk és csak úgy itták az Ige forrásvizét. A Mlatyánkot már együtt mondtuk el. Ás áldást megindultan fogadta a gyülekezet. És milyen szép volt a befejezés: Ha bevég- zitek szeretetszolgálatotokat, a harang szóra jertek hálaadásra az Urnák templomába. V. Balázst néztem ebben a pillanatban. Megrendültén állott mankójára támaszkod­va. Aztán megszólalt: „Köszönöm Istennek ezt a napot és köszönöm nektek, hogy meg­mutattátok, ml az igazi szeretet“. Tovább nem tudta folytatni. Odalépett a kalászién- ger'nez. Simogatta, cirógatta ép Kezével s kalászokat. — Isten nevében kezdjük — harsa nt * szó S. PaH ajkán. Mire nyolc kemény tzmu legény belevágta kaszáját a buzatengerbe, V. Balázs meg állt, állt és nézett az ég felé. így ért véget a kettős istentisztelet a k-i határban. Kettős? Igen. Hiszen hangzott az Iga szónak bizonyságtételében. De megnyi­latkozott az Ige tettek bestédében is. A lelkész elindult a falu felé. Búcsúzóul megint, szinte kérőleg mondta: —• nem a nyilvánosságnak szántuk mi ezt. — Nem, nem, — nyugtattam — majd csak testvéreknek mondom el. Biztosan másutt is vannak V. Balázsok, fis Krisztus Urunk magyar ifjai között sok S. Pali is akad, akik azzal prédikálnak, hogy a jéausi szeretet parancsára kaszát ragadnak ke­zükbe a felebarátjukért. (Református Élét) 4 /$V él e$y ff ^gyermekes magyar család Csak a napokban emlékeztünk meg ar­ról a kormányrendeletről, amelyik a hadbavonultak, hadiözvegyek, hadiárvák és hadirokkantak járulékának emelésé­től intézkedett. Utaltunk akkor arra, hogy a kormánynak ez a szociális gon­dolkozásból fa.,adó rendelkezése mind­nyájunk legmélyebb érzéséből és legfor­róbb gondolaiából fakadt. Azt w elmon­dottuk, hogy örömmel és megnyugvással vesszük tudomásul, de hangsúlyoztuk ugyanakkor azt is, hogy ez nem jelent- keit egyszersmind a magyar közönségnek azt az álláspontját, hogy most minden rendben van. Nekünk mindannyiunkndk meg keli tennünk minden tőlünk telhetőt a magyar élet áldozatot nem ismerő hő­seiért. Annál is inkább, mert a kormány a jelenlegi háborús viszonyok között többet nem adhatott. Tehát mi is kell adjunk, vm is kell segítséget nyújtsunk. Hogy mennyire helyénvaló voit akkori megállapításunk és hogy mennyire köte­lező a mi segítségünk is, azt kellőképen igazolja Fehérvári Miklósnénak a napok­ban hozzánk intézett levele. A levél sok­féle szempontból érdemes dokumentuma a mai küzdő, szenvedő, súlyos anyagi ne­hézségek között vergődő, sokgyermekes magyar család életének és hivatástuda­tának. Kicsoda Fehérvári Miklósáét Hadd beszéljen ő maga. i — Ezt a levelet —- igy kezdődik a le­vél — egy tiz gyermekes magyar anya írja önnek, aki jelenleg a „Szebb Jövő“ telep lakóm. Férjem a Nyárád vidékéről váló ha­risnyái székely gyermek volt, amikor bekerült Marosvásárhelyre a Faipari szakiskolába, mint ösztöndíjas tanuló. Onnan, mini gyakornok, majd mint raj­zoló került több gyárba, ahol az 1914-es világháborúig dolgozott. Többször sebe­sült, de felgyógyulása után mindig vis­szakerült a frontra. Közben orosz fog­ságba került, ahonnan 1918-ban jött har M. Hazajövetele után az egyik bútor­gyárba került, mint üzemvezető. Itt dol­gozott tiz évig. Ez alatt az idő alatt nő­sült meg. A gyárból Kolozsvárra kerül­tünk egy másik bútorgyárba. Itt hét és fél évig dolgozott. A felszabadulás után a M. kir. Ferenc József tudományegye­tem műhelyében dolgozik, mint asztalos- segéd, heti $0 pengő fizetésért, amiből a tűzifára havonként Sj pengőt vonnak le. Sajnos, gyermeknevelési pótlékot nem kapunk, mert est még nem rendezték. Ehhez az összeghez kapok még havonta 60 pengő hadisegélyt. Tiz gyermekem kö­zül kettő jelenleg front szolgálatot telje­sít s ezek egyike után kapom a ha&jse- gélyt. A levél további részében leírja életü­ket. Nem lehet megindulás nélkül olvas- fti az egyszerű írási; A gyermekek nagy- részének nincs cipője, nincs megfelelő ruhája, fehérneműje. Iskolába, bármeny­nyire szeretné járatni, bizony czak hiá­nyosan tudja. Leírja azt, hogy a magyar hangos fűmet még csak hallomásból is­merik, pedig nagyon szeretnének egyszer igazán jóízűen nevetni. Igen, Fehérvári Miklóséknak van gond­juk, bajuk bőségesen. S a levél még sincs tele, szemrehányással, sírással, mint ahogy ez történni szoliott. A sokszor könnyekig megható levélben, amelyből a húzkodó, vergődő, sokgyermekes magyar család életét ismerjük meg, itt-ott kicsit- ! Ion a remény halovány fénye is. Tálán azért, mert Fehérvári Miklósné tudja, hogy két fia azért harcol a fronton, »hogy itthon megteremtsék nekünk az otthont, a magyar hazát“. 8 ez úgy lát­szik, vigaszt nyújt a szenvedésben, mint ahogy minden igazérzésü magyarnak azt kell nyújtson. Figyelmeztetés is azonban ez a levél nekünk, magyaroknak. Figyel­meztetés arra, hogy tisztába legyünk kö­telességeinkkel és megoldandó. problé­máinkkal. Magyarok, tanuljatok belőle! — 12 ÖSZTÖNDÍJAS hely van a ZöLDKESESZTES VÉDŐNŐI TANFOLYA­MON. Budapestről jelenti a Magyar Távirati Iroda: Az Országos Társ suta lo ,.i biztosító in­tését pályázatot hirdet S3 ösztöndíjas hely­re 18-ik életévét betöltött, de 30 éven aluli egészséges, lehetőleg 8, de legalább 6 közép­iskolai végzettségű olyan nők szántára, akik ® Zöldkeresztes védőnői tanfolyamét cl akar­ják végezni. A tanfolyam a szegedi, kassal, kolozsvári ni. kir. ápoló és védőnöképzö in- ! töretben szeptemberben kezdődik, A kikép­zés három éves. A költségeket az OTI viseli. Közelebbi feivilágositást an a felvételekről mt Országos Társadaiombizlostté Intézet gondozószolgálata Budapesten, V. kerület tmi& K.-i határ, 1944. augusztus hó. Bizony még jókor reggel történt. Csöndes vasárnap reggel. A fogyó hold szégyeiősen sápadozik a szikrázó csillagok kozott. Az éjszakai za­varó repülőgépek most húzták el a fejünk felett. Rázós szekéren egyik vasútállomás felé igyekszem. Körülöttem mindenütt hall­gató, kaszátváró búzamezők. Itt-ott már keresztek i* vannak. Vágják már az „éle­tet“ a magyarok, nehogy tűz legyen aa aratógazda. — Áldott jórgggelt kívánok! — köszön egy szeress k belé valaki a. sxekéraörgésbe. — Adjon Isten jóreggelt. Hát kelmed mi járatban van errefelé? —- kérdezem a gu­bás, nagykalapos, pipázó atyafit. — őrzöm, kérem, a kenyerünket — mondja önérzetesen. — Hát aztán mikor alszik, bátyáin — faggatom. — Amikor a népek kijönnek aratni — mondja a háttérből kirajzolódó falu felé bökve, majd élénken beszélni kezd: — Olyasmi lesz itt ma reggel, ami még sose volt. Istentisztelet lesz a búzafölden. Aztán meg learatják a fiatalok y. Balázs sebesült vitéz búzáját. — Köszönöm, öreg, a^kor magam is itt maradok — mondom. —Ilyen szépnek ígér­kező istentiszteleten még úgysem voltam. így vettem részt a k-i hatfrba egy felejt­hetetlen. megrázó vr sáina, hajnali kettős istentiszteleten. Félnégy alig mult. A falu tornya szür- késfehéren integet a határ fele. Arra bel­jebb, megmozdul a falu. Kaszás emberek jönpek. Odébb szekérféle baktat. Rajta egy fekete-ruhás, meg egy katonarultás ember. A kocsi körül frissen lépdelő legények, leá­nyok, — már ahogy a félhomály sejtetni eDgedi. Ugyan miféle társaság ez?' András bá a szemeivel int. Mintha mon­daná: ezek lesznek azok! Ke zelebb-közelet a érnek. Ms ju megállnak egyik szép búzatábla mellett. A feketeruhás meg csak segíti lefelé a katonaruhást. A többiek — rnosr már jobban látom őket — mind fiatalok, megcsendeseuve nézik a jele­netet. Odamegyek hozzájuk. Mcgismerke elünk. Az ifjú lelkész tiltakozva emeli kezét és úgy mondja. nem a nyü'Wiosságryzk szól ex a mi jelemiegí fogíalatosságunk ­-- Jó, jő -- nyugtatom — én nem va­gyok nyüvánosság. De mondjatok már va­lamit erről a készülő dologról. Ki fogja learatni a búzámat? A Jelkész a nvmkos vitéz felé bólint. Az megszólal: ■— Urywnál kezdődött. Rettenetes hideg­ben. nagy túlerővel verekedtünk. Golyószó­rómmal egy házcsoportot védelmeztem. Vé­res csata volt. Megáll. Idézi a szörnyű órákat, — Sok bajtársam ott maradt, fin is meg­sebesültem. Jobb karom golyót kapott, a lábamat akna. roncsolta szét. Megint elhallgat. Néz merően keletre — Utyw felé..» , — Isten mégis megmentett. Ha csonkán is. de hazasegüett! — mondja bizonyság­tevő szóval. Mély csend támad. Még a szivek dobo(gá- sa is hallatszik. — Mire gondolt, Balázs — kérdezem hir­telen —, amikor az első lépéseket tette a mankójával ? — Mindig csak arra, tisztelete* uram, ki fogja ezután learatni a busámat f — A helybeli ifjuság • bibliakör tagjai ♦- folytatja a szlvszakasrtő történetet a fiWkl lelkipásztor — elhatározták, hogy learatják ők Balázs búzáját. Ö is bibliakörös volt, ma is az. — Miért tették éppen vasárnapra az ara­tás idejét? — kérdem az egyik legénytől. , — Azért, tiszteletes uram, mert hétköz­napon ki a szüleiét, ki a gazdájáét vágja. De ennek is meg kell lenni — mondja ha­tározottan S. Pali. — Elhatároztuk — mondja még a lelkész, •— hogy istentisztelettel kezdjük az aratást. Ha készen lesznek, bejönnek még a fiatalok a templomba is. Hiszen nem olyan nagy e~ a tábla. Templommá változott a határ Ekkorám már idesereglettek mindenfelől a vasárnapi aratók. Emberek, asszonyok. Anyjuk szoknyájába kapaszkodó, álmc^sze- mü Oátv&k. A sold gyetoea nagy kört ké­1 szaniosiiívárí BraenykatoiUuiself; iié«vt?er penii! gyűjtöttek s b&inbakérossftali részire A saamosujvári örmény katolikus egy- kisközség a bombakárosultak részére 4000 pengőt küldött a Keleti Magyar Újság szerkesztőségéhez. Ez alkalommal az ör­mény katolikus egyházközség levelet inté­zett a Keleti Magyar Újság szerkesztőségé­hez. A megkapó levélből a következőket ragadjuk ki: — Nekünk, örmény szertartásu katolikus magyaroknak legnagyobb egyházi ünne­pünk világosító Szent Gergely napja. Ré­gebben fényes külső ünnepséggel tartottuk meg ezt a? ünnepet. Tavaly a fényes külső­ségek helyett a hadigondozás problémái ke­rültek előtérbe, az idén pedig a bombakáro­sultak javára kértünk adományokat. — Istennek hála, 4000 pengőt, sikerült összegyűjtenünk, őszinte örömmel adjuk ezt az összeget a Kelété Magyaur Újság szer­kesztősége által beindított gyűjtés céljaira. Legyen kicsiny tégla ez az összeg a gáládul szétbombázott magyar családi fészkek új­jáépítéséhez. Megjegyezni kívánjuk, hogy többen közülünk már más iveltcn is ada­koztak a bombakárosultak javára. A levelet Alexa Ferenc tb. szt. sz. taná­csos-plébános irta alá. A szamosujvári örmény katolikus egyház- község tagjai közül a bombakárosultak ja­vára a kövei kezük küldték be adományai­kat: Aján Tivadar 30, Bfttrin Miklós 90, er­zsébetvárosi Csiky Vidor Bp. 30, Esztegár Antal 100, Garabet Jamgossián Kvár 30, Govrik Geröné 40, Govrik Tivadar ifj. 200, Horenián Ónig 100. Jovián Antal Kvár 30, Kelier Vilmosné 50, Lengyel Zoltán 120, Ma- zakián Párszégh 40, Nits Jánosné özv. 100, Nurldsán József 100, Nuridsán Lajos 100, Placsintár Endre Kvár 50, Placsintár Lu­kács Kvár 50, Placsintár Gerö Máramaros- sziget 50, Pongrátz Ernő dr. 100, Sáhin Já­nosáé özv, 100, Sikorszkyné Bárány Mária özv. 50, Tárisnyás Antal 50, Zabulik Jenő 300, Zakariás István dr. 50, Alexa Ferene 50, Széchenyi Kaszinó 300, Szépvizi örm. kát. egyházközség 55 pengő. Ezenkívül 1 esetben 25 pengő, 33 esetben 20 pengő, 3 ese ben 15 pengő, 66 esetben IQ pengő, 3 esetben 6 pengő, 38 esetben S pengő, 3 esetbe« 4 pengő, 7 esetben 3 pen­gő és 7 esetben 2 pengő, összesen 4000 pengd, .

Next

/
Oldalképek
Tartalom