Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-08 / 178. szám
\ KELETI . MAGYAR ajSXC. 19«. 'Aüétrsfc’rtrs 8. Szeptember 30-ig befelezik a zsidó Üzletek árukészletének értékesítését Kolozsvár, augusztus 7. A zsidók lezárt üzleteiben visszamaradt árukészletek érté. kesitésével, mint ismeretes, Budapesten szakmai miniszteri biztosok, vidéken pedig a területileg illetékes főispán, az északkeleti hadműveleti területen pedig kormánybiztos végzi. Az áruk értékesítésére vonatkozó miniszteri rendelet a közeli napokban már meg is jelenik. Az értékesítés megkezdése előtt meg kell vizsgálni, mélyek azok az üzemek, Illetve üzletek, amelyeknek fenntartása közellátási, vagy egyéb szempontból kívánatos. Vidéken ezt a vizsgálatot az iparhatóság utján, nagyobb városokban pedig a Kereskedelmi éa Iparkamara bevonásával kell megejteni. A rövid utón bemutatott jegyzékben közölni kell azt is, hogy a felsorolt üzletek továbbvitelére kirendeltek-e már v»gy sem vállalati vezetőt? E jegyzék alapján a kei éskelem- és közlekedésügyi miniszter útmutatása alapján fog dönteni a kormánybiztos abban a kérdésben, hogy mely üz’eteket kell vállalati vezetőkkel- továbbfolytatni. Később történik rendelkezés azoknak -1. I'«vt«kn*fc értékesítéséről, amelyeknek tulajdonosa közkereseti, vagy korlátolt felelősségű társaság és azoknak legalább egy tagja nem zsidó. Intézkedni fognak továbbá az olyan üzletek értékesítéséi ól is, amelyeknek tulaj, donoea betéti társaság és annak legattbn egy tagja, nem zsidó, végül pedig a vá"s'atl vezetővel működő üzletek értékesítése felöl is később döntenek. Az eladás készpénzfizetés ellenében történik éa csupán méltánylást érdemlő esetekben az alább felsorolt igényjogosultak — feltéve, hogy szakmabeli kereskedők — kaphatnak engedélyt arra, hogy az eladásra kerülő áru és anyagkészletet, vagy annak egy részét készpénzfizetés helyett bizományi értékesítésre vehessék át. Az igény- jogosultak a következők: a) a jelenlegi háborúban hősi halált halt személyek családtagjai; b) a jelenlegi Háború hadirokkantjai, valamint az 1914—13. évi háború legalább ötvenszázalékos hadirokkantjai; c) a jelenlegi háborúban arcvo- nalszolgá latot teljesítő, vagy teljesített személyek; 41 az a személy, akinek üzleti (Űhemi) árukészlet a. vagy anyagkészlete lé. gitámadás következtében teljesen, vagy na- gyobbrészben megsemmisült. Az ilyen irányú kérelmet Budapesten az illetékes miniszteri biztósnál, vidéken az illetékes pénzügyigazgatóságnál kell benyújtani, Az lgényjogosultságot igazoló iratokat természetesen csatolni kell a kérvényhez. Az éstékesités meggyorsítása és egysze: ü- sitése érdekében az üzletem, illetőleg üzemben levő minden áru-4 és anyagkészletet egyszerit kell eladni. Több vevő eső*in célszerű ha a vevők egy ma »között megegyeznek az átvétel tekintetében, úgyhogy az üzlet áru- és anyagkészletét, esetleg berendezési és felszerelést tárgyait is, mint egészet veszik meg és azt megállapodásoknak megfelelően egymás között elosztják. Az eladásra kcrü'ő üzletben lévő békebeli textilárut, ha annak a beszerzési ár alapján megállapított értéke 1000 pengőt meghalad, nem szabad értékesíteni, hanem arról a textilszakma miniszteri biztosát (Vásárhelyi Jenő, Budapest, V. Sas-utca 1.) kell értesíteni, akinek rendelkezéséig' az ilyen textilárut gondosan meg kell őrizni. Az áru- és anyagkészletet elsősorban helyből’ szakmabeli kereskedőknek kell eladni. Ha ilyen nem jelentkezne, akkor eladható környékbeli, esetleg távolabbi szakmabeli Kereskedőknek, mig szakmabeli iparosnak csak akkor szauad eladni, ha szakmabeli kereskedő egyáltalában nem jelentkezik. Magánszemélyek részére árusítani nem szabad. Ezek szem előtt tartásával határozzák meg, hogy az egyes üzletekben (üzemekben) lévő áru- és anyagkészletet, valamint felszerelési tárgyakat az ajánlattevők közül kinek, illetőleg kiknek kell átadni. A döntést jegyzékbe kell foglalni és a szakmában szokásos módon azzal a felhívással közzétenni, hogy a vevő, vagy vevők kijelölése ellen a jegyzék kifüggesztésétől számított 48 órán belül a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez címzett és »'jegyzékben megjelölt helyen írásban benyújtandó panasszal lehet élni. Csak olyan panaszbeadványt fogadnak el, amelyet a panasztevö lakáscímének pontos feltüntetésével irt alá. Az értékesítést úgy fogják irányítani, hogy a« minél előbb, de legkésőbb szeptember SO-lg befejeződ"' _.. ..., „ ^ M ( ■ * V Uram bocsásd meg, hogy vasárnap aratunk peztünk. fis megkezdődött az istentiszteiét. — Az Ur én nékem őriző pásztorom — zendült az ének a határban. Olyanok is velünk évekeitek, akik ■már évek óta nem koptatták a templom küszöbét. András bá is kereste ugyancsak a zsoltár szövegét. Talán gyerekkora óta nem énekelte a XXIII, zsoltárt. Mire a második vers végére értünk, felvöröslött az ég alja. Fűszálakon millió, sieg millió harmai-sepp fénylett körülöttünk. Ujjongó madárserégek énekelték hajnali köszöntőjüket. Templommá változott az egész határ, „Uram bocsásd meg hogy mi vasárnap aratunk — mondtá imájában a lelkész. — Te parancsoltad a felebaráti szeretetet, ezt szeretnök teljesíteni. Legyen rajtunk most a te áldásod és fogadd el ezt a munkát, mint tetté vált könyörgést.‘I Aztén Igét ^hirdetett. Közvetlen, meleg, egyszerű bizonyságtétel volt ,,a nagy aratásról“. Soha még ilyen figyelő gyülekezetei nem láttam. A szemükben ott volt a lelkűk és csak úgy itták az Ige forrásvizét. A Mlatyánkot már együtt mondtuk el. Ás áldást megindultan fogadta a gyülekezet. És milyen szép volt a befejezés: Ha bevég- zitek szeretetszolgálatotokat, a harang szóra jertek hálaadásra az Urnák templomába. V. Balázst néztem ebben a pillanatban. Megrendültén állott mankójára támaszkodva. Aztán megszólalt: „Köszönöm Istennek ezt a napot és köszönöm nektek, hogy megmutattátok, ml az igazi szeretet“. Tovább nem tudta folytatni. Odalépett a kalászién- ger'nez. Simogatta, cirógatta ép Kezével s kalászokat. — Isten nevében kezdjük — harsa nt * szó S. PaH ajkán. Mire nyolc kemény tzmu legény belevágta kaszáját a buzatengerbe, V. Balázs meg állt, állt és nézett az ég felé. így ért véget a kettős istentisztelet a k-i határban. Kettős? Igen. Hiszen hangzott az Iga szónak bizonyságtételében. De megnyilatkozott az Ige tettek bestédében is. A lelkész elindult a falu felé. Búcsúzóul megint, szinte kérőleg mondta: —• nem a nyilvánosságnak szántuk mi ezt. — Nem, nem, — nyugtattam — majd csak testvéreknek mondom el. Biztosan másutt is vannak V. Balázsok, fis Krisztus Urunk magyar ifjai között sok S. Pali is akad, akik azzal prédikálnak, hogy a jéausi szeretet parancsára kaszát ragadnak kezükbe a felebarátjukért. (Református Élét) 4 /$V él e$y ff ^gyermekes magyar család Csak a napokban emlékeztünk meg arról a kormányrendeletről, amelyik a hadbavonultak, hadiözvegyek, hadiárvák és hadirokkantak járulékának emelésétől intézkedett. Utaltunk akkor arra, hogy a kormánynak ez a szociális gondolkozásból fa.,adó rendelkezése mindnyájunk legmélyebb érzéséből és legforróbb gondolaiából fakadt. Azt w elmondottuk, hogy örömmel és megnyugvással vesszük tudomásul, de hangsúlyoztuk ugyanakkor azt is, hogy ez nem jelent- keit egyszersmind a magyar közönségnek azt az álláspontját, hogy most minden rendben van. Nekünk mindannyiunkndk meg keli tennünk minden tőlünk telhetőt a magyar élet áldozatot nem ismerő hőseiért. Annál is inkább, mert a kormány a jelenlegi háborús viszonyok között többet nem adhatott. Tehát mi is kell adjunk, vm is kell segítséget nyújtsunk. Hogy mennyire helyénvaló voit akkori megállapításunk és hogy mennyire kötelező a mi segítségünk is, azt kellőképen igazolja Fehérvári Miklósnénak a napokban hozzánk intézett levele. A levél sokféle szempontból érdemes dokumentuma a mai küzdő, szenvedő, súlyos anyagi nehézségek között vergődő, sokgyermekes magyar család életének és hivatástudatának. Kicsoda Fehérvári Miklósáét Hadd beszéljen ő maga. i — Ezt a levelet —- igy kezdődik a levél — egy tiz gyermekes magyar anya írja önnek, aki jelenleg a „Szebb Jövő“ telep lakóm. Férjem a Nyárád vidékéről váló harisnyái székely gyermek volt, amikor bekerült Marosvásárhelyre a Faipari szakiskolába, mint ösztöndíjas tanuló. Onnan, mini gyakornok, majd mint rajzoló került több gyárba, ahol az 1914-es világháborúig dolgozott. Többször sebesült, de felgyógyulása után mindig visszakerült a frontra. Közben orosz fogságba került, ahonnan 1918-ban jött har M. Hazajövetele után az egyik bútorgyárba került, mint üzemvezető. Itt dolgozott tiz évig. Ez alatt az idő alatt nősült meg. A gyárból Kolozsvárra kerültünk egy másik bútorgyárba. Itt hét és fél évig dolgozott. A felszabadulás után a M. kir. Ferenc József tudományegyetem műhelyében dolgozik, mint asztalos- segéd, heti $0 pengő fizetésért, amiből a tűzifára havonként Sj pengőt vonnak le. Sajnos, gyermeknevelési pótlékot nem kapunk, mert est még nem rendezték. Ehhez az összeghez kapok még havonta 60 pengő hadisegélyt. Tiz gyermekem közül kettő jelenleg front szolgálatot teljesít s ezek egyike után kapom a ha&jse- gélyt. A levél további részében leírja életüket. Nem lehet megindulás nélkül olvas- fti az egyszerű írási; A gyermekek nagy- részének nincs cipője, nincs megfelelő ruhája, fehérneműje. Iskolába, bármenynyire szeretné járatni, bizony czak hiányosan tudja. Leírja azt, hogy a magyar hangos fűmet még csak hallomásból ismerik, pedig nagyon szeretnének egyszer igazán jóízűen nevetni. Igen, Fehérvári Miklóséknak van gondjuk, bajuk bőségesen. S a levél még sincs tele, szemrehányással, sírással, mint ahogy ez történni szoliott. A sokszor könnyekig megható levélben, amelyből a húzkodó, vergődő, sokgyermekes magyar család életét ismerjük meg, itt-ott kicsit- ! Ion a remény halovány fénye is. Tálán azért, mert Fehérvári Miklósné tudja, hogy két fia azért harcol a fronton, »hogy itthon megteremtsék nekünk az otthont, a magyar hazát“. 8 ez úgy látszik, vigaszt nyújt a szenvedésben, mint ahogy minden igazérzésü magyarnak azt kell nyújtson. Figyelmeztetés is azonban ez a levél nekünk, magyaroknak. Figyelmeztetés arra, hogy tisztába legyünk kötelességeinkkel és megoldandó. problémáinkkal. Magyarok, tanuljatok belőle! — 12 ÖSZTÖNDÍJAS hely van a ZöLDKESESZTES VÉDŐNŐI TANFOLYAMON. Budapestről jelenti a Magyar Távirati Iroda: Az Országos Társ suta lo ,.i biztosító intését pályázatot hirdet S3 ösztöndíjas helyre 18-ik életévét betöltött, de 30 éven aluli egészséges, lehetőleg 8, de legalább 6 középiskolai végzettségű olyan nők szántára, akik ® Zöldkeresztes védőnői tanfolyamét cl akarják végezni. A tanfolyam a szegedi, kassal, kolozsvári ni. kir. ápoló és védőnöképzö in- ! töretben szeptemberben kezdődik, A kiképzés három éves. A költségeket az OTI viseli. Közelebbi feivilágositást an a felvételekről mt Országos Társadaiombizlostté Intézet gondozószolgálata Budapesten, V. kerület tmi& K.-i határ, 1944. augusztus hó. Bizony még jókor reggel történt. Csöndes vasárnap reggel. A fogyó hold szégyeiősen sápadozik a szikrázó csillagok kozott. Az éjszakai zavaró repülőgépek most húzták el a fejünk felett. Rázós szekéren egyik vasútállomás felé igyekszem. Körülöttem mindenütt hallgató, kaszátváró búzamezők. Itt-ott már keresztek i* vannak. Vágják már az „életet“ a magyarok, nehogy tűz legyen aa aratógazda. — Áldott jórgggelt kívánok! — köszön egy szeress k belé valaki a. sxekéraörgésbe. — Adjon Isten jóreggelt. Hát kelmed mi járatban van errefelé? —- kérdezem a gubás, nagykalapos, pipázó atyafit. — őrzöm, kérem, a kenyerünket — mondja önérzetesen. — Hát aztán mikor alszik, bátyáin — faggatom. — Amikor a népek kijönnek aratni — mondja a háttérből kirajzolódó falu felé bökve, majd élénken beszélni kezd: — Olyasmi lesz itt ma reggel, ami még sose volt. Istentisztelet lesz a búzafölden. Aztán meg learatják a fiatalok y. Balázs sebesült vitéz búzáját. — Köszönöm, öreg, a^kor magam is itt maradok — mondom. —Ilyen szépnek ígérkező istentiszteleten még úgysem voltam. így vettem részt a k-i hatfrba egy felejthetetlen. megrázó vr sáina, hajnali kettős istentiszteleten. Félnégy alig mult. A falu tornya szür- késfehéren integet a határ fele. Arra beljebb, megmozdul a falu. Kaszás emberek jönpek. Odébb szekérféle baktat. Rajta egy fekete-ruhás, meg egy katonarultás ember. A kocsi körül frissen lépdelő legények, leányok, — már ahogy a félhomály sejtetni eDgedi. Ugyan miféle társaság ez?' András bá a szemeivel int. Mintha mondaná: ezek lesznek azok! Ke zelebb-közelet a érnek. Ms ju megállnak egyik szép búzatábla mellett. A feketeruhás meg csak segíti lefelé a katonaruhást. A többiek — rnosr már jobban látom őket — mind fiatalok, megcsendeseuve nézik a jelenetet. Odamegyek hozzájuk. Mcgismerke elünk. Az ifjú lelkész tiltakozva emeli kezét és úgy mondja. nem a nyü'Wiosságryzk szól ex a mi jelemiegí fogíalatosságunk -- Jó, jő -- nyugtatom — én nem vagyok nyüvánosság. De mondjatok már valamit erről a készülő dologról. Ki fogja learatni a búzámat? A Jelkész a nvmkos vitéz felé bólint. Az megszólal: ■— Urywnál kezdődött. Rettenetes hidegben. nagy túlerővel verekedtünk. Golyószórómmal egy házcsoportot védelmeztem. Véres csata volt. Megáll. Idézi a szörnyű órákat, — Sok bajtársam ott maradt, fin is megsebesültem. Jobb karom golyót kapott, a lábamat akna. roncsolta szét. Megint elhallgat. Néz merően keletre — Utyw felé..» , — Isten mégis megmentett. Ha csonkán is. de hazasegüett! — mondja bizonyságtevő szóval. Mély csend támad. Még a szivek dobo(gá- sa is hallatszik. — Mire gondolt, Balázs — kérdezem hirtelen —, amikor az első lépéseket tette a mankójával ? — Mindig csak arra, tisztelete* uram, ki fogja ezután learatni a busámat f — A helybeli ifjuság • bibliakör tagjai ♦- folytatja a szlvszakasrtő történetet a fiWkl lelkipásztor — elhatározták, hogy learatják ők Balázs búzáját. Ö is bibliakörös volt, ma is az. — Miért tették éppen vasárnapra az aratás idejét? — kérdem az egyik legénytől. , — Azért, tiszteletes uram, mert hétköznapon ki a szüleiét, ki a gazdájáét vágja. De ennek is meg kell lenni — mondja határozottan S. Pali. — Elhatároztuk — mondja még a lelkész, •— hogy istentisztelettel kezdjük az aratást. Ha készen lesznek, bejönnek még a fiatalok a templomba is. Hiszen nem olyan nagy e~ a tábla. Templommá változott a határ Ekkorám már idesereglettek mindenfelől a vasárnapi aratók. Emberek, asszonyok. Anyjuk szoknyájába kapaszkodó, álmc^sze- mü Oátv&k. A sold gyetoea nagy kört ké1 szaniosiiívárí BraenykatoiUuiself; iié«vt?er penii! gyűjtöttek s b&inbakérossftali részire A saamosujvári örmény katolikus egy- kisközség a bombakárosultak részére 4000 pengőt küldött a Keleti Magyar Újság szerkesztőségéhez. Ez alkalommal az örmény katolikus egyházközség levelet intézett a Keleti Magyar Újság szerkesztőségéhez. A megkapó levélből a következőket ragadjuk ki: — Nekünk, örmény szertartásu katolikus magyaroknak legnagyobb egyházi ünnepünk világosító Szent Gergely napja. Régebben fényes külső ünnepséggel tartottuk meg ezt a? ünnepet. Tavaly a fényes külsőségek helyett a hadigondozás problémái kerültek előtérbe, az idén pedig a bombakárosultak javára kértünk adományokat. — Istennek hála, 4000 pengőt, sikerült összegyűjtenünk, őszinte örömmel adjuk ezt az összeget a Kelété Magyaur Újság szerkesztősége által beindított gyűjtés céljaira. Legyen kicsiny tégla ez az összeg a gáládul szétbombázott magyar családi fészkek újjáépítéséhez. Megjegyezni kívánjuk, hogy többen közülünk már más iveltcn is adakoztak a bombakárosultak javára. A levelet Alexa Ferenc tb. szt. sz. tanácsos-plébános irta alá. A szamosujvári örmény katolikus egyház- község tagjai közül a bombakárosultak javára a kövei kezük küldték be adományaikat: Aján Tivadar 30, Bfttrin Miklós 90, erzsébetvárosi Csiky Vidor Bp. 30, Esztegár Antal 100, Garabet Jamgossián Kvár 30, Govrik Geröné 40, Govrik Tivadar ifj. 200, Horenián Ónig 100. Jovián Antal Kvár 30, Kelier Vilmosné 50, Lengyel Zoltán 120, Ma- zakián Párszégh 40, Nits Jánosné özv. 100, Nurldsán József 100, Nuridsán Lajos 100, Placsintár Endre Kvár 50, Placsintár Lukács Kvár 50, Placsintár Gerö Máramaros- sziget 50, Pongrátz Ernő dr. 100, Sáhin Jánosáé özv, 100, Sikorszkyné Bárány Mária özv. 50, Tárisnyás Antal 50, Zabulik Jenő 300, Zakariás István dr. 50, Alexa Ferene 50, Széchenyi Kaszinó 300, Szépvizi örm. kát. egyházközség 55 pengő. Ezenkívül 1 esetben 25 pengő, 33 esetben 20 pengő, 3 ese ben 15 pengő, 66 esetben IQ pengő, 3 esetben 6 pengő, 38 esetben S pengő, 3 esetbe« 4 pengő, 7 esetben 3 pengő és 7 esetben 2 pengő, összesen 4000 pengd, .